Vidékfejlesztés és a helyi társadalom

Szerzők

  • Kulcsár László Soproni Egyetem

Kulcsszavak:

vidékfejlesztés, kistérségek, helyi társadalom, helyi közösségek

Absztrakt

A tanulmány célja az, hogy hangsúlyosan érveljen a vidékfejlesztés térségi megközelítése mellett, s rámutasson a szektorközpontú felfogás problémáira. A vidékfejlesztésnek nézetünk szerint a térség erőforrás-rendszerét és regionális helyzetét, társadalmi, kulturális adottságait kell központi tényezőnek tekinteni. A szerkesztő olyan tanulmányoknak kívánt helyet adni, olyan kutatókat kért fel, akik nemcsak egyszerűen szakértő ismerői és elemzői a vidéki térségek helyzetének, hanem a vidékfejlesztés tudományos megközelítése során a helyi gazdaság és társadalom, a helyi közösségek szerepét kitüntető fontosságúnak tartják.

Információk a szerzőről

Kulcsár László, Soproni Egyetem

professzor emeritus, Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar

Hivatkozások

BELUSZKY, P. (2001): A Nagyalföld történeti földrajza. Dialóg Campus Kiadó. Budapest – Pécs.

BONFIGLIO, B. CAMAIONI, S. CODERONI, R. ESPOSTI, F. PAGLIACCI, F. SOTTE (2017) Are rural regions prioritizing knowledge transfer and innovation? Evidence from Rural Development Policy expenditure across the EU space. Journal of Rural Studies 53. 78–87.

BŐHM, A. (1984) Bevezető megjegyzések a helyi társadalom kutatásáról. In: Bőhm Antal-Pál László (szerk.): Helyi társadalom II. Régiók-kistájak. MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet. Budapest.

BROWN, D. L. -SWANSON, L. E. (2003) Challenges for Rural America in the Twenty-First Century. The Pennsylvania State Univeristy Press. University Park, Pennsylvania.

CSATÁRI, B. (2004): A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről. Területi Statisztika. 44. 6. 532-543.

CZIRFUSZ M. (2012): A térszemlélet szerepe a regionális tudomány, a gazdaságföldrajz és a közgazdaságtan viszonyában. In: Rechnitzer J., Rácz Sz. (szerk.): Dialógus a regionális tudományról. Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Magyar Regionális Tudományi Társaság, Győr, 52–59.

FINTA, I. (2015) Az integrált terület- és vidékfejlesztés eszközei és korlátai Magyarországon. Tér és Társadalom. Vol. 29. 1.

FLORA, C. B., FLORA J. L. (2008) Rural communities. Legacy and Change. 3th Edition. Westview. Iowa State University.

G. FEKETE É. (2002): A magyar vidékfejlesztés gyakorlatának ellentmondásai. A Falu. XVII. 2. 15-19.

G. FEKETE É. (2005) Új esély a perifériáknak? Falu, város, régió. 1-2.

G. FEKETE É. (2016) A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztés elméletei. Kárpát-haza Szemle 9: 26-33.

GIDDENS, A. (1990) The Consequences of Modernity. Stanford University Press.

HALFACREE, K. H. (1993): Locality and Social Representation: Space, Discourse and Alternative Definitions of the Rural. Journal of Rural Studies, 9. 1. 23–37.

HALFACREE, K. H. (1995): Talking about rurality: Social representations of the rural as expressed by Redidents of six english Parishes. Journal of Rural Studies, 11. 1. 1–20.

KOCZISZKY, GY. – VERESNÉ SOMOSI, M. – BALATON, K. (2017): A társadalmi innováció vizsgálatának tapasztalatai és fejlesztési lehetősége, Vezetéstudomány, 48. évfolyam, 6-7. szám, pp. 15-19.

KOVÁCS, A. D. -FARKAS J. – PERGER É. (2015) A vidék fogalma lehatárolása és új tipológiai kísérlet. Tér és Társadalom. Vol. 29. 1. 11-34.

KOVÁCS, K. (szerk) 2016 Földből élők. Polarizáció a magyar vidéken, Argumentum. Budapest.

KULCSÁR, L. (2017) A vidékfejlesztés elméleti megközelítése: regionális és kulturális összefüggések. Kriterion könyvkiadó Kolozsvár.

LEHTONEN, O., WUORI O., MUILU, T. (2015) Comparing the Extend of the Spread Effects: Rural-Urban Commuting in Finnish Working Regions. Journal Of Geographic Information System, 7, 29-42.

LENGYEL I. – RECHNITZER J. (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Könyvkiadó. Budapest – Pécs.

NEMES NAGY, J. (2017) Régiók, polarizálódás, centralizáció. Comitatus. 1. 3-13.

OBÁDOVICS CS. – KULCSÁR L. (2003): A vidéki népesség humánindexének alakulása Magyarországon. Területi Statisztika. 43. 4.

PÁLNÉ, KOVÁCS I. (Szerk.) (2016) A Magyar decentralizáció kudarca nyomában. Dialog-Campus Kiadó. 264. o.

PÉNZES, J. (2014) Periférikus térségek lehatárolása – dilemmák és lehetőségek. Didakt Kiadó. Debrecen.

PIKE, A., RODRIGUEZ-POSE, A., TOMANEY, J. (Eds) (2011) Handbook of Local and Regional Development. Routledge. London and New York. 665.p.

SALVATORE R., CHIODO E., FANTINI, A. (2018) Tourism transition in peripheral rural areas: Theories, issues and strategies. Annals of Tourism Research. Vol. 68. 41-51.

SHANNON, M. MITCHELL, C.J.A. (2012) Deconstructing place identity? Impacts of a “Racino” on Elora, Ontario, Canada. Journal of Rural Studies. Vol. 28. 38-48.

SIKOS T. T.- TINER T. (Szerk.) (2016) Tájak, régiók, települések, térben és időben. Dialóg Campus Kiadó. Budapest – Pécs. 480.o.

SØRENSEN, J. F.L. (2015) The importance of place-based, internal resources for the population development in small rural communities. Journal of Rural Studies. Vol. 59. 78-87.

SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI, I. (2015): Vidéki térségeink innovációt befogadó képessége – Egy kutatás tapasztalatai, Tér és Társadalom, 29. évf. 1. szám, pp. 97-115.

UZZOLI A., SZILÁGYI D. (2013) A nyugat–kelet és a centrum–periféria relációk a hazai egészségegyenlőtlenségek alakulásában az 1990 utáni válságok idején Magyarországon. Területi Statisztika. Vol. 53. 4. 306–321.

VERCSEG, I. (2018) Közösségelmélet. Parola füzetek. Közösségfejlesztők Egyesülete. Budapest.

##submission.downloads##

Megjelent

2018-11-15

Hogyan kell idézni

Kulcsár, L. (2018). Vidékfejlesztés és a helyi társadalom. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 15(03), 4–12. Elérés forrás https://ojs.uni-miskolc.hu/index.php/stratfuz/article/view/4257