Borsod-Abaúj-Zemplén megye „fogyó félholdja”

Absztrakt

Az alábbi írás nem tekinthető kutatási eredménynek. Annak – az egyébként meglehetősen ismert – helyzetnek az érzékeltetésére szánjuk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi sávjában, az országhatár mentén az Ózdi járás déli határától, Borsodnádasdtól a Hegyközig, Sátoraljaújhely városhatáráig 20–35 km széles, összefüggő hátrányos helyzetű, rossz természeti adottságú, kedvezőtlen forgalmi helyzetű, gyors ütemben hanyatló, helyenként „menekülésszerű” elvándorlással sújtott aprófalvas övezet húzódik. E dombvidéki jellegű táj(sorozat) mintegy 2650–2700 km2 kiterjedésű (Komárom megye területe 2264, Nógrádé 2544 km2), rajta 170–172 település található, ezekben 2017-ben 126 ezer ember élt. A népsűrűség 47,3 fő/km2. Az övezet hátrányos helyzete nem mai keletű – tulajdonképp évszázadokkal korábban is felismerhető folyamatokra vezethető vissza –, de folyamatosan változó problémákat produkálva mindmáig fennáll s „kezelést” igényel. (Ez a „kezelés” helyenként és esetleg a „tervszerű visszavonulás” levezénylését is jelentheti.) S miután a „problémák” mixe időről-időre változik, „kezelésük” is új megoldásokat igényel, mindez pedig az övezet folyamatos vizsgálatát követeli meg, a lehetséges „új és új megoldások” számbavételét. E bevezető írásunk az említett problémákat és lehetséges „kezelésüket” veszi számba. Hangsúlyozva, hogy e problémák mélyebb okainak feltárása, a folyamatok megismerése még előttünk álló feladat.