Büttös-Krasznokvajda-Szászfa társadalmi helyzetképe
Kulcsszavak:
hátrányos helyzet, periféria, Cserehát, társadalom, elnéptelenedésAbsztrakt
Tanulmányom célja Büttös, Krasznokvajda és Szászfa községek népesedési helyzetének, valamint a lakosság iskolázottsági és foglalkoztatottsági mutatóinak ismertetése. A települések népességének alakulása kapcsán a lakosságszám-változás mellett vizsgálom a természetes szaporodás/fogyás mutatót és a vándorlási egyenleget. Bemutatom a lakosság nemzetiség (etnikai kisebbség) és felekezet szerinti megoszlását. Ismertetem a büttösiek, krasznokvajdaiak, szászfaiak korszerkezetének változását, az öregedési indexet, illetve a családi állapot szerinti megoszlást. Ezt követően a lakosság iskolai végzettség, illetve gazdasági aktivitás szerinti megoszlását vizsgálom, utóbbi kapcsán kitérek az elmúlt évtizedek foglalkozási átrétegződésére is.
Hivatkozások
BELUSZKY P. – SIKOS T. T. (2007): Változó falvaink – Magyarország falutípusai az ezredfordulón. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Regionális Fejlesztési Javaslata. Alátámasztó tanulmány. Miskolc, 1989
CSATÁRI B. (2000): Kísérlet a magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusainak meghatározására. In: Dövényi Z. (szerk.): Alföld és nagyvilág. Budapest: MTA FKI. 151-167.
CSURGÓ B. (2007): Képek és képzetek a mai magyar vidékről. In: Kovách I. (szerk.): Vidékiek és városiak. A tudás- és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon. Budapest: L’Harmattan, MTA PTI. 45-66.
DOBÁNY Z. (2010): A Cserehát történeti földrajza (18-20. század). Jósvafő: Aggteleki Nemzeti Park.
G. FEKETE É. (2006): Hátrányos helyzetből előnyök? – Elmaradott térségek felzárkózásának esélyei az Észak-magyarországi régióban. Földrajzi Közlemények 2006/1-2., 55-66. pp.
KOVÁCS K. (2003): Vidéki kaleidoszkóp. Eltérő esélyek és remények az uniós csatlakozás előtti falusi Magyarországon. A Falu 2003/3, 41-52.
KOVÁCH I. (2007): A múlt és jelen vidékképe. Bevezetés. In: KOVÁCH I. (szerk.): Vidék- és falukép a változó időben. Budapest: Argumentum Kiadó. 7-11.
LIPTÁK K. – TÓTH ZS. – VERES L. (2014): Térszerkezeti változások kistérségi és települési szinten a rendszerváltás óta. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 11. évfolyam, 2. szám, pp. 83-89.
MEGYESI B. (2007): A magyar lakosság vidékkel kapcsolatos attitűdjei. In: Kovách I. (szerk.): Vidékiek és városiak. A tudás- és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon. Budapest: L’Harmattan, MTA PTI. pp. 27-43.
MOLNÁR M. (2013): Factors of success in case of local society. Deturope, Vol. 5, Issue 3. pp. 63-70.
PÁSZTOR R. G. (2017): Kisebbségi és kettős kisebbségi létben élő fiatalok továbbtanulási aspirációi egy hátrányos helyzetű térségben. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem.
PÉNZES J. – PÁSZTOR I. Z.: Romák Magyarországon. A Földgömb, 32., 288. 2014/november, 17-18.
RÉTI I. – TELLER N. – Virág T. (2012): Encsi kistérségi tükör. Helyzetfeltárás. Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Gyerekesély Program.
SÜTŐ G. F. (2016): A Csereháti Hétközség mezőgazdaságának és tájhasználatának vizsgálata geoinformatikai eszközökkel a XIX. századtól napjainkig. Diplomamunka. Miskolci Egyetem.
SZABÓ A. (2012): A magyar egyetemisták és főiskolások társadalmi helyzete. In: Szabó Andrea (szerk.): Racionálisan lázadó hallgatók, 2012. Szeged: Belvedere Meridionale. 25-43.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
