Versengő regionális központok között – jövedelmi polarizáció a Partiumban

Ferenc Szilágyi

doi:10.32976/stratfuz.2026.1

Szerzők

Szilágyi Ferenc Partiumi Keresztény Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2026.1

Kulcsszavak:

jövedelem, területi különbségek, Partium, elérhetőség, urbanizáció, térökonómia

Absztrakt

Kutatásunk a Románia északnyugati részén fekvő Partium öt megyéjének (Arad, Bihar, Máramaros, Szilágy, Szatmár) 381 önkormányzatát vizsgálja a jövedelmi területi megoszlásának szempontjából. Az elsődleges indikátor az önkormányzatoknak a 2023-as évi költségvetés keretében visszaosztott személyi jövedelemadó fajlagos (egy főre jutó) értéke.

Az adatbázist népesség‑ és településföldrajzi változókkal egészítettük ki, valamint – OpenStreetMap‑alapú útvonaltervezésre támaszkodva – a megyeszékhelyekhez, Nagyváradhoz és a legközelebbi régióközpontokhoz (Kolozsvár, Temesvár, Debrecen, Szeged) mért közúti távolságokkal és elérési időkkel. A vizsgálatot többváltozós lineáris regresszióval, bootstrap‑eljárással, egyszempontos varianciaanalízissel (DEGURBA‑csoportok), valamint térbeli lag‑modellel végeztük. Eredményeink szerint a népsűrűség következetesen pozitív és szignifikáns kapcsolatban áll az egy főre jutó jövedelemadóval, míg a megyeszékhelytől mért távolság és elérési idő negatív irányú hatást mutat; az időalapú elérhetőség kismértékben jobb prediktor a kilométertávolságnál. A Nagyváradtól mért távolság magyarázó ereje mérsékeltebb, mint a megyeszékhelyeké, ami arra utal, hogy a jövedelmi polarizációban a megyei központok dominálnak. A fajlagos jövedelemadó nagyságát az urbanizációs fok is szignifikánsan differenciálja, a térbeli regresszió pedig erős szomszédsági (spillover) hatásokat jelez. A befizetések önkormányzati koncentrációja kiugró (Gini=0,86), míg a fajlagos mutató egyenlőtlensége mérsékeltebb, de szintén magas (Gini=0,44); a határkapu funkciójú és a szuburbán települések – különösen Bors – fajlagos teljesítménye kiemelkedő. Az eredmények arra utalnak, hogy a megyei központokhoz fűződő funkcionális kapcsolatok erősítése, az elérhetőség javítása és a határ menti integráció célzott eszközei mérsékelhetik a peremterületek leszakadását.

Információk a szerzőről

Szilágyi Ferenc, Partiumi Keresztény Egyetem

egyetemi docens, Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Hivatkozások

AGR101B – Institutul Național de Statistică. (2014). Suprafața fondului funciar după modul de folosință, pe județe si localități [Dataset]. TEMPO Online. http://statistici.insse.ro:8077/tempo-online/#/pages/tables/insse-table

Andersson, P. F. (2018). Democracy, urbanization, and tax revenue. Studies in Comparative International Development, 53(1), 111–150. https://doi.org/10.1007/s12116-017-9235-0

Audretsch, D. B., Belitski, M., & Theodoraki, C. (2024). Regional embeddedness of entrepreneurial ecosystems: Evidence from the UK. Regional Studies.

Benedek, J. (2021). Regionális egyenlőtlenség és gazdasági felzárkózás. Magyarországi és romániai régiók összehasonlító vizsgálata. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 18(1), 43–56. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.15

Carrera, S., Rombaldoni, R., & Pozzi, R. (2018). Regional convergence and disparities in Europe. European Regional Science Association, 58th Congress, Cork, Ireland.

Benedek, J., & Kocziszky, Gy. (2017). Területi polarizáció és konvergencia a visegrádi országokban. Magyar Tudomány, 178(3), 261–272.

Borbély, M., Péti, M. & Csata, Z. (2025). Comparative analysis of data sources on the socio-economic position of autochthonous national minorities: a case study on minority Hungarians. Regional Statistics, 15(3), 470–491. https://doi.org/10.15196/RS150304.

Csata, Z., Péti, M., Compton, B., Liu, A. H., & Sándor, Z. (2023). The income effects of minority co-ethnic employment: The case of Hungarians in Central and Eastern Europe. Journal of Ethnic and Migration Studies, 50(16), 4192–4214. https://doi.org/10.1080/1369183X.2023.2290447

Digdowiseiso, K., Murshed, S. M., & Bergh, S. I. (2022). How Effective Is Fiscal Decentralization for Inequality Reduction in Developing Countries? Sustainability, 14(1), 505. https://doi.org/10.3390/su14010505

Direcția pentru Politici Fiscale și Bugetare Locale – DPFBL. (2023). Situaţia veniturilor şi cheltuielilor unităţilor administrativ-teritoriale din România [Dataset]. http://www.dpfbl.mdrap.ro/sit_ven_si_chelt_uat.html

Egri, Z. (2020). A területi jövedelemegyenlőtlenségek változása Békés megyében, 1988–2017. Területi Statisztika, 60(4), 361–381. https://doi.org/10.15196/TS600404

Egri, Z. (2022). A hazai települési jövedelemegyenlőtlenségek sajátosságai a földrajzi közelhatások alapján (2012–2019). Területi Statisztika, 62(6), 647–671. https://doi.org/10.15196/TS620601

Ezcurra, R., Pascual, P., & Rapún, M. (2007). The dynamics of regional disparities in Central and Eastern Europe during transition. European Planning Studies, 15(10), 1397–1421. https://doi.org/10.1080/09654310701550850

Fagerberg, J., & Srholec, M. (2023). Technological capabilities and regional economic performance. Regional Studies, 57(4), 703–720.

Fischer, M. M., & Nijkamp, P. (Eds.). (2021). Handbook of regional science (second and extended edition). Berlin–Heidelberg: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-662-60723-7

Hacker, J. S. (2021). The great risk shift: The new economic insecurity and the decline of the American dream (2nd ed.). Oxford University Press.

Iammarino, S., Rodríguez-Pose, A., & Storper, M. (2019). Regional inequality in Europe: Evidence, theory and policy implications. Journal of Economic Geography, 19(2), 273–298. https://doi.org/10.1093/jeg/lby021

Kocziszky, Gy., & Szendi, D. (2023). Comparative analysis of development paths in Central and Eastern European countries (V4+2) using a composite index, 1995–2020. Regional Statistics, 13(6), 1026–1058. https://doi.org/10.15196/RS130602

Legea Bugetului de Stat. (2023). București: Monitorul Oficial al României.

Lessmann, C. (2006). Fiscal decentralization and regional disparity: A panel data approach for OECD countries (Ifo Working Papers No. 25). Ifo Institute for Economic Research. https://www.ifo.de/DocDL/IfoWorkingPaper-25.pdf

Lieszkovszky, J. P. (2023). A vidéki térségek térszerkezetének elemzése a közforgalmú közlekedési kínálat alapján, 2018–2020. Területi Statisztika, 63(1), 3–28. https://doi.org/10.15196/TS630102

Lipták, K. (2025). The Situation of Social Cooperatives in Small Villages in Hungary. Administrative Sciences, 15(1), 3. https://doi.org/10.3390/admsci15010003

Megyesi, Z. & Péti, M. (2019). A comparative analysis of the socio-economic development of Romanian cities and towns inhabited by ethnic Hungarians. DETUROPE – The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 11(3), 205–228. https://doi.org/10.32725/det.2019.034

Nagy, Z., & Tóth, G. (2021). Területi egyenlőtlenségek. In Gy. Kocziszky (Szerk.), Észak-Magyarország (IX.2. fejezet, pp. 609–619). HVG-ORAC.

Niknam Khajepasha, N., & Gkartzios, M. (2024). Rural convergence, divergence and rural development policy in the EU. Journal of Rural Studies, 103, 103237. https://doi.org/10.1016/j.jrurstud.2024.103237

OpenStreetMap, România. (2025). OpenStreetMap. https://www.openstreetmap.org/#map=7/45.996/24.981

Pardy, Martina, & Rodríguez-Pose, Andrés (2025): Trade ties and economic divides: trade and income inequality in the regions of Europe. Growth and Change, 56(2), e70036. https://doi.org/10.1111/grow.70036

Pénzes, J. (2014). Periférikus térségek lehatárolása: Dilemmák és lehetőségek. Didakt.

Péti, M., Salamin, G., Nemes, Zs., Pörzse, G. & Csicsmann, L. (2024). Asymmetric patterns in territorial cooperation between core and periphery: The participation of Central and Eastern Europe in transnational and interregional cooperation programmes. The Geographical Journal, 190(4), e12574. https://doi.org/10.1111/geoj.12574

Petrakos, G., Rodríguez-Pose, A., & Rovolis, A. (2005). Growth, integration, and regional disparities in the European Union. Environment and Planning A: Economy and Space, 37(10), 1837–1855. https://doi.org/10.1068/a37348

Pietrovito, F., Pozzolo, A. F., Resce, G., & Scialà, A. (2023). Fiscal decentralization and income (re)distribution in OECD countries’ regions. Structural Change and Economic Dynamics, 67, 69–81. https://doi.org/10.1016/j.strueco.2023.07.002

Rezultate definitive RPL – Recensământul Populației și Locuințelor. (2021). https://www.recensamantromania.ro/rezultate-rpl-2021/rezultate-definitive/

Rusnák, J., Korec, P., & Plešivčák, M. (2023). Metropolitanization and regional inequalities in Slovakia. European Spatial Research and Policy, 30(1), 49–71.

Stossberg, S., Bartolini, D., & Blöchliger, H. (2016). Fiscal decentralisation and income inequality: Empirical evidence from OECD countries (OECD Economics Department Working Papers No. 1331). OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/5jlpq7tm05r6-en

Szendi, D. (2024a). Spatial inequalities in the centre of gravity in Central-Eastern Europe based on the GVA and the employment rate. Multidiszciplináris Tudományok, 14(3), 177–188. https://doi.org/10.35925/j.multi.2024.3.16

Szendi, D. (2024b). A bruttó hozzáadott érték térbeli eloszlásának változása Magyarországon, 2000–2020. Területi Statisztika, 64(1), 22–42.

Szilágyi F. (2017). Partium – Településföldrajz és agrárium. Partiumi Kiadó, Nagyvárad.

Szilágyi, F. (2019). Partium – Reintegráció a magyar-román határvidéken. Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar. p. 194.

Szilágyi, P., Kulcsár, E., & Szilágyi, F. (2025). A jövedelem területi különbségei a romániai Bánságban. Észak magyarországi Stratégiai Füzetek, 22(03), 73-85. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2025.27

Tóth, G. & Nagy, Z. (2024). Eltérő vagy azonos fejlődési pályák? A hazai nagyvárosok és vonzáskörzeteik 2001 és 2021 közötti változása. Területi Statisztika, 64(2), 150–176. https://doi.org/10.15196/TS640202

Tóth, G. & Nagy, Z. (2023). Hazai nagyvárosok és vonzáskörzeteik fejlettségének vizsgálata az egy lakosra jutó jövedelem és a versenyképesség szempontjából. In Varga-Péterfi P., Bálint A. K., & Schwarcz Gy. (Szerk.), V. Interdiszciplináris Konferencia. A Kárpát-medencei magyarság helyzetéről: Válság és alkalmazkodás a Kárpát-medencében. Absztraktkötet (pp. 22-23). Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet.

Yu, Y. (2015). Tax contribution and income gap between urban and rural areas in China. Open Journal of Social Sciences, 3(11), 171–196. https://doi.org/10.4236/jss.2015.311023