Digitális érettség és szervezeti alkalmazkodóképesség a magyar és DACH-régiós építőipari gépkereskedelemben

Adrienn Balázs-Kalász; Sándor Rostás

doi:10.32976/stratfuz.2026.5

Szerzők

Balázs-Kalász Adrienn Soproni Egyetem
Rostás Sándor Soproni Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2026.5

Kulcsszavak:

digitális transzformáció, Logisztika 4.0, technológiai adaptáció

Absztrakt

E tanulmány a Logisztika 4.0 és digitális technológiák adaptációját vizsgálja DACH-régiós (Németország, Ausztria és Svájc) építőipari vállalatoknál, összehasonlítva azonos iparágból származó magyar vállalatokkal. A kutatás Németország (DE), Ausztria (A), Svájc (CH) és Magyarország (H) gépkereskedelmi szektorára fókuszál. A vizsgált vállalatok főként az építőipar általános szektorában, út- és alagútépítésben, valamint bányászatban tevékenykednek. A kutatás célja a digitális érettség és a szervezeti alkalmazkodóképesség közötti kapcsolat részletes vizsgálata. A módszertan online kérdőívet, szakirodalmi áttekintést és SPSS statisztikai elemzéseket – kereszttábla, korreláció és regresszió elemzést – foglal magában. A primer adatokra alapuló kutatás arra keres választ, hogy hogyan befolyásolja a digitális transzformáció a gazdasági versenyképességet és a társadalmi alkalmazkodást a digitalizált világban. Az eredmények szerint a Logisztika 4.0 elméleti ismerete pozitív korrelációt mutat a logisztikai folyamatok hatékonyságával. Szoros összefüggés mutatható ki a digitális önértékelés és a szakértelem között. A digitális stratégia puszta megléte azonban nem befolyásolja szignifikánsan a technológiák alkalmazásának mértékét. A szervezeti képzési és továbbképzési programok, valamint az új technológiákba való befektetési hajlandóság kulcsszerepet játszanak a digitális készségek fejlesztésében és a hosszú távú pénzügyi siker elérésében.

Szerző életrajzok

Balázs-Kalász Adrienn, Soproni Egyetem

PhD hallgató, Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola, Soproni Egyetem

Rostás Sándor, Soproni Egyetem

doktorandusz, Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola, Soproni Egyetem

Hivatkozások

Abdirad, M., & Krishnan, K. (2021). Industry 4.0 in Logistics and Supply Chain Management: A Systematic Literature Review. Engineering Management Journal, 33(3), 187–201. https://doi.org/10.1080/10429247.2020.1783935

Bandura, A. (1997). Self efficacy: The exercise of control. New York (N.Y.): W. H. Freeman.

Bauernhansl, T., Ten Hompel, M., & Vogel-Heuser, B. (Hrsg.). (2014). Industrie 4.0 in Produktion, Automatisierung und Logistik: Anwendung · Technologien · Migration. Wiesbaden: Springer Fachmedien Wiesbaden. https://doi.org/10.1007/978-3-658-04682-8

Bódis, L., & Kiss, Á. (2025). Innovációvezérelt gazdasági növekedés – Így lesz Magyarország az innovatív vállalkozók és vállalatok hazája. Hitelintézeti szemle, 24(1), 105–135. https://doi.org/10.25201/HSZ.24.1.105

Brandenburg, S. G., Haas, C. T., & Byrom, K. (2006). Strategic Management of Human Resources in Construction. Journal of Management in Engineering, 22(2), 89–96. https://doi.org/10.1061/(ASCE)0742-597X(2006)22:2(89)

Brockhaus, C. P., Bischoff, T. S., Haverkamp, K., Proeger, T., & Thonipara, A. (2020). Digitalisierung von kleinen und mittleren Unternehmen in Deutschland—Ein Forschungsüberblick. In Göttinger Beiträge zur Handwerksforschung ; 46 (S. 31 Seiten) [PDF]. Göttingen : ifh, Volkswirtschaftliches Institut für Mittelstand und Handwerk an der Universität Göttingen. https://doi.org/10.3249/2364-3897-GBH-46 https://www.econstor.eu/bitstream/10419/227491/1/1742062555.pdf

Chen, K.-W. (2024). Digitalisierung und Demokratie: Repräsentation, digitale Partizipation und ihre rechtliche Architektur (1st ed. 2024). Wiesbaden: Springer Fachmedien Wiesbaden. https://doi.org/10.1007/978-3-658-46263-5

Christopher, M. (2023). Logistics and supply chain management (Sixth Edition). Hoboken, NJ: Pearson.

Correa, J. S., Sampaio, M., Barros, R. D. C., & Hilsdorf, W. D. C. (2020). IoT and BDA in the Brazilian future logistics 4.0 scenario. Production, 30, e20190102. https://doi.org/10.1590/0103-6513.20190102

Cserháti, I., Keresztély, T., Takács, T., & Trautmann, L. (2025). Competence requirements and skills gap in Hungary and in different regions of Europe by enterprise size. Regional Statistics, 15(4), 1–33. https://doi.org/10.15196/RS150407

European Commission (é.n.). Hungary 2025 Digital Decade Country Report. EC. Shaping Europe’s digital future. (o. J.). Retrieved 10. September, 2025 from https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/factpages/hungary-2025-digital-decade-country-report

Fröhlich, E., & Nuyken, M. (2021). Die strategische Transformation des Einkaufs: Wertbeitrag durch Digitalisierung? In R. Bogaschewsky (Hrsg.), Einkauf und Supply Chain Management (pp. 61–80). Wiesbaden: Springer Fachmedien Wiesbaden. https://doi.org/10.1007/978-3-658-32895-5_3

Ghadge, A., Er Kara, M., Moradlou, H., & Goswami, M. (2020). The impact of Industry 4.0 implementation on supply chains. Journal of Manufacturing Technology Management, 31(4), 669–686. https://doi.org/10.1108/JMTM-10-2019-0368

Green, S. B. (1991). How Many Subjects Does It Take To Do A Regression Analysis. Multivariate Behavioral Research, 26(3), 499–510. https://doi.org/10.1207/s15327906mbr2603_7

Hartvig, Á. D., Madari, Z., Pap, Á., Wimmer, Á., & Oroszné Csesznák, A. (2023). A digitalizáció hatása a vállalati hozzáadott értékre Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 70(6), 672–689. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.6.672

Helmold, M. (2024). Erfolgreiche Transformation zum digitalen Champion: Wettbewerbsvorteile durch Digitalisierung und Künstliche Intelligenz. Wiesbaden: Springer Fachmedien Wiesbaden. https://doi.org/10.1007/978-3-658-44020-6

Hofstede, G. (2013). Culture’s consequences: Comparing values, behaviors, institutions, and organizations across nations (2. ed. [Nachdr.]). Thousand Oaks, CA, Sage.

Holtschulte, A. (2022). Digital Supply Chain and Logistics with IoT: Practical Guide, Methods, Tools and Use Cases for Industry. Cham: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-89408-5

Hortoványi, L., Szabó, Z. R., Nagy, S. G., & Stukovszky, T. (2020). A digitális transzformáció munkahelyekre gyakorolt hatásai: Felkészültek-e a hazai vállalatok a benne rejlő nagy lehetőségre (vagy a veszélyekre)? Külgazdaság, 64(3–4), 73–96. https://doi.org/10.47630/KULG.2020.64.3-4.73

Kammerlohr, V., Paradice, D., & Uckelmann, D. (2023). A maturity model for the effective digital transformation of laboratories. Journal of Manufacturing Technology Management, 34(4), 621–643. https://doi.org/10.1108/JMTM-01-2022-0050

Kleemann, F. C. (2024). Einkauf 4.0: Digitale Transformation der Beschaffung. Wiesbaden: Springer Fachmedien Wiesbaden. https://doi.org/10.1007/978-3-658-46967-2

Koch, V., & El Shafie, L. (2022). Implikationen Künstlicher Intelligenz im industriellen Einkauf: Empirische Ergebnisse und Handlungsempfehlungen. Zeitschrift Für Wirtschaftlichen Fabrikbetrieb, 117(12), 888–891. https://doi.org/10.1515/zwf-2022-1180

Koloszár, L., Bednárik, É., Erdős, F., Thinakaran, R., & Takáts, A. (2024). User experience testing methods: Conclusions from the literature. Edelweiss Applied Science and Technology, 8(5), 1400–1412. https://doi.org/10.55214/25768484.v8i5.1843

Kotter, J. P. (1996). Leading change. Boston, Mass: Harvard Business School Press.

Kreipl, C. (2020). Verantwortungsvolle Unternehmensführung: Corporate Governance, Compliance Management und Corporate Social Responsibility. Wiesbaden [Heidelberg]: Imprint: Springer Gabler. https://doi.org/10.1007/978-3-658-28140-3

Kruger, J., & Dunning, D. (1999). Unskilled and unaware of it: How difficulties in recognizing one’s own incompetence lead to inflated self-assessments. Journal of Personality and Social Psychology, 77(6), 1121–1134. https://doi.org/10.1037/0022-3514.77.6.1121

Lasi, H., Fettke, P., Kemper, H.-G., Feld, T., & Hoffmann, M. (2014). Industry 4.0. Business & Information Systems Engineering, 6(4), 239–242. https://doi.org/10.1007/s12599-014-0334-4

Leal Filho, W. (Hrsg.). (2021). Digitalisierung und Nachhaltigkeit. Berlin [Heidelberg]: Springer Spektrum. https://doi.org/10.1007/978-3-662-61534-8

Molnár, L,, & Mihályi, M. (2024, August 22). A vállalatok digitális felkészültsége Magyarországon. GKI Gazdaságkutató Zrt. https://gki.hu/language/hu/2024/08/22/a-vallalatok-digitalis-felkeszultsege-magyarorszagon/ (Letöltés dátuma 10 szeptember 2025)

Mintzberg, H. (1999). The rise and fall of strategic planning (7. ed.). New York: Prentice Hall.

Rogers, E. M. (1983). Diffusion of innovations (3rd ed). New York : London: Free Press ; Collier Macmillan.

Sándor, Á., Gubán, Á., & Mezei, Z. (2023). Digitális érettségen alapuló életciklusmodell kkv-k számára. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548713

Senge, P. M. (1990). The fifth discipline: The art and practice of the learning organization (1. ed.). New York: Doubleday Currency.

Wen, H., AbouRizk, S., & Mohamed, Y. (2025). Gap Analysis of Digitalization Levels in Construction and Manufacturing: A Comparative Study of Construction 4.0 and Industry 4.0. Journal of Construction Engineering and Management, 151(3), 04025001. https://doi.org/10.1061/JCEMD4.COENG-14896

Wimmer, Á., & Csesznák, A. (2021). A hazai vállalatok versenyképességi jellemzői a negyedik ipari forradalom idején. Alinea Kiadó – BCE Versenyképesség Kutató Központ. https://doi.org/10.14267/978-615-5669-49-1