Az endogén fejlődést meghatározó tényezők vizsgálata a magyar járások körében

Zoltán Oláh; Gábor Bodnár

doi:10.32976/stratfuz.2026.6

Szerzők

Oláh Zoltán Szegedi Tudományegyetem
Bodnár Gábor Szegedi Tudományegyetem

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2026.6

Kulcsszavak:

endogén fejlődés, területi tőke, területi mintázat, régió

Absztrakt

Az utóbbi évtizedekben, a tudományos szakirodalomban egyre népszerűbbé vált az endogén fejlődés teóriája. Az endogén megközelítés felértékelődése kiváltképp tapasztalható a gazdasági fejlődés vizsgálata kapcsán. Egyre inkább, nem csak a vidéki terek vonatkozásában, előtérbe kerül a helyi erőforrások hasznosítása, kiaknázása. Erre a megközelítésre számos modell épül, ilyen például a területi tőke modellje.

Munkánk tudományos kérdéseként azt vizsgáltuk, hogy az egyes tőketényezők esetében megfigyelhetők-e „szokásos” hazai területi mintázatok. Eredményeink alapján a gazdasági és a humán tőke esetében egyértelműen kirajzolódik egy általánosnak tekinthető térbeli koncentráció és sűrűsödés. A társadalmi tőkét két dimenzió mentén elemeztük: „humán aktivitás” és „közösségi aktivitás”. A „humán aktivitás” térszerkezete a gazdasági és humán tőkéhez hasonló, előzetesen feltételezett mintázatot mutat. Ezzel szemben a „közösségi aktivitás” térszerkezete ettől eltérő képet rajzol ki, ami a társadalmi tőke belső dimenzióinak eltérő területi működésére utal.

Szerző életrajzok

Oláh Zoltán, Szegedi Tudományegyetem

PhD hallgató, tudományos segédmunkatárs, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet, Közgazdaságtani Doktori Iskola

Bodnár Gábor, Szegedi Tudományegyetem

egytemi docens, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Hivatkozások

Affuso, A. & Camagni, R. (2010). Territorial capital and province performance in the Latin Arch: an econometric approach. Politecnico di Milano, https://www.grupposervizioambiente.it/aisre/pendrive2010/pendrive/paper/affuso1.pdf (Letöltve: 2026.03.10.)

Benedek, J. (2019). Földrajzi tényezők szerepe a gazdasági teljesítmény alakulásában. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 16(1), 14-19.

Benedek, J., & Kurkó, I. (2011). A területi egyenlőtlenségek alakulása és jellemzői Romániában. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 8(2), 104–119.

Bodnár, G. (2012). Versenyképesség az Európai Unióban: Egy lehetséges megközelítés a NUTS 2-es régiók versenyképességének meghatározására. Területi Statisztika 52(2), 146-159.

Bodnár, G. (2013). A területi tőke, mint a rurális térségek innovációs rendszerének lehetséges elméleti háttere. In Bajmócy Z. & Elekes Z. (szerk.): Innováció: a vállalati stratégiától a társadalmi stratégiáig (pp. 124-139). Szeged: JATEPress,

Bodnár, G. (2020). Az endogén fejlődés tényezőinek vizsgálata rurális térségekben. Szeged: JATEPress.

Bonaccorsi, A. (2017). Addressing the disenchantment: universities and regional development in peripheral regions. Journal of Economic Policy Reform, 20(4), 293-320. https://doi.org/10.1080/17487870.2016.1212711

Bourdieu, P. (1999). Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In Angelusz R. (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei (pp. 156-177). Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.

Camagni, R. (2009). Territorial capital and regional development. In R. Capello, & P. Nijkamp (Eds), Handbook of regional growth and development theories (pp. 118-132). Cheltenham: Edward Elgar Publishing.

Camagni, R., & Capello, R. (2013). Regional Competitiveness and Territorial Capital: A Conceptual Approach and Empirical Evidence from the European Union. Regional Studies, 47(9), 1383–1402. https://doi.org/10.1080/00343404.2012.681640

Coradini Nader Adam, B., Almeida Viana, J.G. & Dalla Valle, C. (2025). Institutional Change and Endogenous Development: Theoretical Contributions. Economies, 13(6), 165-178. https://doi.org/10.3390/economies13060165

Dinya, L. (2013). „Zöld” prioritások érvényesítése a megyei szintű területfejlesztési stratégiákban. Journal of Central European Green Innovation, 1(1), 21–33.

Egri, Z., & Lengyel, I. (2024). Convergence and Catch-Up of the Region Types in the Central and Eastern European Countries. Applied Spatial Analysis and Policy, 17(2), 393-415. https://doi.org/10.1007/s12061-023-09551-w

Fratesi, U., & Perucca, G. (2018). Territorial capital and the resilience of European regions. The Annals of Regional Science. 60(2), 241–264. https://doi.org/10.1007/s00168-017-0828-3

Fratesi, U., & Perucca, G. (2019). EU regional development policy and territorial capital: A systemic approach. Papers in Regional Science. 98(1), 265-281. https://doi.org/10.1111/pirs.12360

Fukuyama, F. (2000). Social capital and civil society Washington, DC: International Monetary Fund.

Gál, Z. (2019). Az FDI szerepe a gazdasági növekedés és a beruházások területi differenciálódásában Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 66(6), 653-686. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.6.653

Healy, T. (2002). The measurement of social capital at international level. Social Capital: The Challenge of International Measurement Series of the Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD). Paris: OECD. http//www.oecd.org/dataoecd/1/60/2380281.pdf (Letöltve: 2026. 03.10.)

Iammarino, S., Rodriguez-Pose, A., & Storper, M. (2019). Regional inequality in Europe: evidence, theory and policy implications. Journal of economic geography, 19(2), 273-298.

https://doi.org/10.1093/jeg/lby021

Iyer, S., Kitson, M., & Toh, B. (2005). Social capital, economic growth and regional development. Regional Studies, 39(8), 1015–1040. https://doi.org/10.1080/00343400500327943

Káposzta, J., & Nagy, H. (2013). Vidékfejlesztés és a környezetipar kapcsolatrendszere az endogén fejlődésben. Journal of Central European Green Innovation, 1(1), 71-82.

Káposzta, J. (2014). Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései. Gazdálkodás, 58(5), 399–412.

Ketskeméty, L., & Izsó, L. (2005). Bevezetés az SPSS programrendszerbe.

Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Kocziszky, Gy., & Szendi, D. (2021). Quo vadis Észak-Magyarország? A régió lehetséges fejlődési pályáinak ex-ante vizsgálata. Területi Statisztika. 61(6), 679-711. https://doi.org/10.15196/TS610601

Kovács, P., & Bodnár, G. (2016). Az endogén fejlődés értelmezése vidéki térségekben PLS-útelemzés segítségével. Statisztikai Szemle, 94(2), 143-161. https://doi.org/10.20311/stat2016.02.hu0143

Lengyel, I. (2012). Regionális növekedés, fejlődés, területi tőke és versenyképesség. In Bajmócy Z., Lengyel I., & Málovics Gy. (szerk.), Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. (pp. 151-174). Szeged: JATEPress. https://acta.bibl.u-szeged.hu/37417/

Lengyel, I. (2016). A megyék versenyképességének néhány összefüggése a megújult piramismodell alapján. In Lengyel, I. & Nagy, B. (szerk.), Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása. (pp. 143-161). Szeged: JATEPress. https://acta.bibl.u-szeged.hu/43800/

Lengyel, I. (2021). Regionális és városgazdaságtan. Szeged: JATEPress.

Lengyel, I. & Szakálné Kanó, I. (2012). Competitiveness of Hungarian urban micro-regions: localization agglomeration economies and regional competitiveness function. Regional Statistics, 2(1), 27-44. https://doi.org/10.15196/RS02103

Liu, P., & Han, A. (2025). The neo-endogenous development perspective of stakeholders and their synergy in rural revitalization. Environment, Development, Sustainability, 27(1), 1-24. https://doi.org/10.1007/s10668-025-06001-0

Lipták, K., Szendi, D., & Musinszki, Z. (2019). Munkaerőpiaci folyamatok elemzése az Abaúji

térségben. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 16(2), 22–30.

Lukovics, M. (2017). Regionális gazdaságfejlesztés: eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése. In Lengyel I. (szerk.), Két évtizedes a regionális tudományi műhely Szegeden: 1997–2017 (pp. 293-315). Szeged: JATEPress, https://acta.bibl.u-szeged.hu/57384/

Molnár, T. (2015). Empirikus területi kutatások és módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Moretta, V. (2021). Territorial capital in local economic endogenous development. Regional Science Policy & Practice, 13(1), 103-119. https://doi.org/10.1111/rsp3.12317

Nemes Nagy, J. (2005). Regionális elemzési módszerek. Budapest: Akadémiai kiadó.

OECD (2001). The well-being of nations: The role of human and social capital. Párizs: OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264189515-en

Orsi, F., Cavaco, C., & Gil, J. (2022). From territorial capital to regional design: a multidimensional model for territorial analysis and scenario evaluation. Planning Practice & Research, 39(1), 116–135. https://doi.org/10.1080/02697459.2022.2120490

Petrakos, G., Rodríguez-Pose, A., & Rovolis, A. (2005). Growth, Integration, and Regional Disparities in the European Union. Environment and Planning A: Economy and Space, 37(10), 1837-1855. https://doi.org/10.1068/a37348

Putnam, R. D. (2000). Bowling alone: The collapse and revival of American community. New York: Simon & Schuster. https://doi.org/10.1145/358916.361990

Perucca, G. (2014): The Role of Territorial Capital in Local Economic Growth: Evidence from

Italy. European Planning Studies, 22(3), 537–562. https://doi.org/10.1080/09654313.2013.771626

Sajtos, L., & Mitev, A. (2007). SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.

Sávai, M., & Bodnár, G. (2024). A gazdasági szerkezetváltozás regionális különbségekre gyakorolt hatásának vizsgálata Kelet-Közép-Európában. Statisztikai Szemle, 102(12). 1198-1121. https://doi.org/10.20311/stat2024.12.hu1198

Scrivens, K., & Smith, C. (2013). Four interpretations of social capital: An agenda for measurement. OECD Statistics Working Papers, 2013(6). https://doi.org/10.1787/5jzbcx010wmt-en

Sikos T., T., & Szendi, D. (2021). Kialakulhatnak-e okos falvak az Abaúji térségben? Tér és Társadalom, 35(3), 154–181. https://doi.org/10.17649/TET.35.3.3361

Szakálné Kanó, I. (2018). Az egészségipari tevékenységek térbeli eloszlása Magyarországon. In Lengyel I. (szerk.), Térségek növekedése és fejlődése: egészségipari és tudásalapú fejlesztési stratégiák (pp. 82-99). Szeged: JATEPress.

Szakálné Kanó, I., Vas, Z., Lengyel, I., Sávai, M., & Vida, G. (2025). Spatial Disparities in Economic Structural Change in Central and Eastern Europe During Integration. Intereconomics, 60(2), 126-134. https://doi.org/10.2478/ie-2025-0024

Smętkowski, M. (2018). The role of exogenous and endogenousfactors in the growth of regions in Central and Eastern Europe: the metropolitan/non-metropolitan divide in the pre- and post-crisis era. European Planning Studies, 26(2), 256-278. https://doi.org/10.1080/09654313.2017.1361585

Szilágyi, P., Kulcsár, E., & Szilágyi, F. (2025). A jövedelem területi különbségei a romániai Bánságban. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 22(03), 73–85. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2025.27

Stimson, R., Stough, R., & Nijkamp, P. (2011). Endogenous regional development. In: Endogenous regional development (pp 1-19). Cheltenham, UK - Northampton, MA, USA: Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781849804783

T. Kiss, J. (2012) A humán tőke mérhetősége. Statisztikai szemle, 90(1), 65-88. https://dea.lib.unideb.hu/items/d8705ccb-aa1a-49bf-8d24-2db1861acb8c

Tésits, R., Zsigmond, T., Alpek, L., & Hoványi, G. (2021). The role of endogenous capital factors in the territorial development of the Sellye District in Hungary. Regional Statistics, 11(1), 58-77. https://doi.org/10.15196/RS110103

Todaro, M. P., & Smith, S. C. (2009). Economic Development. Boston: Addison-Wesley.

Tóth. B. I. (2010). Az immateriális és a területi tőke összefüggései. Tér és társadalom, 24(1), 65-81. https://doi.org/10.17649/TET.24.1.1296

Tóth, B. I. (2013). A területi tőke szerepe a regionális-és városfejlődésben – Esettanulmány a magyar középvárosok példáján. [Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás-és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Sopron].

Tóth, I. B. (2014). A hazai kistérségek vonzerejének és területi tőkéjének néhány összefüggése. Területi statisztika, 54(01), 3-18.

Tóth, B. I. (2023). Territorial capital in the European Union: measuring the territorial endowments of the EU-28 NUTS 2 regions over the 2010s. Regional Statistics, 13(01), 3-35. https://doi.org/10.15196/RS130101

Tóth, G. (2024). Agglomerációk, településegyüttesek és vonzáskörzetek Magyarországon. Területi statisztika, 64(3), 356-379.o. https://doi.org/10.15196/TS640304

Tödtling, F. (2010). Endogenous approaches to local and regional development policy. In Pike, A, Rodríguez-Pose A. & Tomaney, J. (Eds.), Handbook of Local and Regional Development (pp. 497-510). New York: Routledge.

Varga, Á. (2023). A gazdasági függőséget meghatározó tényezők területi egyenlőtlenségeinek változása Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, 2000–2020. Területi statisztika, 63(6), 758-797. https://doi.org/10.15196/TS630605

Veresné Somosi, M., Tóth, G., & Varga, K. (2023). A magyarországi járások versenyelőnyének elemzése társadalmi innovációs potenciál alapján, Területi Statisztika, 63(4), 445-465. https://doi.org/10.15196/TS630402

Vida, G. (2016). A vidéki agglomerációk, agglomerálódó térségek és nagyvárosi településegyüttesek versenyképességének sajátosságai.

In Lengyel Imre (szerk), Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása (pp. 204-222). Szeged: JATEPress.

Vázquez-Barquero, A., & Rodríguez-Cohard, J. C. (2016). Endogenous development and institutions: Challenges for local development initiatives. Environment and Planning C: Government and Policy, 34(6), 1135–1153. https://doi.org/10.1177/0263774X15624924

Vida, G. (2022). A regionális megvalósult versenyképesség néhány szempontjának területi jellemzői Magyarországon 2010 és 2019 között. Területi Statisztika, 62(05), 538-569. https://doi.org/10.15196/TS620503

Villuendas, A. M. L., & Campo, C. (2022). Regional Economic Disparities in Europe: Time-Series Clustering of NUTS 3 Regions. International Regional Science Review, 46(3), 265-298. https://doi.org/10.1177/01600176221125703