Az Észak-magyarországi régió egészségügyi ellátórendszerének fejlődése a legutóbbi negyedszázadban a legfontosabb népegészségügyi mutatók tükrében

István Takács

doi:10.32976/stratfuz.2020.11

Szerzők

Takács István Miskolci Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2020.11

Kulcsszavak:

egészségügy finanszírozása, Észak-magyarországi régó, gazdaságilag aktív népesség, halálozási okok

Absztrakt

A tanulmány a hazai egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának rövid áttekintését követően az Észak-magyarországi régió egészségügyi rendszerének fejlődését értékeli. Elemzi a kórházak eladósodásának okait, az adósságállomány újra termelődésének lehetőségeit. Vizsgálja a kórházi ágyak, a járóbeteg-gyógykezelési esetek számának alakulását, a régió egészségügyi ellátó rendszere hatékonyságnövelésének lehetőségeit.

Információk a szerzőről

Takács István, Miskolci Egyetem

Ph.D., habil. egyetemi tanár, dékánhelyettes, Miskolci Egyetem;
osztályvezető főorvos, B-A-Z Megyei Központi Kórház Semmelweis Tagkórház

Hivatkozások

ÁRVA, L., GIDAY, A., MÁDI, L. (2017): Az egészségügy fiskalizációja: kérdőjelek és válaszok. Vitaindító az élőmunkaterhek csökkenéséről és az egészségügy finanszírozásáról. Valóság, (60.) Nr. 6. pp. 28-43.

BONCZ, I., DÓZSA, CS. (2002): Az egészségbiztosítási és egészségfinanszírozási rendszer változásai 1992-2002. Motesz Magazin (6), pp. 52-55.

BORBÁS, F., FATA, D., BABARCZY, B. (2014): Krónikus betegek ellátása Európában: Igények és lehetőségek, II.rész – Krónikus betegek ellátására fejlesztett modellek és finanszírozási megoldások. Egészségügyi Gazdasági Szemle, március pp. 37- 41.

BORBÁS, F., IMRE, L. (2013): Térségi rendszer az egészségügyben. Med. Et Jur. pp.4-7.

DÓZSA, CS. (2010): A kórházak stratégiai válaszai a változó környezetre – Magyarországon a 2000-es években. Ph.D. értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Budapest.

EMBER, I., KISS, I., CSEH, K. szerk. (2013): Népegészségügyi orvostan. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar, Pécs.

HOLAHAN, J. (2001): Health status and the costs of expanding insurance coverage. Health Affairs 20 (6). pp.279-286.

KARNER, C. (2008): Nemzetközi egészségügyi finanszírozási modellek és az állam szerepvállalása. Egészségügyi Gazdasági Szemle (2). pp. 3-12.

KERTAI, P. (1999): Megelőző orvostan. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

KINCSES, Gy. (2006): A co-payment alkalmazási lehetősége a korszerű egészségpolitikában, IME 5. pp. 14-21.

KORNAI, J. (2014): A puha költségvetési korlát. Kalligram Kiadó, Budapest.

KOVÁCS, Á. (2015): Az egészségügy finanszírozása – látlelet és gyógymód – előadás.

LEX, D. (2001): The contingency theory of organizations. Sage. Publication Series, London.

MARK, V. P. (2011): Insurance and the Demand for Medical Care. Oxford Handbook.

MIHÁLYI, P. (2017): Az egészségügy finanszírozási alternatívái (adók, járulékok, háztartási jövedelmek) – nemzetközi és hazai tapasztalatok. Magyar Tudomány (178.), 7. pp. 781-787.

SINKÓ, E. (2006): Értékrend váltás az egészségügyben, avagy az átalakuló félben lévő egészségügy, Esély, p. 28.

Social insurance and allied seervices. Report by Sir William Beveridge. London HMSO, 1942.

TÖLGYESI, A. (2009): A HBCS-n alapuló kórház-finanszírozás áttekintése és az innovációk beépülésének lehetősége. Egészségügyi Gazdasági Szemle, Nr.6, pp. 34-44.

Universal Health Coverage, WHO statistics, https://www.who.int/health-topics/universal-health-coverage#tab=tab_1 (letöltve: 2020.05.30.)