A Magyarországról Szlovákiába irányuló működőtőke térszerkezete és etnikai összefüggése

Absztrakt

A tanulmány a Magyarországról Szlovákiába irányuló működőtőke-befektetések (FDI) térbeli mintázatait, meghatározó tényezőit és a szlovákiai magyar kisebbséggel fennálló kapcsolatát vizsgálja. A kutatás elméleti hátterét a társadalmi tőke, az etnikai kapcsolati tőke és a gazdasági etnocentrizmus koncepciói adják, amelyek a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok értelmezéséhez nyújtanak keretet. A tanulmány bemutatja Szlovákia FDI-vonzó képességének alakulását az önálló állammá válást követő időszaktól napjainkig, különös tekintettel az európai integráció, a globális gazdasági válságok és az exportorientált fejlődési modell hatásaira. Az empirikus elemzés során Hoover-index, gravitációs potenciálmodell, korrelációs és regressziós módszerek alkalmazásával kerül sor a működőtőke területi koncentrációjának, valamint a magyar kisebbség és a magyar eredetű tőke közötti összefüggések feltárására. Az eredmények rámutatnak, hogy a külföldi működőtőke rendkívül erősen koncentrálódik a pozsonyi régióban, miközben a keleti és középső országrészek strukturális alulbefektetettséggel jellemezhetők. A vizsgálatok ugyanakkor igazolják, hogy a nem fővárosi térségekben a magyar népesség aránya és a Magyarországról érkező működőtőke jelenléte között szignifikáns pozitív kapcsolat figyelhető meg, amely az etnikai kapcsolati hálózatok és a bizalmi kapcsolatok gazdasági jelentőségére utal. A kutatás megállapítja, hogy a magyar FDI térbeli eloszlását nem kizárólag piaci és makrogazdasági tényezők, hanem a történeti, kulturális és nyelvi kötődések által meghatározott kapcsolati tőke is befolyásolja. Az eredmények hozzájárulnak a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok és a kisebbségi közösségek gazdaságfejlesztő szerepének jobb megértéséhez, valamint rámutatnak a célzott regionális fejlesztési és hálózatépítési programok jelentőségére a Kárpát-medence gazdasági integrációjának erősítésében.