Remarks on the concept of gross disparity in value in Hungarian law
DOI:
https://doi.org/10.46941/2022.e1.40-49Keywords:
private law,, Roman law,, invalidity,, laesio enormis,, gross disparity,, Hungarian Civil CodeAbstract
As it is well-known, laesio enormis is an ancient legal institute of Roman Private Law. According to Roman law, in sales of land, if the price paid was less than half of the value of the land, the vendor could have the contract rescinded unless the purchaser made up the full. The paper scrutinises the appearance of this legal institute in Hungarian private law from a comparative-historical approach, bearing in mind the differences in the regulation of this legal institute in the old Civil Code of 1959 and the new Civil Code of 2013 has been effective since the 15th of March, 2014. The study also highlights the important findings of the decisions of the High Courts of Hungary (Supreme Court, Courts of Appeal, etc.) regarding the application of laesio enormis (gross disparity).
References
REFERENCES
Dömötör L. (1997). Észrevételek a laesio enormis középkori, különös tekintettel kánonjogi továbbélése kérdéséhez. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Vol. 36, pp. 45–56.
Dömötör L. (1996). Szempontok a feléntúli sérelem doktrínájának jogösszehasonlító vizsgálatához. In: Harmathy, A. (ed.). Jogi Tanulmányok. Budapest: ELTE, pp. 275–280.
Földi, A. – Hamza, G. (2011). A római jog története és institúciói. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Benedek K. (1995). Általános szabályok. In: Gellért Gy. (ed.). A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, pp. 528–560.
Kaser, M. (1968). Römisches Privatrecht. Ein Studienbuch. München: Beck.
Kecskés L. et al. (1999). A szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékaránytalansági problémái a szerződési jogban – A felén túli sérelem (laesio enormis) klasszikus intézményének megjelenése és alkalmazása a magyar jogban. Magyar Jog, Vol. 46, No. 3, pp. 129–142.
Kiss G. – Sándor I. (2008). A szerződések érvénytelensége. Budapest: HVGOrac.
Kovács K. (1998). A Ptk. 201. § (2) bekezdése védelmében (Feltünő aránytalanság és az autópálya-használati szerződések). Magyar Jog, Vol. 45, No. 7, pp. 403–407.
Köhler, H. (1983). BGB. Allgemeiner Teil. Ein Studienbuch. München: Beck.
Menyhárd A. (2004). A jóerkölcsbe ütköző szerződések. Budapest: Gondolat.
Osztovits A. (2014). Az érvénytelenség. In: Osztovits A. (ed.). A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. III. Budapest: Opten, pp. 209–292.
Wellmann Gy. (2013). Semmisség és megtámadhatóság. In: Petrik F. (ed.). Polgári Jog. Kötelmi Jog. Az új Ptk. magyarázata V/VI. Budapest: HVG-Orac, pp. 117–171.
Siklósi I. (2005). Az érvénytelenségi ok kiküszöbölésének néhány kérdése a római jogban és annak továbbélése során. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Vol. 2005, Tom. 42, pp. 65–100.
Szladits K. – Fürst L. – Ujlaki M. (1934). Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. III. rész. Kötelmi jog I. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata.
Szladits K. (1933). A magyar magánjog vázlata I. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata.
Thomas, J. A. C. (1976). Textbook of Roman Law. Amsterdam–New York– Oxford: North-Holland Publishing Company.
Ujlaki T. (2005). XVII. fejezet. In: Török G. (ed.). A Polgári Törvénykönyv magyarázata. III. Budapest: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, pp. 43–103.
Vékás L. (1998). Autópálya-használati szerződések és a Ptk. 201. § (2) bekezdése. Magyar Jog, Vol. 45, No. 6, pp. 321–327.
Vékás L. – Gárdos P. (eds.) (2014). Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. II. Budapest: Wolters Kluwer.
Weiss E. (1969). A szerződés érvénytelensége a polgári jogban. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Wellmann Gy. (2014). A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban – II. Rész. In: Wellmann Gy. (ed.). Szerződések tára – Az új Ptk. alapján. Budapest: HVG-Orac, pp. 21–41.
