Die Bedingung und die Wirkung des Rechtsgeschäfts nach ungarischem und europäischem Recht
DOI:
https://doi.org/10.46941/2022.e2.73-112Kulcsszavak:
condition and timing, nullity, contestability, contract validity and invalidityAbsztrakt
In this work, the author analyses the resolutory and suspensive conditions and time limits, as ancillary provisions of the contract (legal transaction), which make the entry, cancellation, or modification of the legal effect of the contract or the legal transaction depend on an uncertain, future circumstance not caused by the parties. The effect of the legal transaction is understood to mean the rights and obligations of the parties who regularly reach an agreement of intent. The terms and conditions of the parties may suspend, postpone or modify the effect, but they do not affect the validity of the legal transaction. On the contrary, absolutely void contracts have no effect from the time they come into being, due to the law. The conditional contracts remain in effect from the beginning, although the effect of the will of the parties is limited. The (forbidden or impossible) conditions can also be void, and then in principle, they have no effect restrictions. In the case of relative nullity (contestability or voidability), which arises due to the lack of will (e.g. mistake or deception), the legal transaction loses its effect after the successful contestation on the part of the interested party, ex nunc. They can be validated without contestation within the contestation period. For conditions, e.g. resolutory conditions, such a ‘convalidation’ of the effect is not possible, the legal transaction is still valid, but it loses its effect. The analysis was carried out from a comparative law perspective, focusing on Hungarian, German, Austrian, French and Swiss law.
Hivatkozások
LITERATURVERZEICHNIS
Arhab, F. (1999). Les conséquences de nullité ou (de la resolution) dans les groupes de contrats. Revue de la recherche juridique – Droit prospectif, Nr. 1.
Barta J. (16. Nov. 2018). Érvénytelenségi kérdések a gazdasági társaság keretei között, (Fragen über die Unwirksamkeit im Bereich der wirtschaftlichen Gesellschaften) Vortrag. Emlékkonferencia Novotni Zoltán tiszteletére (Konferenz für Erinnerungen an Zoltán Novotni). Miskolc.
Barzó T. (2015). A szerződés hatálytalansága (Unwirksamkeit der Verträge). In: Barzó T. – Juhász Á. – Leszkoven L. – Pusztahelyi R. (Hrsg.). Kötelmi jog (Obligationenrecht). Miskolc: Novotni, S. 239–246.
Blomeyer, A. (1938). Studien zur Bedingungslehre. II. Teil. Über bedingte Verfügungsgeschäfte. Berlin: Gruyter. Beiträge zum ausl. u. internat. Privatrecht. Heft 15, S. 121–285.
Blomeyer, A. (1969). Allgemeines Schuldrecht. 4. Auflage. Berlin.
Boujeka, A. (2002). La conversion par réduction: Contribution à l’étude des nullités des actes juridiques. Revue trimestrielle de droit commercial, Jg. 2002, S. 223–244.
Bydlinski, F. (1990). Unbedingte Pflichten aus behördlich genehmigungs-bedingten Verträgen. In: Aicher, J. – Koppensteiner, H-G. (Hrsg.). Beiträge zum Zivil- und Handelsrecht, Festshrift für Rolf Ostheim zum 65. Geburtstag. Wien: Orac, S. 43.
Bydlinski, F. (1993). Über das Verständnis der „Guten Sitten“ im österreichischen Recht. In: Lange, H. (Hrsg.). Festschrift für Gernhuber. Tübingen: Mohr-Siebeck, S. 827–836.
Chauvel, P. (1990). Erreur substantielle, cause et équilibre des prestations dans les contrats synallagmatiques. Droits (Revue français de théorie juridique), Jg. 1990, Nr. 12, S. 93–106.
Chénedé, F. (2013). Charles Demolombe, La condition potestative. Revue des Contrats (RDC), S. 291.
Colin, A. – Capitant, H. (1924). Cours elementaire de droit civil. Tome deuxième, (2. Band). Paris: Dalloz.
Colin, A. – Capitant, H. (1959). Traité de droit civil. Tome II. Les obligations. Paris: Librairie Dalloz.
Couturier, G. (2001). La théorie de la nullité dans la jurisprudence de la Chambre sociale. In: Alpha et al.: Le contrat au début du XXIe siècle: Etudes offertes à Jacques Ghestin. Paris: LGDJ, S. 273–294.
Csehi Z. (2013). A Polgári Törvénykönyv idő fogalma és magánjogunk időfelfogása (Die Auffassung der Zeit im UBGB). Budapest: Pázmány Press.
Decottignies, R. (1951). Erreur de droit. Revue trimestrielle de droit civil, S. 309–330.
Doralt, W. (Hrsg.) (2014–2015). Kodex des österreichischen Rechts, Justizgesetze, ABGB. Wien: LexisNexis.
Egert, H. (1974). Die Rechtsbedingung im System des Bürgerlichen Rechts. Berlin: Schweitzer.
Enneccerus, L. (1889). Rechtsgeschäft, Bedingung und Anfangstermin. Band I. Marburg: Elvert.
Enneccerus, L. – Kipp, T. – Wolff, M. (1958). Recht der Schuldverhältnisse (XV. Neubearbeitung von Heinrich Lehmann). Tübingen: Mohr (Paul Siebeck).
Figula I. – Rosnerné Romenda Zs. – Gyarmathy J. – Szabó P. (2014). PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog. VI. Cím: Az érvénytelenség. Magyar Igazságügyi Akadémia. Available at: https://birosag.hu/sites/default/files/static/ ptk_e_learning/ptk8/lecke6_lap1.html (Accessed: 2 October 2022).
Fikentscher, W. (1976). Schuldrecht. 6. Auflage. Berlin–New York: Walter de Gruyter, S. 188–190.
Földi A. – Hamza G. (2018). A római jog története és institúciói. Budapest: Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Ghestin, J. (2000). Annulation d’office d’une contrat. In: Mélanges offertes a Pierre Drai. Paris: Dalloz, S. 593–608.
Goubeaux, G. (2001). Erreur sur la valeur. In: Alpha et al.: Le contrat au début du XXIe siècle: Etudes offertes à Jacques Ghestin. Paris: LGDJ, S. 389–404.
Goubeaux, G. (2009). A propos de la restitution de l’usus. In: Mélanges en l'honneur du Doyen B. Gross. Nancy: Presses Universitaires de Nancy, S. 63–76.
Graf, G. (1996). Das bürgerliche Recht und die Moral der Bürger. In: Beck-Mannagetta, M. – Böhm, H. - Graf, G. (Hrsg.). Festschrift für Theo Mayer-Maly zum 65. Geburtstag. Wien: Springer, S. 163–206.
Gschnitzer, F. et al. (1952). Kommentar zum Allgemeinen Bürgerlichen Gesetzbuch. Band III. (Band I/1,1964; I/2, 1962; II, 1950; III, 1952; IV/2, 1978; V,1954; VI, 1951, Ergänzungsband, 1977) Wien: Verlag der österreichischen Staatsdruckerei.
Guhl, T. et al. (2000). Das schweizerische Obligationenrecht. 9. Auflage. Zürich: Schulthess Verlag.
Henke, H-E. (1959). Bedingte Übertragungen im Rechtsverkehr und Rechtsstreit. Berlin: Heymann.
Henry X. – Venandet, G. – Wiederkehr, G. – Ancel, P. – Tisserand-Martin, A. – Guiomard, P. (Hrsg.) (2020). Code civil. 119. Auflage. Paris: Dalloz.
Julliot De La Morandiere, L. (1939). Le role de la notion de1’ordre public en droit privé. In: Arturo, A. et al.: Etudes de Droit civil à la mémoire de H. Capitant. Paris: Dalloz, S. 381.
Karácsony, A. (2005). A kommunikáció és idő (Die Kommunikation und die Zeit, In Ivaskó, L. (Hrsg.) Érthető kommunikáció (Verständliche Kommuni-kation), Szeged: Szegedi Tudományegyetem, S. 27-31.
Karácsony A. (2007). Az idő problémája a jogi szimbólumkutatás összefüggésében (Forschung der rechtlichen Symbole). Jogtörténeti Szemle, Jg. 9, Sonderheft, S. 15–18.
Karácsony A. (Hrsg.) (2010). Filozófia és társadalomelmélet (Philosophie und Gesellschaftstheorie). Budapest: Rejtjel.
Karácsony A. – Techet P. (2011). Idő és jog (Zeit und Recht). In: Mezey B. (Hrsg.). A szimbólumok üzenete (Die Botschaft von Symbolen). Budapest: Eötvös, S. 269–293.
Kemenes I. (2016). Az érvénytelenség szabályozása a Ptk-ban (Die Regelung der Unwirksamkeit im UBGB). I. rész. Gazdaság és Jog, Jg 24, Nr. 1, S. 3–8.
Kiss G. – Sándor I. (2014). A szerződések érvénytelensége (Die Unwirk-samkeit des Vertrags). 2. Auflage. Budapest: HVG-Orac.
Knütel, R. (1976). Zur sogenannten Erfüllungs- und Nichterfüllungsfiktion bei der Bedingung. Juristische Blätter, Jg. 98, S. 613–626.
Koziol, H. (2000). Allgemeiner Teil, Sachenrecht, Familienrecht. 11. Auflage. Wien: Manz Verlag.
Kriston E. – Sápi E. (Hrsg.) (2019). Érvénytelenség és hatálytalanság a polgári jogban (Nichtigkeit und Unwirksamkeit im Privatrecht). Miskolc: Novotni.
Larenz, K. (1979). Lehrbuch des Schuldrechts. Band I. Allgemeiner Teil. 12. Auflage. München: C. H. Beck.
Lepelletier, G. (1989). Des conditions impossibles, illicites ou contraires aux moeurs. Thèse, Paris.
Lipinski, P. (2002). La conversion des actes juridiques. Revue de la Recherche Juridique – Droit prospectif, 2002-3, Nr. 11, S. 1167–1183.
Mader, P. (1994). Rechtsmissbrauch und unzulässige Rechtsausübung. Wien: Orac.
Malaurie, P. (1939). Sur la notion de bonnes moeurs. V. les thèses de Savatier, Poitiers, 1916.
Malinvaud, Ph. (1972). Erreur sur la substance. Recueil Dalloz, XXXI, S. 215.
Matúz Gy. (1996). Az idő a jogban, avagy határidők, határnapok, elévülés (Die Zeit im Recht, oder über Befristungen und Verjährung). Budapest: Novorg.
Mayer-Maly, T. (1994). Was leisten die Guten Sitten? Archiv für die zivilistische Praxis, Jg. 194, S. 105–176.
Mazeaud, H. – Mazeaud, L. – Mazeaud, J. (1962). Leçons de droit civil, tome deuxième; Obligations; théorie générale. 2. Auflage. Paris: Montechrestien.
Mazeaud, J. (1962). Leçons de droit civil, tome deuxième, Obligations. Paris: Montchrestien.
Menyhárd A. (2000). A szerződés akarathibák miatti érvénytelensége (Die Unwirksamkeit der Verträge wegen Willensmangel). Budapest: ELTE ÁJK.
Molnár H. (2006). A fedezetelvonó szerződés (Der Vertrag über Deckung-sentzug). Themis, Jg. 2006, Heft December 2006, S. 58–70.
Mouly, J. (2003). Des rapports entre la réticence dolosive et l'erreur inexcusable (l'opinion dissidente d'un “travailliste”). Recueil Dalloz, Jg. 2003, Nr. 30, S. 2023–2030.
Mouly, J. (2012) Une règle de nature à induire en erreur: “la réticence dolosive rend toujours excusable l'erreur provoquée”. Recueil Dalloz, Jg. 2012, S. 1346.
Oertmann, P. (1924). Die Rechtsbedingung. Deichert-Werner Scholl.
Osztovits A. (2014). A szerződés hatálya és hatálytalansága (Die Wikung des Vertrags und die wirkungslosen Verträge) In: Osztovits A. (Hrsg.). A polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (Großer Kommentar des UBGB), III. kötet (Band III). Budapest: Opten.
Panien, O. (1899). Théorie générale des conditions impossibles, illicites et immorales dans les libéralités en droit français. Thèse, Paris: Caen.
Perrin, X. (1911). La conversion par réduction des actes et des personnes juridiques. Thèse, Dijon.
Peschka V. (2000). A jogszabály visszaható érvényessége (Die Retroaktive Wirkung der Rechtsnormen. In: Liber Amicorum Studia L. Vékás Dedicata. Ünnepi dolgozatok Vékás Lajos hatvanadik születésnapjára és egyetemi oktatói működésének harmincötödik évfordulójára. Budapest: ELTE ÁJK, S. 7–23.
Peter, H. (1994). Das bedingte Geschäft. Zürich: Schulthess.
Prütting, H. – Wegen, G. – Weinreich, G. (Hrsg.) (2007). BGB Kommentar. 2. Auflage. Köln: Luchterhand.
Pusztahelyi R. (2015). A magánjogi elévülés (Privatrechtliche Verjährung). Miskolc: Novotni.
Rouviere, F. (2014). Moment d’appréciation de l’erreur. Recueil Dalloz, Jg. 2014, Nr. 31, S. 1782–1786.
Rudolf L. (1961). Az elévülés (Verjährung). Budapest: KJK.
Sack, R. (1985). Lückenfüllende Funktion der Sittenwidrigkeitsklauseln. Wettbewerb in Recht und Praxis, Jg. 1985, S. 1–15.
Schmidt-Rimpler, W. (1968). Die Gegenseitigkeit bei einseitig bedingten Verträgen. Stuttgart: Enke.
Schmoeckel, M. (1997). Der maßgebliche Zeitpunkt zur Bestimmung der Sittenwidrigkeit nach Par. 138 BGB. Archiv für die civilistische Praxis, Jg. 197, 1–79.
Schurig, K. (1988). Die Gesetzesumgehung im Privatrecht: eine Studie mit kollisionsrechtlichen und rechtsvergleichenden Aspekten. In: Heldrich, A. – Sonnenberger, H. J. (Hrsg.). Festschrift für Murad Ferid zum 80. Geburtstag. Frankfurt a. M.: Verlag für Standesamtswesen, S. 375–422.
Sérinet, Y-M. (2001). Erreur et vice caché: variations sur le même thème. In: Alpha et al.: Le contrat au début du XXIe siècle: Etudes offertes à Jacques Ghestin. Paris: LGDJ, S. 789–820.
Siklósi I. (2013). A nemlétező szerződések problémáihoz a modern jogokban, különös tekintettel a magyar polgári jogra (Über die Probleme der nicht vorhandenen Verträge in modernen Rechtssystemen, mit besonderer Berücksichtigung des ungarisches Privatrechts). Acta Facultatis Politico-juridicae Universitatis Scientiarium Budapestinensis de Rolando Eötvös, Band 50, S. 79–97.
Siklósi I. (2014). A nemlétező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek elméleti és dogmatikai kérdései a római jogban és a modern jogokban (Die theoretischen und rechtsdogmatischen Fragen der nicht vorhandenen, nichtigen und unwirksamen Verträge im römischem Recht und in den modernen Rechtsystemen). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Simler, Ph. (1969). La nullité partielle des actes juridiques (Préface: Alex Weill). Paris: Librairie générale de droit et de jurisprudence.
Szalma, J. (2015a). Einfluss der Willens- und Erklärungstheorie im serbischen Privatrecht. Jahrbuch für Ostrecht, Band 56, Nr. 2, S. 467–481.
Szalma J. (2015b). A tulajdonátruházásról általában és a biztosítéki jellegű tulajdonátruházás egyes kérdéseiről (Über die fiduziarische Übereignung wegen der Sicherung von Forderungen), különös tekintettel az új magyar Ptk. vonatkozó rendelkezéseire (mit besondere Aufmerksamkeit auf die Regelung des neuen UBGB). In: Štempien, E. – Miskolczi Bodnár P. (Hrsg.). A tulajdonátruházás összehasonlító kereskedelmi és üzleti jogi kérdéseiről. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, S. 271–295.
Szalma J. (2018). A szerződésszegés jogkövetkezményei (Die Rechtsfolgen der Vertragsverletzungen) In: Pusztahelyi R. (Hrsg.). A polgári jogot oktatók XXII. és XXIV. országos találkozójának válogatott tanulmányai (XXII. und XXIV. Tagung der ungarischen Professoren des Zivilrechts). Miskolc: Novotni, S. 135–157.
Szalma J. (2020a). A joghézag – különös tekintettel az európai és a magyar magánjog generálklauzuláira (Gesetzeslücken – mit besonderer Berücksichtigung der europäischen und ungarischen Generalklauseln des Privatrechts). Glossa Iuridica, Jg. 7, Nr. 1–2, S. 335–363.
Szalma J. (2020b). A biztosítási szerződés – A biztosítói kárfelelősség az európai és a magyar jogban (Versicherungsvertrag – Die Entschädigung-shaftung der Versicherer nach europäischem und ungarischem Recht). Budapest: L’Harmattan.
Teichmann, A. (1962). Die Gesetzesumgehung. Göttingen: Schwartz.
Tőkey B. (2014). A szerződés hatálya, hatálytalansága (Die Wirkung des Vertrags und die unwirksamen Verträge). In: Csehi Z. – Tőkey B. (Hrsg.). A Ptk. nagykommentárja (Großer Kommentar des UBGB). III. kötet (Band III), Budapest, S. 1522–1536.
Tőkey B. (2020). A szerződések hatásai harmadik személyekre (Die Wirkun-gen des Vertrags auf Drittpersonen). Budapest: Wolters Kluwer.
Vékás L. (2018). A szerződés: Alapelvek, megkötés és értelmezés. Az érvénytelenség. A szerződés hatálya, hatálytalanság (Vertrag. Grundsätze, Gültigkeit und Ungültigkeit). In: Vékás L. – Gárdos P. (Hrsg.). Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, 1–2. kötet (Kommentar zum UBGB, Band I–II). Budapest: Wolters Kluwer Kiadó, Band I, S. 1497–1621.
Vékás L. (2021). Szerződési jog, Általános rész (Vertragsrecht allgemeiner Teil). 2. Auflage. Budapest: ELTE Eötvös.
Vékás L. – Gárdos P. (Hrsg.) (2013). A Polgári Törvénykönyv magyará-zatokkal (Bürgerliches Gesetzbuch mit Erläuterungen). Budapest: Complex Wolters Kluwer.
Venandet, G. – Ancel, P. – Henry, X. – Tisserand-Martin, A. – Wiederkehr, G. – Guiomard, P. (2016). Code civil annoté. Paris: Dalloz.
Weiss E. (1969). A szerződés érvénytelensége a polgári jogban (Die Ungültigkeit des Vertrags im Privatrecht). Budapest: KJK.
Weiß, E. (1950). Die Lehre von der Mentalreservation. Österreichische Juristen Zeitung, 1950, S. 49.
Weitzenböck, K. (1990). Die geschlechtliche Hingabe gegen Entgelt. Juristische Ausbildung und Praxisvorberaitung, Jg. 1, S. 14–20.
Welser, R. – Zöchling-Jud, B. (2015). Bürgerliches Recht. Band II. Schuldrecht Allgemeiner Teil. Schuldrecht besonderer Teil. Erbrecht. 14. Auflage. Wien: Manz.
Wolff, K. (1931). Mentalreservation. Jherings Jahrbücher für die Dogmatik des Bürgerlichen Rechts, Jb. 81 (n. Folge 45), S. 53–109.
Zimbler, X. (1928). Einige Bemerkungen zum Begriff der „Guten Sitten“. Juristische Blätter, Jg. 1928, S. 389.
