Az időskori demencia predisponáló tényezőinek vizsgálata

Szerzők

  • Szentkereszty Kinga Emese
  • Csábi Eszter

DOI:

https://doi.org/10.32967/etk.2024.001

Kulcsszavak:

demencia, rizikófaktor, időskor, kognitív funkciók, életvitel

Absztrakt

Bevezetés: A demencia a 21. század népbetegsége, amely nagy terhet ró a családokra és az egészségügyi ellátórendszerre egyaránt. A megnövekedett átlagéletkort figyelembe véve, előfordulásában nagymértékű növekedés várható, ezért a megelőzésnek fontos szerepe van. Korábbi kutatások a genetikai tényezők mellett, az életvitelt és a szellemi tevékenységek szerepét emelték ki a demencia kialakulásának megelőzésében, illetve lefolyásában, ezért kutatásunk célja az időskori kognitív működés, valamint az ezt befolyásoló faktorok feltérképezése.

Módszertan: A vizsgálatban összesen 40 fő vett részt (átlag élekor = 70,23 év (SD = ±3,97), iskolai végzettség átlaga = 14,03 év (SD = ±8,97)). A résztvevőkkel a Mini Mental Teszt mellett egy olyan kognitív funkciókat mérő tesztcsomagot vettünk fel, amelynek során néztük a komplex munkamemóriát (Hallási Mondatterjedelem Teszt), a végrehajtó funkciókat (Betű- és Szemantikus fluencia tesztek), a rövid- és hosszútávú memóriát (Számterjedelem Teszt, Rivermead Viselkedéses Emlékezeti Teszt). Emellett, kitöltésre került egy demográfiai adatokat és életviteli szokásokat mérő kérdőív is (iskolázottság, aktív dolgozói státusz, nyelvismeret, párkapcsolati státusz, egészségügyi állapot).

Eredmények: Eredményeink alapján, a nyelvtudás, a magasabb iskolai végzettség, a párkapcsolati státusz és az aktív munkaviszony pozitív összefüggést mutatott az objektív, kognitív teszteken nyújtott teljesítménnyel. Azok, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, párkapcsolatban éltek, legalább egy nyelven beszéltek és aktívan dolgoztak és sportoltak, jobb eredményeket értek el főként a végrehajtó funkciókat mérő teszteken. Ezzel ellentétben, a cukorbetegség fennállása negatív hatással volt a kognitív teszteken nyújtott teljesítményre.

Következtetések: Következésképpen, eredményeink mélyebb betekintés engednek a kognitív alulműködést meghatározó protektív tényezőkre és rizikófaktorokra, valamint jó alapot képezhet kognitív intervenciók, illetve adekvát rehabilitációs programok kidolgozására idősek körében.

 

Megjelent

2025-01-02