Mi befolyásolja a cerebrál parétikus betegek testalkatát?
What influences the body composition of patients with cerebral palsy?
DOI:
https://doi.org/10.32967/etk.2025.005Kulcsszavak:
cerebrális parézis, BMI, életminőségAbsztrakt
Összefoglalás
Cél: A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjük a cerebrális parétikus gyermekek tápláltságát a betegségjellemzőket és a szociodemográfiai mutatókat figyelembe véve.
Módszerek: A kutatásba 99 olyan családot vontunk be, akik cerebrális parétikus gyermeket nevelnek. Az általános populációból bevont 237 család alkotta a kontrollként szolgáló csoportot. A kutatás során a gyermekek motoros állapotát, minden egyéb társbetegséget is felmértünk, szociodemográfiai adatokat is gyűjtöttünk.
A vizsgált betegek tápláltsági állapotának értékelésére magyar, WHO és kiterjesztett nemzetközi (IOTF) testtömegindex-meghatározás standardokat használtunk. Felmértük a társbetegségek, a mozgássérülés súlyossága és a szociodemográfiai faktorok testalkatra gyakorolt rizikóját.
Eredmények: A cerebrális parétikus betegek átlagos testsúlya és testmagassága elmarad az ÁP gyermekekétől. Normál testalkat csak a betegek 53 %-ban mutatható ki, a vékony, sovány testalkat mintegy 40 %-ot tesz ki. Az igen alacsony súly (SGA) és a Stunted alkat (súlyban és magasságban is elmaradt testalkat) esetén a társbetegségek aránya megsokszorozódik. A szociodemográfiai faktorok nem befolyásolták a testalkatot.
A súlykategória és a BMI szerinti életminőség vizsgálatnál is mind szülők, mind a gyermek alacsonyabbnak ítélték meg általában az életminőségüket és a mozgásukat. A legkevesebb eltérést normál súly és BMI kategóriánál láttunk.
Következtetések: Megállapíthatjuk, hogy cerebrális parézis esetében a tápláltságot leginkább a betegség súlyossága határozza meg.