PROBLEMS RELATED TO THE CREATION OF CONCEPTS IN LEGAL LIFE OF THE ANCIENT ROME
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2024.014Keywords:
creation of concepts, Roman law, Begriffsjurisprudenz, Interessenjurisprudenz, GefühljurisprudenzAbstract
Concepts are of great importance in jurisdiction. It was necessary to create concepts already also in the age of the XII tables. Although late Roman law strove for abstraction, it could not eliminate casuistry. In terms of conceptualization, it can be examined whether Begriffsjurisprudence and Interessenjurisprudence played a role in Roman legal life. The sources testify that in addition to methods of Begriffs- and Interessenjurisprudenz, Gefühljurisprudenz was also appeared in the responses of Roman jurists. In the course of the development of law, it can be observed that lawyers try to apply existing tools, which is why many legal concepts still used today originate from Roman law. It is clear from the practice of the Court of the European Union that judges are practitioners of Gefühljurisprudence, as they often decide cases according to their feelings without defining the necessary concept.
References
Everardus BRONCHORST: Commentarius in titulum Digestorum de diversis regulis juris antiqui enarrationes. Elzeviriana, Lugduni Batavorum, 1624.
Rosario DE CASTRO-CAMERO: Regula iuris. Revista de Estudios Histórico-Juridicos XVI, 1994, 25–31.
ERDŐDY János: Regula és definíció a római jog forrásaiban és a jelenkori oktatásban egy konkrét eset tükrében. In: Köncöl Miklós (szerk.): Törvényszéki retorika, jogászi érvelés. Pázmány Press, Budapest, 2016, 103–116.
GEDEON Magdolna: Az antik Róma „sportjoga”. Novotni Kiadó, Miskolc, 2005.
GEDEON Magdolna: Gondolatok a sport fogalmáról, kitekintéssel az ókori római sporttevékenységekre. Miskolci Jogi Szemle 2022/1., 64–77. https://doi.org/10.32980/MJSz.2022.1.1938
H. L. A. HART: A jog fogalma. Osiris Kiadó, Budapest, 1995.
H. L. A. HART: Definition and Theory in Jurisprudence. 70 L.Q. Rev. 37 (1954), 37–70.
H. L. A. HART: Positivism and the Separation of Law and Morals. Harvard Law Review 1958/4., 593–629.
Philipp HECK: Begriffsbildung und Interessenjurisprudenz. Mohr, Tübingen, 1932.
Philipp HECK: Gesetzesauslegung und Interessenjurisprudenz. Archiv für die civilistische Praxis 1914/1., 1–318.
Gerhard HORSMANN: Die Bescholtenheit der Berufssportler im römischen Recht. Zur Bedeutung von ’artem ludicram facere’ und ’in scaenam prodire’ in den iuristischen Quellen. Nikephoros 7, 1994, 207–227.
Hans KELSEN: Tiszta jogtan. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001.
PÓLAY Elemér: A római jogászok gondolkodásmódja. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
Fritz SCHWARZ: Begriffsanwendung und Interessenwertung im klassischen römischen Recht. Archiv für die civilistische Praxis 1952/1953/3., 193–215.
Erwin SEIDL: War Begriffsjurisprudenz die Methode der Römer? Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie 1957/3., 343–366.
VARGA Csaba: A jogi gondolkodás paradigmái. Szent István Társulat, Budapest, 2004.
ZLINSZKY János: Állam és jog az ősi Rómában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.
