A FOGALOMALKOTÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK AZ ÓKORI RÓMA JOGÉLETÉBEN
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2024.014Kulcsszavak:
fogalomalkotás, római jog, Begriffsjurisprudenz, Interessenjurisprudenz, GefühljurisprudenzAbsztrakt
A jogszolgáltatásban nagy jelentőségük van a fogalmaknak. Már a XII táblás törvény korában is szükség volt fogalmak alkotására. Bár a kései római jog törekedett az absztrakcióra, a kazuisztikát nem tudták felszámolni. A fogalomalkotás körében vizsgálható, hogy a Begriffsjurisprudenz és az Interessenjurisprudenz szerepet játszottak-e a római jogéletben. A források arról tanúskodnak, hogy a Begriffs- és Interessenjurisprudenz mellett a Gefühljurisprudenz módszerei is megjelentek a római jogtudósok responsumaiban. A jogfejlődés során megfigyelhető, hogy a jogászok igyekeznek a már meglévő eszközöket alkalmazni, ezért számos ma is használt jogi fogalom a római jogból ered. Az Európai Unió Bíróságának gyakorlatából kiderül, hogy a bírók a Gefühljurisprudenz követői, hiszen gyakran a szükséges fogalom meghatározása nélkül, érzés szerint döntik el az eseteket.
Hivatkozások
Everardus BRONCHORST: Commentarius in titulum Digestorum de diversis regulis juris antiqui enarrationes. Elzeviriana, Lugduni Batavorum, 1624.
Rosario DE CASTRO-CAMERO: Regula iuris. Revista de Estudios Histórico-Juridicos XVI, 1994, 25–31.
ERDŐDY János: Regula és definíció a római jog forrásaiban és a jelenkori oktatásban egy konkrét eset tükrében. In: Köncöl Miklós (szerk.): Törvényszéki retorika, jogászi érvelés. Pázmány Press, Budapest, 2016, 103–116.
GEDEON Magdolna: Az antik Róma „sportjoga”. Novotni Kiadó, Miskolc, 2005.
GEDEON Magdolna: Gondolatok a sport fogalmáról, kitekintéssel az ókori római sporttevékenységekre. Miskolci Jogi Szemle 2022/1., 64–77. https://doi.org/10.32980/MJSz.2022.1.1938
H. L. A. HART: A jog fogalma. Osiris Kiadó, Budapest, 1995.
H. L. A. HART: Definition and Theory in Jurisprudence. 70 L.Q. Rev. 37 (1954), 37–70.
H. L. A. HART: Positivism and the Separation of Law and Morals. Harvard Law Review 1958/4., 593–629.
Philipp HECK: Begriffsbildung und Interessenjurisprudenz. Mohr, Tübingen, 1932.
Philipp HECK: Gesetzesauslegung und Interessenjurisprudenz. Archiv für die civilistische Praxis 1914/1., 1–318.
Gerhard HORSMANN: Die Bescholtenheit der Berufssportler im römischen Recht. Zur Bedeutung von ’artem ludicram facere’ und ’in scaenam prodire’ in den iuristischen Quellen. Nikephoros 7, 1994, 207–227.
Hans KELSEN: Tiszta jogtan. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001.
PÓLAY Elemér: A római jogászok gondolkodásmódja. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
Fritz SCHWARZ: Begriffsanwendung und Interessenwertung im klassischen römischen Recht. Archiv für die civilistische Praxis 1952/1953/3., 193–215.
Erwin SEIDL: War Begriffsjurisprudenz die Methode der Römer? Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie 1957/3., 343–366.
VARGA Csaba: A jogi gondolkodás paradigmái. Szent István Társulat, Budapest, 2004.
ZLINSZKY János: Állam és jog az ősi Rómában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.
