A kis permeabilitású talajokon megkötődött szennyezőanyagok adszorpciós viszonyainak jellemzése, továbbá a deszorpció fokozására irányuló korábban elvégzett kísérletek bemutatása

Szakirodalmi összegzés

Absztrakt

Az elmúlt évtizedek sokszor gondatlan ipari tevékenységeiből adódóan napjainkra a talajba jelentős mennyiségű szénhidrogén eredetű szennyező került, melynek eredményes kármentesítése különösen a kis áteresztőképességű iszapos-agyagos talajokban rendkívül nehéz, több tényezőtől függő feladat. Hazai és nemzetközi szakirodalmi kutatásaim értékelése alapján az adszorpciót leginkább befolyásoló tényezők a talajközeg szervesanyag tartalma, kolloid ásványi részeinek aránya (agyagásványtartalom és oxidok) továbbá a talajközeg pH-értéke, kationcsere kapacitása és hőmérséklete, valamint a szennyezőkomponensek vízoldhatósága és kora. Számos kísérletet végeztek extrém talajsavanyításra, adalékanyagok lehetséges alkalmazására, levegő-fluidum injektálással és elektrokinetikus kezeléssel, továbbá hőmérséklet emeléssel történő deszorpció fokozásának lehetőségének vizsgálatára.

Egyes kutatási eredmények gyakorlati szempontból sikeresek és érdekesek, ugyanakkor az alkalmazott extrém terhelésből (sav, hőmérséklet, felszabaduló gázok) adódó kockázat miatt ezek a módszerek kizárólag szabályozott ex-situ környezetben, talajkitermelést követően alkalmazhatóak.

Folyamatban lévő kutatásom alapján azt gondolom, hogy a deszorpció fokozásához szükséges feltételeket meg kell teremteni az egyes módszerek együttes, módosított alkalmazásával, továbbá egyéb eljárások és anyagcsoportok felhasználásával lehet gyorsítani az agyagos-iszapos talajokban. A kutatás következő szakaszában a vizsgált iszapos-agyagos talajminták adszorpciós képességét fogom meghatározni, melyet deszorpciós tesztek követnek. Kezdetben oxidálószerek adagolását, közegsavanyítást (enyhe vagy mérsékelt) és a közeg hőmérséklet-emelését (+5°C és +50°C közötti intervallumban) fogom megvalósítani, mely elsavanyítást és hőmérsékletemelést kizárólag olyan mértékben fogom alkalmazni, mely nem eredményez jelentősebb környezetrombolást, így a kutatás végeztével in-situ módon is alkalmazható lesz. Majd a kutatás második szakaszában elektrokinetikus kezelést és gáz/levegő-fluidum besajtolást is tervezek alkalmazni, melyhez szükséges mintatartó edényzet kidolgozása folyamatban van. Az említett gyenge áteresztő képességű üledékekben lévő szennyezőanyagok oldatba juttatását (deszorpcióját), majd eredményes kármentesítését a kutatás első és második szakaszában elvégzett kísérleti és mérési eredmények fogják kijelölni.