A COVID-19 járvány időbeli alakulásának vizsgálata szigmoid görbékkel

Absztrakt

A szigmoid görbék az élet különböző jelenségeinek leírására alkalmasak, nagyon széles alkalmazhatósági területtel. A COVID-19 nevű (további elnevezései: nCoV-2019, SARS-COV-2), újtípusú koronavírusos megbetegedések számának, valamint az ebben a betegségben elhunytak számának időbeli alakulása szintén szigmoid alakú görbét ír le. A görbének három fő szakasza különíthető el, az első a korlátlan növekedés, a második a korlátozott növekedés és a harmadik a telítődés szakasza. Mivel a megbetegedésnek, annak időbeli alakulásának szerves részesei voltunk, ezért mindhárom szakasz mindannyiunk számára személyesen is megfigyelhető és átélhető volt. A megbetegedések és halálozások számának alakulását jelen cikkben Kína (Wuhan, halálozások, 2020 január 17-től május 30-ig), Olaszország (halálozások, 2020. február 22- től július 12-ig), valamint Magyarország (fertőzöttek 2020. március 4-től július 12-ig) és Magyarország (halálozások 2020. március 15-től július 12-ig) hivatalosan jelentett számainak napi alakulását detektálva felvehető görbékkel vizsgáljuk, ezek mindegyike logisztikai görbe, melyek szintén szigmoid alakúak. A görbék minél részletesebb ismeretére alapozva alkalmazható az utóbbi években kifejlesztésre került EBSYQ nevű (Evolutionary Based System for Qualification of Group Achievements) görbe-analízis módszer, amely minden, szigmoid görbével jellemezhető növekedési és telítődési jelenség vizsgálatára alkalmas, sőt felhasználható a görbék ismeretében a vizsgált jelenség jövőbeli alakulásának vizsgálatára, előrejelzésre is. A több örszág adataiból előálló görbék összehasonlítására a módszer kiválóan alkalmas, ezekből az összehasonlításokból további, érdekesnek ígérkező következtetések vonhatók le.