A műemlékvédelem, mint az egészséges környezethez való alapvető jog intézményvédelmi garanciáinak egyik pillére
DOI:
https://doi.org/10.35925/j.multi.2021.2.40Kulcsszavak:
egészséges környezethez való jog, kulturális örökségvédelem, műemlékvédelem, védetté nyilvánításAbsztrakt
A műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény önálló fejezetben rendelkezik. A kulturális örökség védelme magába foglalja a műemlékekre, a régészeti örökségekre, valamint a kulturális javakra vonatkozó szabályokat egyaránt. A kulturális örökség védelméről szóló törvény különbséget tesz a műemlék és a műemléki érték fogalmak között, amelyek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a műemléki érték egy tágabb fogalom, amelynek egyik típusa a műemlék. A definíciókból adódóan nem minden műemléki érték minősül műemléknek, az elhatárolás alapja a védetté nyilvánítás. A műemlékvédelem általános feladatait a kulturális örökség védelméről szóló törvény a műemléki értékek, a műemlékek és környezetük, valamint az oktatás-kutatás kategóriák mentén határozza meg. A műemléki értékek tekintetében a legfőbb feladat azok felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számbavétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása. Tanulmányomban elsősorban a műemlékek védelmét érintő kérdéseket kívánom bemutatni.
