The appearance of space, place and scale in economic geography research

Varga Ágnes

doi:10.32976/stratfuz.2024.4

Szerzők

Varga Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.4

Kulcsszavak:

gazdaságföldrajz, térelméletek, földrajzi alapkategóriák

Absztrakt

A tér, a hely és a lépték olyan alapvető fogalmak a gazdaságföldrajzi kutatásokban, amelyek segítenek megérteni és értelmezni a gazdasági folyamatok, jelenségek és kapcsolatok térbeli dimenzióit. A tanulmány célja, hogy az Economic Geography folyóirat tanulmányait megvizsgálva betekintést nyújtson abba, hogy a tématerület vezető folyóiratában, hogyan jelenik meg, milyen szerepet tölt be a különböző kutatásokban a tér, a hely és a lépték. Vajon kiaknázzák-e a tér, a hely és a lépték, mint elemzési megközelítésben rejlő lehetőségeket a különböző gazdaságföldrajzi kutatások? A kutatás során az Economic Geography folyóirat 2015 és 2022 között megjelent tanulmányait kategorizáltam be az alkalmazott földrajzi alapkategória, azok magyarázó erőként való megjelenése, a módszertan és az elméleti keret alapján. A kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a vizsgált időszakban az Economic Geography folyóirat tanulmányaiban a gazdasági jelenségek léptékfüggése alulkutatott, illetve egyszerre több földrajzi alapkategória alkalmazása egy vizsgálaton belül nem jellemző. Egy adott kutatási téma nyilván behatárolja, hogy az adott jelenség kutatható-e különböző léptékeken, de azt gondolom, hogy a kutatók nem használják ki eléggé egy-egy jelenség vizsgálatakor a lépték jelentette további szempontokat.

Információk a szerzőről

Varga Ágnes, Budapesti Corvinus Egyetem

PhD, egyetemi adjunktus, Fenntartható Fejlődés Intézet, Gazdaságföldrajz
és Városfejlesztés Tanszék

Hivatkozások

Beatty, C. – Fothergill, S. (2004). Economic Change and the Labour Market in Britain’s Seaside Towns, Regional Studies, 38(5), 459-478, https://doi.org/10.1080/0143116042000229258

Benedek J. (2002). A földrajz térszemléletének hullámai. Tér és Társadalom, 16(2), 21–39. https://doi.org/10.17649/TET.16.2.847

Benedek J. (2019). Földrajzi tényezők szerepe a gazdasági teljesítmény alakulásában, Északmagyarországi Stratégiai Füzetek, 16(1). 14-19.

Benedek J. (2021). Regionális egyenlőtlenség és gazdasági felzárkózás. Magyarországi és romániai régiók összehasonlító vizsgálata, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 18(1). 4-14. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.15

Berger V. (2018). Térré szőtt társadalmiság. L’Harmattan – Könyvpont. Budapest

Bosco, F. J. (2020). Geographies of Food: Place, Space, and Scale in Food Studies, The Geography Teacher, 17(3), 73-76, https://doi.org/10.1080/19338341.2020.1796744

Breul, M. – Hulke, C. – Kalvelage, L. (2021). Path Formation and Reformation: Studying the Variegated Consequences of Path Creation for Regional Development, Economic Geography, 97(3), 213-234, https://doi.org/10.1080/00130095.2021.1922277

Bublitz, E. –Fritsch, M. – Wyrwich, M. (2015) Balanced Skills and the City: An Analysis of the Relationship between Entrepreneurial Skill Balance, Thickness, and Innovation, Economic Geography, 91(4), 475-508, https://doi.org/10.1111/ecge.12097

Castaldi, C. –Drivas, K. (2023). Relatedness, Cross-relatedness and Regional Innovation Specializations: An Analysis of Technology, Design, and Market Activities in Europe and the US, Economic Geography, 99(3), 253-284, https://doi.org/10.1080/00130095.2023.2187374

Chen, C. – LeGates, R. – Fang, C. (2019). From coordinated to integrated urban and rural development in China’s megacity regions, Journal of Urban Affairs, 41(2), 150-169, https://doi.org/10.1080/07352166.2017.1413285

Czirfusz M. – Jelinek C. – Berki M. (2018). Marxista nézetek a térről és a térbeliségről. In Faragó L. (Szerk), Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Dialóg Campus Kiadó. Budapest – Pécs. 143–164

Dusek T. (2012). Az abszolút és relacionális térszemlélet közötti hamis dichotómia. Tér és Társadalom, 26(2), 96–100. https://doi.org/10.17649/TET.26.2.2077

Erdősi F. (2014). A térértelmezés néhány problémája, szempontjainak sokfélesége. Tér és Társadalom, 28(1), 5–24. https://doi.org/10.17649/TET.28.1.2580

Erdősi, F. (2012). „Szinergiakeltés vagy látszatcselekvés? Az afrikai regionális integrációk problémái”, Tér és Társadalom, 26(2), 57–72. https://doi.org/0.17649/TET.26.2.1950

Ezcurra, R. – Pascual, P. – Rapún, M. (2006). Regional Specialization in the European Union, Regional Studies, 40(6), 601-616, https://doi.org/10.1080/00343400600868754

Fabók M. – Berki M. (2018). Új materialista relacionális térelméletek: a reprezentáción túl, a szövevények hálójában. In Faragó L. (Szerk.), Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Dialóg Campus Kiadó. 325–348.

Faragó L. (1991). Posztmodern: a modernizáció kritikája avagy új kihívás. Tér és Társadalom, 5(4), 1–16. https://doi.org/10.17649/TET.5.4.223

Faragó L. (2012). Térértelmezések. Tér és Társadalom, 26(1), 5–25. https://doi.org/10.17649/TET.26.1.2007

Faragó L. (2013). Térelméleti alapvetések konstruktivista ismeretelméleti megközelítésben. Tér és Társadalom, 27(4), 3–29. https://doi.org/10.17649/TET.27.4.2528

Faragó L. (2016). Téri lét - Társadalomtér-elméleti alapvetések [Akadémiai doktori értekezés, kézirat]. http://real-d.mtak.hu/982/7/dc_1341_16_doktori_mu.pdf

Faragó L. (2018a). Bevezető. In Faragó L. (Szerk.), Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Dialóg Campus Kiadó. 7–27.

Faragó L. (2018c). “Posztista” terek. In Faragó L. (Szerk.), Kortárs térelméletek kelet-középeurópai kontextusban. Dialóg Campus Kiadó. 235–245.

Faragó L. (Szerk.). (2018b). Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Dialóg Campus Kiadó.

Grainger, A. (1999). The role of spatial scale in sustainable development, International Journal of Sustainable Development & World Ecology, 6(4), 251-264, https://doi.org/10.1080/13504509.1999.11742688

Grimmer, L. (2023). The role of local government in marketing small city retailing: Examining the gap between perception and reality, The International Review of Retail, Distribution and Consumer Research, 33(4), 371-395, https://doi.org/10.1080/09593969.2023.2227364

Gyuris F. (2014). Az egyenlőtlen földrajzi fejlődés koncepciója. Földrajzi Közlemények, 138(4), 293–305.

Gyuris F. (2015). Harvey és az egyenlőtlen földrajzi fejlődés: Kritika és néhány gyakorlati megfontolás. Földrajzi Közlemények, 139(2), 108–117.

Harvey, D. (2009). Az „új” imperializmus: felhalmozás kisemmizés által. Fordulat, 2009(7), 78–106.

Humphrey, J. – Schmitz, H. (2002) How does insertion in global value chains affect upgrading in industrial clusters?, Regional Studies, 36(9), 1017-1027, https://doi.org/10.1080/0034340022000022198

Kao, C. C. – Stuart D. Green, S.D. – Graeme D. Larsen, G. D. (2009). Emergent discourses of construction competitiveness: localized learning and embeddedness, Construction Management and Economics, 27(10), 1005-1017, https://doi.org/10.1080/01446190903273935

Kozma G. (2022). A helyi önkormányzatok helyi adó kivetési gyakorlatának vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1997-ben és 2020-ban, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(3). 27-39. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.33

Kuroiwa, I – Techakanont, K. – Keola, S. (2022). Evolution of production networks and the localisation of firms: evidence from the Thai automotive industry, Journal of the Asia Pacific Economy, https://doi.org/10.1080/13547860.2021.2024361

Lee, S. – Bruwer, J. – Song, H.-J. (2017). Experiential and involvement effects on the Korean wine tourist's decision-making process, Current Issues in Tourism, 20(12), 1215-1231, https://doi.org/10.1080/13683500.2015.1050362

Lengyel I. (2010). A regionális tudomány „térnyerése”: reális esélyek avagy csalfa délibábok? Tér és Társadalom, 24(3), 11–40. https://doi.org/10.17649/TET.24.3.1326

Mészáros R. (szerk,. 2010). A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 9789630589369

Moragues-Faus, A. – Marsden, T. – Adlerová, B. – Hausmanová, T. (2020). Building Diverse, Distributive, and Territorialized Agrifood Economies to Deliver Sustainability and Food Security, Economic Geography, 96(3), 219-243, https://doi.org/10.1080/00130095.2020.1749047

Nagy Z. – Tóth G. – Szép T. (2022). A magyarországi városok rezilienciájának vizsgálata, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(3). 84-99. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.37

Nemes Nagy J. (2009). Terek, helyek, régiók: A regionális tudomány alapjai. Akadémiai Kiadó.

Nemes Nagy J. (2012). Tereid, tereim, tereink (Reflexiók Faragó László Térértelmezések c. tanulmányához). Tér és Társadalom, 26(2), 89–95. https://doi.org/10.17649/TET.26.2.2075

Nemes Nagy J. (2014). Térelmélet, tudománytörténet, tértudományok. Tér és Társadalom, 28(1), 173–178. https://doi.org/10.17649/TET.28.1.2609

Rajagopal (2010). Street Markets Influencing Urban Consumer Behavior in Mexico, Latin American Business Review, 11(2), 77-110, https://doi.org/10.1080/10978526.2010.487028

Randolph, G.F. – Currid-Halkett, E. (2022). Planning in the Era of Regional Divergence, Journal of the American Planning Association, 88(2), 245-252, https://doi.org/10.1080/01944363.2021.1935302

Scholvin, S. – Breul, M. – Diez, J. R. (2021) A magic formula for economic development? Global market integration and spatial polarization in extractive industries, Area Development and Policy, 6(3), 337-346, https://doi.org/10.1080/23792949.2020.1823237

Sheppard, E. (2002). The Spaces and Times of Globalization: Place, Scale, Networks, and Positionality, Economic Geography, 78(3), 307-330, https://doi.org/10.1111/j.1944-8287.2002.tb00189.x

Silva, J.A. –Leichenko, R. M. (2004) Regional Income Inequality and International Trade, Economic Geography, 80(3), 261-286, https://doi.org/10.1111/j.1944-8287.2004.tb00235.x

Siskáné Szilasi B. (2020). A társadalmi és települési konfliktusok megjelenése járási szinten az Északmagyarországi régióban – adatok és térbeliség, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 17(3). 60-70. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2020.22

Stefanovics V. – Nagy Z. (2021). Német nagyvállalatok magyar gépjárműiparban betöltött szerepének vizsgálata, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 18(klnsz). 94-104. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.8

Szendi D. – Kocziszky Gy. (2022). Changes in the social and technological innovation potential of the Visegrad (V4) regions (2001–2019), Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(4). 34-47. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.42

Tagai G. (2018). Az abszolút tér ideájának filozófiai gyökerei és hatása a kortárs tértudományokra. In Faragó L. (Szerk.), Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Dialóg Campus Kiadó. 31–52

Talpos, L. M. – Bolog, C. (2020). Romania’s National and Local Tourism Strategies in Global and Regional Context: Trends, Competitiveness and Performance, Északmagyarországi Stratégiai Füzetek, 17(1). 68-77. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2020.6

Terhorst, P. –Erkuş-Öztürk, H. (2011). Scaling, territoriality, and networks of a tourism place, Anatolia, 22(2), 168-183, https://doi.org/10.1080/13032917.2011.597932

Timár J. (2016). Az egyenlőtlen térbeli fejlődés – a konceptualizálás hiánya és lehetőségei. Tér És Társadalom, 30(3), 106–112. https://doi.org/10.17649/TET.30.3.2806

Tóthné Kiss A. – Tóth Z. (2021). Az észak-magyarországi vállalatok innovációs tevékenységének vizsgálata, fókuszálva az információáramlásra és az együttműködésre, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 18(klnsz). 49-60. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.4

Varró K. (2018). Divergens térfelfogások a tértudományokban – hogyan tovább? Tér és Társadalom, 32(2), 21–40. https://doi.org/10.17649/TET.32.2.3021

Wassmann, P. – Schiller, D. – Thomsen, S. L. (2016). Spatial cooperation patterns and their impact on innovation outcomes: lessons from firms in a low-technology region, European Planning Studies, 24(5), 833-864, https://doi.org/10.1080/09654313.2016.1140721

Watkins, R. A. (2014). The spatial distribution of economic activity in Melbourne, 1971–2006, Urban Geography, 35(7), 1041-1065, https://doi.org/10.1080/02723638.2014.930574

Wells, M. J. (2000) Politics, Locality, and Economic Restructuring: California’s Central Coast Strawberry Industry in the Post–World War II Period, Economic Geography, 76(1), 28-49, https://doi.org/10.1111/j.1944-8287.2000.tb00132.x

Wickramasingha, S. – Coe, N. M. (2022) Conceptualizing Labor Regimes in Global Production Networks: Uneven Outcomes across the Bangladeshi and Sri Lankan Apparel Industries, Economic Geography, 98(1), 68-90, https://doi.org/10.1080/00130095.2021.1987879

Zabin, C. (1997). U.S.-Mexico Economic Integration: Labor Relations and the Organization of Work in California and Baja California Agriculture, Economic Geography, 73(3), 337-355, https://doi.org/10.1111/j.1944-8287.1997.tb00093.x