The appearance of space, place and scale in economic geography research

Ágnes Varga

doi:10.32976/stratfuz.2024.4

Authors

Ágnes Varga Corvinus University of Budapest

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.4

Keywords:

economic geography, spatial theories, geographical concepts

Abstract

Space, place and scale are fundamental concepts in economic geography research that help to understand and interpret the spatial dimensions of economic processes, phenomena and relationships. The purpose of this study is to examine the studies of the journal Economic Geography and provide insight into how space, place and scale appear in the leading journal of the subject area, and what role they play in various researches. Do different economic geography research exploit the potential of space, place and scale as an analytical approach? In the course of the research, I categorised the studies published in the journal Economic Geography between 2015 and 2022 based on the basic geographical category used, their appearance as an explanatory force, the methodology and the theoretical framework. As a result of the research, it can be concluded that the scale dependence of economic phenomena was under-researched in the studies of the journal Economic Geography during the examined period, and the use of several geographic basic categories at the same time within one study is not typical. A specific research topic obviously limits whether the given phenomenon can be researched on different scales, but I think that researchers do not make enough use of the additional aspects of the scale when examining a phenomenon.

Author Biography

Ágnes Varga, Corvinus University of Budapest

PhD, Assistant Professor, Institute of Sustainable Development, Department of Geography and Planning

References

Beatty, C. – Fothergill, S. (2004). Economic Change and the Labour Market in Britain’s Seaside Towns, Regional Studies, 38(5), 459-478, https://doi.org/10.1080/0143116042000229258

Benedek J. (2002). A földrajz térszemléletének hullámai. Tér és Társadalom, 16(2), 21–39. https://doi.org/10.17649/TET.16.2.847

Benedek J. (2019). Földrajzi tényezők szerepe a gazdasági teljesítmény alakulásában, Északmagyarországi Stratégiai Füzetek, 16(1). 14-19.

Benedek J. (2021). Regionális egyenlőtlenség és gazdasági felzárkózás. Magyarországi és romániai régiók összehasonlító vizsgálata, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 18(1). 4-14. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.15

Berger V. (2018). Térré szőtt társadalmiság. L’Harmattan – Könyvpont. Budapest

Bosco, F. J. (2020). Geographies of Food: Place, Space, and Scale in Food Studies, The Geography Teacher, 17(3), 73-76, https://doi.org/10.1080/19338341.2020.1796744

Breul, M. – Hulke, C. – Kalvelage, L. (2021). Path Formation and Reformation: Studying the Variegated Consequences of Path Creation for Regional Development, Economic Geography, 97(3), 213-234, https://doi.org/10.1080/00130095.2021.1922277

Bublitz, E. –Fritsch, M. – Wyrwich, M. (2015) Balanced Skills and the City: An Analysis of the Relationship between Entrepreneurial Skill Balance, Thickness, and Innovation, Economic Geography, 91(4), 475-508, https://doi.org/10.1111/ecge.12097

Castaldi, C. –Drivas, K. (2023). Relatedness, Cross-relatedness and Regional Innovation Specializations: An Analysis of Technology, Design, and Market Activities in Europe and the US, Economic Geography, 99(3), 253-284, https://doi.org/10.1080/00130095.2023.2187374

Chen, C. – LeGates, R. – Fang, C. (2019). From coordinated to integrated urban and rural development in China’s megacity regions, Journal of Urban Affairs, 41(2), 150-169, https://doi.org/10.1080/07352166.2017.1413285

Czirfusz M. – Jelinek C. – Berki M. (2018). Marxista nézetek a térről és a térbeliségről. In Faragó L. (Szerk), Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Dialóg Campus Kiadó. Budapest – Pécs. 143–164

Dusek T. (2012). Az abszolút és relacionális térszemlélet közötti hamis dichotómia. Tér és Társadalom, 26(2), 96–100. https://doi.org/10.17649/TET.26.2.2077

Erdősi F. (2014). A térértelmezés néhány problémája, szempontjainak sokfélesége. Tér és Társadalom, 28(1), 5–24. https://doi.org/10.17649/TET.28.1.2580

Erdősi, F. (2012). „Szinergiakeltés vagy látszatcselekvés? Az afrikai regionális integrációk problémái”, Tér és Társadalom, 26(2), 57–72. https://doi.org/0.17649/TET.26.2.1950

Ezcurra, R. – Pascual, P. – Rapún, M. (2006). Regional Specialization in the European Union, Regional Studies, 40(6), 601-616, https://doi.org/10.1080/00343400600868754

Fabók M. – Berki M. (2018). Új materialista relacionális térelméletek: a reprezentáción túl, a szövevények hálójában. In Faragó L. (Szerk.), Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Dialóg Campus Kiadó. 325–348.

Faragó L. (1991). Posztmodern: a modernizáció kritikája avagy új kihívás. Tér és Társadalom, 5(4), 1–16. https://doi.org/10.17649/TET.5.4.223

Faragó L. (2012). Térértelmezések. Tér és Társadalom, 26(1), 5–25. https://doi.org/10.17649/TET.26.1.2007

Faragó L. (2013). Térelméleti alapvetések konstruktivista ismeretelméleti megközelítésben. Tér és Társadalom, 27(4), 3–29. https://doi.org/10.17649/TET.27.4.2528

Faragó L. (2016). Téri lét - Társadalomtér-elméleti alapvetések [Akadémiai doktori értekezés, kézirat]. http://real-d.mtak.hu/982/7/dc_1341_16_doktori_mu.pdf

Faragó L. (2018a). Bevezető. In Faragó L. (Szerk.), Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Dialóg Campus Kiadó. 7–27.

Faragó L. (2018c). “Posztista” terek. In Faragó L. (Szerk.), Kortárs térelméletek kelet-középeurópai kontextusban. Dialóg Campus Kiadó. 235–245.

Faragó L. (Szerk.). (2018b). Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Dialóg Campus Kiadó.

Grainger, A. (1999). The role of spatial scale in sustainable development, International Journal of Sustainable Development & World Ecology, 6(4), 251-264, https://doi.org/10.1080/13504509.1999.11742688

Grimmer, L. (2023). The role of local government in marketing small city retailing: Examining the gap between perception and reality, The International Review of Retail, Distribution and Consumer Research, 33(4), 371-395, https://doi.org/10.1080/09593969.2023.2227364

Gyuris F. (2014). Az egyenlőtlen földrajzi fejlődés koncepciója. Földrajzi Közlemények, 138(4), 293–305.

Gyuris F. (2015). Harvey és az egyenlőtlen földrajzi fejlődés: Kritika és néhány gyakorlati megfontolás. Földrajzi Közlemények, 139(2), 108–117.

Harvey, D. (2009). Az „új” imperializmus: felhalmozás kisemmizés által. Fordulat, 2009(7), 78–106.

Humphrey, J. – Schmitz, H. (2002) How does insertion in global value chains affect upgrading in industrial clusters?, Regional Studies, 36(9), 1017-1027, https://doi.org/10.1080/0034340022000022198

Kao, C. C. – Stuart D. Green, S.D. – Graeme D. Larsen, G. D. (2009). Emergent discourses of construction competitiveness: localized learning and embeddedness, Construction Management and Economics, 27(10), 1005-1017, https://doi.org/10.1080/01446190903273935

Kozma G. (2022). A helyi önkormányzatok helyi adó kivetési gyakorlatának vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1997-ben és 2020-ban, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(3). 27-39. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.33

Kuroiwa, I – Techakanont, K. – Keola, S. (2022). Evolution of production networks and the localisation of firms: evidence from the Thai automotive industry, Journal of the Asia Pacific Economy, https://doi.org/10.1080/13547860.2021.2024361

Lee, S. – Bruwer, J. – Song, H.-J. (2017). Experiential and involvement effects on the Korean wine tourist's decision-making process, Current Issues in Tourism, 20(12), 1215-1231, https://doi.org/10.1080/13683500.2015.1050362

Lengyel I. (2010). A regionális tudomány „térnyerése”: reális esélyek avagy csalfa délibábok? Tér és Társadalom, 24(3), 11–40. https://doi.org/10.17649/TET.24.3.1326

Mészáros R. (szerk,. 2010). A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 9789630589369

Moragues-Faus, A. – Marsden, T. – Adlerová, B. – Hausmanová, T. (2020). Building Diverse, Distributive, and Territorialized Agrifood Economies to Deliver Sustainability and Food Security, Economic Geography, 96(3), 219-243, https://doi.org/10.1080/00130095.2020.1749047

Nagy Z. – Tóth G. – Szép T. (2022). A magyarországi városok rezilienciájának vizsgálata, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(3). 84-99. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.37

Nemes Nagy J. (2009). Terek, helyek, régiók: A regionális tudomány alapjai. Akadémiai Kiadó.

Nemes Nagy J. (2012). Tereid, tereim, tereink (Reflexiók Faragó László Térértelmezések c. tanulmányához). Tér és Társadalom, 26(2), 89–95. https://doi.org/10.17649/TET.26.2.2075

Nemes Nagy J. (2014). Térelmélet, tudománytörténet, tértudományok. Tér és Társadalom, 28(1), 173–178. https://doi.org/10.17649/TET.28.1.2609

Rajagopal (2010). Street Markets Influencing Urban Consumer Behavior in Mexico, Latin American Business Review, 11(2), 77-110, https://doi.org/10.1080/10978526.2010.487028

Randolph, G.F. – Currid-Halkett, E. (2022). Planning in the Era of Regional Divergence, Journal of the American Planning Association, 88(2), 245-252, https://doi.org/10.1080/01944363.2021.1935302

Scholvin, S. – Breul, M. – Diez, J. R. (2021) A magic formula for economic development? Global market integration and spatial polarization in extractive industries, Area Development and Policy, 6(3), 337-346, https://doi.org/10.1080/23792949.2020.1823237

Sheppard, E. (2002). The Spaces and Times of Globalization: Place, Scale, Networks, and Positionality, Economic Geography, 78(3), 307-330, https://doi.org/10.1111/j.1944-8287.2002.tb00189.x

Silva, J.A. –Leichenko, R. M. (2004) Regional Income Inequality and International Trade, Economic Geography, 80(3), 261-286, https://doi.org/10.1111/j.1944-8287.2004.tb00235.x

Siskáné Szilasi B. (2020). A társadalmi és települési konfliktusok megjelenése járási szinten az Északmagyarországi régióban – adatok és térbeliség, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 17(3). 60-70. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2020.22

Stefanovics V. – Nagy Z. (2021). Német nagyvállalatok magyar gépjárműiparban betöltött szerepének vizsgálata, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 18(klnsz). 94-104. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.8

Szendi D. – Kocziszky Gy. (2022). Changes in the social and technological innovation potential of the Visegrad (V4) regions (2001–2019), Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(4). 34-47. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.42

Tagai G. (2018). Az abszolút tér ideájának filozófiai gyökerei és hatása a kortárs tértudományokra. In Faragó L. (Szerk.), Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Dialóg Campus Kiadó. 31–52

Talpos, L. M. – Bolog, C. (2020). Romania’s National and Local Tourism Strategies in Global and Regional Context: Trends, Competitiveness and Performance, Északmagyarországi Stratégiai Füzetek, 17(1). 68-77. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2020.6

Terhorst, P. –Erkuş-Öztürk, H. (2011). Scaling, territoriality, and networks of a tourism place, Anatolia, 22(2), 168-183, https://doi.org/10.1080/13032917.2011.597932

Timár J. (2016). Az egyenlőtlen térbeli fejlődés – a konceptualizálás hiánya és lehetőségei. Tér És Társadalom, 30(3), 106–112. https://doi.org/10.17649/TET.30.3.2806

Tóthné Kiss A. – Tóth Z. (2021). Az észak-magyarországi vállalatok innovációs tevékenységének vizsgálata, fókuszálva az információáramlásra és az együttműködésre, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 18(klnsz). 49-60. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.4

Varró K. (2018). Divergens térfelfogások a tértudományokban – hogyan tovább? Tér és Társadalom, 32(2), 21–40. https://doi.org/10.17649/TET.32.2.3021

Wassmann, P. – Schiller, D. – Thomsen, S. L. (2016). Spatial cooperation patterns and their impact on innovation outcomes: lessons from firms in a low-technology region, European Planning Studies, 24(5), 833-864, https://doi.org/10.1080/09654313.2016.1140721

Watkins, R. A. (2014). The spatial distribution of economic activity in Melbourne, 1971–2006, Urban Geography, 35(7), 1041-1065, https://doi.org/10.1080/02723638.2014.930574

Wells, M. J. (2000) Politics, Locality, and Economic Restructuring: California’s Central Coast Strawberry Industry in the Post–World War II Period, Economic Geography, 76(1), 28-49, https://doi.org/10.1111/j.1944-8287.2000.tb00132.x

Wickramasingha, S. – Coe, N. M. (2022) Conceptualizing Labor Regimes in Global Production Networks: Uneven Outcomes across the Bangladeshi and Sri Lankan Apparel Industries, Economic Geography, 98(1), 68-90, https://doi.org/10.1080/00130095.2021.1987879

Zabin, C. (1997). U.S.-Mexico Economic Integration: Labor Relations and the Organization of Work in California and Baja California Agriculture, Economic Geography, 73(3), 337-355, https://doi.org/10.1111/j.1944-8287.1997.tb00093.x