Közlekedés(fejlesztés) kistérségekben
Kulcsszavak:
közlekedési infrastruktúra, úthálózat-mátrix, vasúthálózat-mátrixAbsztrakt
A közlekedési infrastruktúra állapota és az elérhetőség fontos szempont a terület- és településfejlesztésben is. A közlekedésfejlesztéssel új kapcsolatok is létrejöhetnek, a meglévő kapcsolatok pedig javulhatnak. Így kedvezőbb helyzetbe kerülhet egy adott település vagy kistérség (járás). Az Észak-magyarországi régió az egyik legelmaradottabb régiók egyike Magyarországon. A szerző három kistérség közlekedési infrastruktúráját vizsgálja. Nógrád megyéből a rétsági, Heves megyéből a füzesabonyi, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből a szikszói kistérséget hasonlítja össze. Vizsgálja a vasúti és a közúti közlekedést. A vasúti közlekedést fő- és mellékvonalakra, a közúti közlekedést gyorsforgalmi utakra, (autópálya, autóút), valamint főutakra (első- és másodrendű utak). Összegzi a kiépítettséget az adott kistérségben, azt hogy hány települést érintenek a két közlekedési ág különböző szintjei. Egy, már korábban kidolgozott modellt alkalmazva a közúti közlekedést ez alapján pontozza. A vasúti közlekedést egy hasonló elv alapján a szerző által felállított mátrix és pontrendszer alapján értékeli.
Hivatkozások
BELUSZKY P. (1999): Magyarország településföldrajza, Dialóg Campus Kiadó, Budapest
BUDAI-SÁNTHA A. ET AL. (2007): Kistérségi fejlesztési esettanulmányok, PTE Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, pp.81-146
DÖVÉNYI Z. (2010) : Magyarország Kistájainak katasztere, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, p. 875
ERDŐSI F. (2004): Európa közlekedése és a regionális fejlıdés, Dialóg Campus Kiadó, Budapest
ERDŐSI F. (2005): Magyarország közlekedési és távközlési földrajza, Dialóg Campus Kiadó, Budapest
Európai Unióban. In: III. Magyar Földrajzi Konferencia, 2006.09.6-7., Budapest.
G. FEKETE É. (2006): Hátrányos helyzetből előnyök? – Elmaradott térségek felzárkózásának esélyei az Észak-magyarországi régióban, Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, III. évf. 1. szám, Bíbor Kiadó
FÉNYES E. (1851): Magyarország Geographiai szótára, reprint Budapest -1984-, Magyar Könyvkiadók Egyesülete, Budapest
HAJDÚ Z. (2000): A magyar közigazgatási régiók történeti problematikája, Glatz Ferenc: Területfejlesztés és közigazgatás szervezés, MTA, Budapest, pp. 91-110
HAJDÚ Z. (2001): Magyarország közigazgatási földrajza, Dialóg Campus Kiadó, Budapest
HARDI T. (2008): A határtérség térszerkezeti jellemzői, Tér és társadalom, 22. évf. pp. 3-25
HORVÁTH E. (2007): A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai, Tér és Társadalom , 21. évf. pp. 159-170
KSH (2010): Népmozgalmi események alakulása az Észak-magyarországi régió kistérségeiben, (2008), Statisztikai Tükör, IV. évf. 19. szám
NEMES NAGY J. (1996): Centrumok és perifériák a piacgazdasági átmenetben, Földrajzi Közlemények, 1. sz. pp. 31-48.
NÉMETH N. (2008): Fejlődési tengelyek az új hazai térszerkezetben, PhD értekezés, ELTE TTK, Budapest-Fonyód
PAP N. – TÓTH J. (2005): Terület- és Településfejlesztés II., Alexandra Kiadó, Budapest
SZABÓ P. (2006): A fejlettség makroregionális künbségeinek alakulása, Konferencia-CD. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
SZÁZADVÉG (2009): A kistérségi feladatellátás rendszerének eközigazgatási/e-ügyintézési perspektívái, Századvég Alapítvány, Budapest, 104 p.
TINER T. (2007): Arccal a volán felé?, Földrajzi Értesítő, MTA FKI, Budapest, pp. 125-130.
TÓTH J. (2002): Általános Társadalomföldrajz II., Dialóg Campus Kiadó, Budapest
VARGA I. (2005): A nagyvárosi kistérségek és agglomerációk összefüggései, www.terport.hu , kézirat, Pécs, p. 10
Internetes forrás:
ec.europa.eu/eurostat
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
