A földrajzi tényezők és a közigazgatás kapcsolatrendszere Erdélyben

Szerzők

  • Elekes Tibor Miskolci Egyetem
  • Gyenizse Péter Pécsi Tudományegyetem

Kulcsszavak:

földrajzi tényezők, a közigazgatás térbeli változásai

Absztrakt

Az évezrednyi erdélyi közigazgatást, tér- és időbeli sajátosságait a természeti, később a mindenkori társadalmi, gazdasági és politikai tényezők alakították. A Habsburgok alatt került sor a vármegyék-székek hagyományos rendszerének első átalakítására. Keveset változott a polgári közigazgatás (1876) megyéinek térbeli kiterjedése 1950-ig. Sajátos gazdasági-társadalmi-politikai hatások érvényesültek a II. világháború utáni Romániában. 1968-tól napjainkig érvényes a hagyományos térszerveződést számos helyen átrajzoló megyerendszer.

Szerző életrajzok

Elekes Tibor, Miskolci Egyetem

PhD, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Földrajz-Geoinformatikai Intézet

Gyenizse Péter, Pécsi Tudományegyetem

PhD, habilitált egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, TTK Földrajzi Intézet

Hivatkozások

BAKK M. (2009): Romania and the Szeklerland – Historical claim and modern regionalism. THOMAS B. (ed.): Solving Ethnic Conflict through Self-Government. A Short Guide to Autonomy in Europe and South Asia. EURAC, Bolzano/Bozen: 29-34.

BENEDEK J. (2006): Területfejlesztés és regionális fejlődés. Presa Universitară Clujeană. Cluj Napoca.

BENEDEK J. (2009): The Emergence of New Regions in Transition Romania. SCOTT W J (ed.): De-coding New Regionalism: Shifting Socio-political Contexts in Central Europe and Latin America. Ashgate. Cornwall.

BEREZNAY A. (2011): Erdély történetének atlasza. Méry Ratio Kiadó: 223 p.

BUCUR, C. (2012): Organizarea administrativ-teritorială a României între tradiŃie istorică, dictat politic, sincronism european, decizie administrativă şi analiză ştiinŃifică. Urbanism serie nouă 11: 50-56.

BOTTONI S. (2008): Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952-1960). Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda: 447 p.

EGYED Á. (2006): A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda: 318 p.

ELEKES T. (2011): Székelyföld közigazgatás-földrajzi változásai a 13. századtól napjainkig. Földrajzi Közlemények, 135. 4, Budapest: 415-429.

GYALAY M. (1989): Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon, Budapest.

GYENIZSE P-ELEKES T-NAGYVÁRADI L-PIRKHOFFER E. (2008): A tájhasználat-változás értékelése a Zselicben, az Árpád-kortól a 20. század végéig. Földrajzi Közlemények, Budapest, 2008/1, pp. 83-88.

HAJDÚ Z. (2001): Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest Pécs: 334 p.

HERNER, J. (szerk.) (1987): Erdély és a Részek térképe és helységnévtára. Készült Lipszky J. 1806-ban megjelent műve alapján, Szeged: 216 p.

KOCSIS K. (ed.) (2007): South Eastern Europe in Maps. Geographical Research Institute. Hungarian Academy of Sciences, Budapest: 135p.

KOCSIS K. (2013): Historical predecessors and current geographical possibilities of ethnic based territorial autonomies in the Carpathian Basin. Hungarian Geographical Bulletin, VOL.62., No. 1., Budapest: 3-46.

KÖPECZI B. (szerk.) (1993): Erdély rövid története. Akadémiai Kiadó, Budapest: 684 p.

LENK, I. (1839): Siebenbürgens geographisch, topographisch, statistisch, hydrographisch und orographisches Lexikon I-IV. kötet. Wien:392, p. 456, p. 423, p. 478.

MARTINOVICI, C- ISTRATI, N. 1921. Dictionarul Transilvaniei, Banatului şi celorlalte tinuturi alipite. Cluj: 22. p.

NACU, A. (2012): Organizarea administrativ-teritorială a României în perioada Interbelică şi în anii celui de-al Doilea Război Mondial (1919-1945). http://earth.unibuc.ro/file_dowload/29334.

SZABÓ M. A. (2003): Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. I-II. Csíkszereda.

SZILÁGYI F. (2013): Közigazgatás a Partiumban. A honfoglalástól napjainkig. Partium Kiadó, Nagyvárad: 288 p.

WAGNER, E. (1977): Historisch-statistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen. Böhlau Verlag Köln-Wien.

UMLAUFT, F. (1886): Geographisches namenbuch von Österreich-Ungarn. Eine erklärung von Länder- Völker- Gau- Berg- Flus und Ortsnamen. Wien.

ZENTAI L.-KÓSA P. (2003): A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Második kiadás, Talma Kiadó Pécs: 247.

Helységnévtár, közigazgatást szabályozó törvények:

Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Központi Statisztikai Hivatal. Budapest 1960.

A magyar korona országainak helységnévtára. Budapest, 1873. II. Erdély-Siebenbürgen.

A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. – Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága, Bukarest, 1960. 29. p.

Decret 331/27.sept. 1952 privind modificarea Legii 5 din 1950 pentru raionarea administrativeconomică a României.

Erdély 1857. évi népszámlálása. Budapest, 1992.

Împărtirea administrativă a teritoriului Republica Populare Romîne.1960, Anexa la Leg. Nr. 3/1960. Bucureşti

Împărtirea administrativă a României 1926, Bucureşti. 96. p.

Legea Nr.5. privind noua împărtire administrativ-economică a tării în regiuni şi raioane. In Buletinul Oficial Nr.77 din sept. 1950, Bucureşti.

Lege pentru modificarea legii Nr.2/1968 privind organizarea administrativă a teritoriului

Republicii Socialiste România. Buletinul Oficial, 1968, Bucureşti.

Recensămăntul populatiei României din 2011. Bucureşti, 2013

##submission.downloads##

Megjelent

2014-11-15

Hogyan kell idézni

Elekes, T., & Gyenizse, P. (2014). A földrajzi tényezők és a közigazgatás kapcsolatrendszere Erdélyben. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 11(02), 118–126. Elérés forrás https://ojs.uni-miskolc.hu/index.php/stratfuz/article/view/3238