Relationship between geographical and administrative features in Transylvania
Keywords:
geographical factors, spatial changes in public administrationAbstract
The territorial structure of Hungary became complicated in the second half of the 13th century. Besides the system of feudal relations and privileges, new privileged territories, such as the lands of Jassic, Cumans, Szeklers and Saxons, were emerged. The system of traditional counties and Szeklers and Saxons seats represented also the basis of economic and social activities for centuries. During short time, the Austrian reorganizations of the 18th-19th centuries (1784-1786- 1790; 1854-1860), along with natural factors, the importance of political, social and economic factors were upgraded. The liquidation of the traditional seats was realized by the introduction of the county system in 1876 in Transylvania too. The system of counties-districts settlements represented the basis for the spatial organization of the administration until the middle of the 20th century. In 1950 the Romanian spatial organization following the Soviet pattern, was realized on the level of regions-districts communes, it was revaluated and modified for several times after 1950 (1952, 1956 and 1960). The county system was formed in 1968, which is valid even today.
References
BAKK M. (2009): Romania and the Szeklerland – Historical claim and modern regionalism. THOMAS B. (ed.): Solving Ethnic Conflict through Self-Government. A Short Guide to Autonomy in Europe and South Asia. EURAC, Bolzano/Bozen: 29-34.
BENEDEK J. (2006): Területfejlesztés és regionális fejlődés. Presa Universitară Clujeană. Cluj Napoca.
BENEDEK J. (2009): The Emergence of New Regions in Transition Romania. SCOTT W J (ed.): De-coding New Regionalism: Shifting Socio-political Contexts in Central Europe and Latin America. Ashgate. Cornwall.
BEREZNAY A. (2011): Erdély történetének atlasza. Méry Ratio Kiadó: 223 p.
BUCUR, C. (2012): Organizarea administrativ-teritorială a României între tradiŃie istorică, dictat politic, sincronism european, decizie administrativă şi analiză ştiinŃifică. Urbanism serie nouă 11: 50-56.
BOTTONI S. (2008): Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952-1960). Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda: 447 p.
EGYED Á. (2006): A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda: 318 p.
ELEKES T. (2011): Székelyföld közigazgatás-földrajzi változásai a 13. századtól napjainkig. Földrajzi Közlemények, 135. 4, Budapest: 415-429.
GYALAY M. (1989): Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon, Budapest.
GYENIZSE P-ELEKES T-NAGYVÁRADI L-PIRKHOFFER E. (2008): A tájhasználat-változás értékelése a Zselicben, az Árpád-kortól a 20. század végéig. Földrajzi Közlemények, Budapest, 2008/1, pp. 83-88.
HAJDÚ Z. (2001): Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest Pécs: 334 p.
HERNER, J. (szerk.) (1987): Erdély és a Részek térképe és helységnévtára. Készült Lipszky J. 1806-ban megjelent műve alapján, Szeged: 216 p.
KOCSIS K. (ed.) (2007): South Eastern Europe in Maps. Geographical Research Institute. Hungarian Academy of Sciences, Budapest: 135p.
KOCSIS K. (2013): Historical predecessors and current geographical possibilities of ethnic based territorial autonomies in the Carpathian Basin. Hungarian Geographical Bulletin, VOL.62., No. 1., Budapest: 3-46.
KÖPECZI B. (szerk.) (1993): Erdély rövid története. Akadémiai Kiadó, Budapest: 684 p.
LENK, I. (1839): Siebenbürgens geographisch, topographisch, statistisch, hydrographisch und orographisches Lexikon I-IV. kötet. Wien:392, p. 456, p. 423, p. 478.
MARTINOVICI, C- ISTRATI, N. 1921. Dictionarul Transilvaniei, Banatului şi celorlalte tinuturi alipite. Cluj: 22. p.
NACU, A. (2012): Organizarea administrativ-teritorială a României în perioada Interbelică şi în anii celui de-al Doilea Război Mondial (1919-1945). http://earth.unibuc.ro/file_dowload/29334.
SZABÓ M. A. (2003): Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. I-II. Csíkszereda.
SZILÁGYI F. (2013): Közigazgatás a Partiumban. A honfoglalástól napjainkig. Partium Kiadó, Nagyvárad: 288 p.
WAGNER, E. (1977): Historisch-statistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen. Böhlau Verlag Köln-Wien.
UMLAUFT, F. (1886): Geographisches namenbuch von Österreich-Ungarn. Eine erklärung von Länder- Völker- Gau- Berg- Flus und Ortsnamen. Wien.
ZENTAI L.-KÓSA P. (2003): A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Második kiadás, Talma Kiadó Pécs: 247.
Helységnévtár, közigazgatást szabályozó törvények:
Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Központi Statisztikai Hivatal. Budapest 1960.
A magyar korona országainak helységnévtára. Budapest, 1873. II. Erdély-Siebenbürgen.
A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. – Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága, Bukarest, 1960. 29. p.
Decret 331/27.sept. 1952 privind modificarea Legii 5 din 1950 pentru raionarea administrativeconomică a României.
Erdély 1857. évi népszámlálása. Budapest, 1992.
Împărtirea administrativă a teritoriului Republica Populare Romîne.1960, Anexa la Leg. Nr. 3/1960. Bucureşti
Împărtirea administrativă a României 1926, Bucureşti. 96. p.
Legea Nr.5. privind noua împărtire administrativ-economică a tării în regiuni şi raioane. In Buletinul Oficial Nr.77 din sept. 1950, Bucureşti.
Lege pentru modificarea legii Nr.2/1968 privind organizarea administrativă a teritoriului
Republicii Socialiste România. Buletinul Oficial, 1968, Bucureşti.
Recensămăntul populatiei României din 2011. Bucureşti, 2013
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
