Hat ábra – hat megállapítás – az Észak-magyarországi régió leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségeinek munkaerő-piaci helyzete

Absztrakt

A cikkben megfogalmazott és adatokkal igazolt hat megállapítás:
1. Magyarország megyéi között Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeinek munkanélküliségi adatai mindvégig kiemelkednek, míg Nógrád megye a közepes, Heves megye pedig a kedvezőbb helyzetű megyék közé tartozik.
2. A kistérségek foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi mutatói által együttesen jelzett munkaerő-piaci pozíciók szerint az LHH térségek nem rajzolnak ki homogén, egyértelműen a legrosszabb munkaerő-piaci pozícióval jellemezhető csoportot.
3. Az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régió LHH kistérségei azonban egyértelműen a legkedvezőtlenebb helyzetű halmazban maradnak.
4. Miközben országos szinten 1994-től elindult a munkanélküliség csökkenése, az Északmagyarországi LHH kistérségek ebből a folyamatból kimaradtak. A regionális LHH-s trendektől eltérő pályán mozog azonban a Hevesi kistérség.
5. Az Észak-magyarországi régión belül a foglalkoztatottság mutatói közel hasonlóan, jellemzően lefelé futóan alakultak, kivételt képeznek azonban az Ózdi, Sárospataki, Bátonyterenyei és Hevesi kistérségek.
6. Az alacsony foglalkoztatottság és magas munkanélküliség mögött a kistérségek alacsony HDI értékekkel jelzett kedvezőtlen humánerőforrás helyzete áll.