A munkanélküliség és felnőttképzés területi eloszlása az Észak-magyarországi régióban

Dávid Hajdú

doi:10.32976/stratfuz.2020.14

Szerzők

Hajdú Dávid Szent István Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2020.14%20

Kulcsszavak:

humán erőforrások, felnőttképzés, munkanélküliség, területi egyenlőtlenség

Absztrakt

Jelen tanulmány az Észak-magyarországi régióban található megyék munkanélküliségi problémáinak és felnőttképzési aktivitásának területi különbségeit vizsgálja. Szeretnék rámutatni arra, hogy a területileg és szakmailag jól megszervezett felnőttképzés hatékony munkaerőpiaci eszköznek minősülhet. Kutatásomat szekunder adatbázisok feldolgozásával végeztem el, a vizsgálatok középpontjába a régió három megyéje között mutatkozó eltéréseket helyeztem. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind a támogatottság, mind a felnőttképzésben résztvevők száma alapján a legmagasabb mutatószámokkal rendelkezik. Nógrád megye rendelkezik a legmagasabb önköltséges részvételi aránnyal, ez alapján fontos lenne a megyében támogatott képzéseket is nagyobb számban indítani, hisz a tanulni akarás kimutatható a megyében. Heves megyében a kedvezőbb munkaerőpiaci folyamatok miatt kevésbé érzékelhető a támogatott képzések hiánya. Az Európai Unió által támogatott képzések nagyobb részét tréningek, kompetencia képzések és általános felnőttképzések jelentik, amelyek számos kompetencia elsajátításához hozzájárulnak, azonban munkaerőpiaci potenciálja és gazdasági hatása nagy mértékben nincs. Ezért inkább szakmai képzéseket kellene előtérbe helyeznie a támogatónak, hisz sokkal nagyobb eséllyel tudnak majd elhelyezkedni egy új szakmával, mint egy kompetencia fejlesztésére irányuló képzéssel. A képzéseket, legfőképpen a szakmai képzéseket a vidéki helyszíneken kellene oktatni, mert csökkenthetné az elvándorlást a leszakadó, rurális térségekből.

Információk a szerzőről

Hajdú Dávid, Szent István Egyetem

Ph.D. hallgató, Szent István Egyetem Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola

Hivatkozások

ALPEK B. L. – TÉSITS R. (2014): A munkaerőpiaci szenzitivitás. Területi Statisztika 54(4), pp. 333-359.

BORDÁS G. – SIPOSNÉ NÁNDORI E. (2019): A munka világába történő integrációt segítő képzések: marginális munkaerőpiaci rétegek, képzések és átképzések a Miskolci Járásban. = Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 19(3), pp. 69-75

BÓDI F. – OBÁDOVICS CS. (2000): Munkanélküliség a vidéki Magyarországon. Területi Statisztika 40(1), pp. 55–68.

CEDEFOP (2015): Job-related adult learning and continuing vocational training in Europe: a statistical picture.Luxembourg: Publications Office. Cedefop research paper; No 48. http://dx.doi.org/10.2801/392276

CSERNÉ ADERMANN G. – FODOR I. – KOLTAI D. (2006): A felnőttek foglalkoztathatóságának növelésére irányuló komplex képzési modellek, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, javaslatok intézkedésekre. Kutatási zárótanulmány, 236 p.

FARKAS É. (2014): A felnőttképzés finanszírozása: hazai folyamatok, nemzetközi trendek. In: Henczi L. (szerk.) A szak- és felnőttképzés-szervezés gyakorlata. Budapest, RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., pp. 1-37.

FARKAS É. (2016): A felnőttképzés jogi szabályozása, minőségbiztosítása, finanszírozása Magyarországon. Kézirat. Háttértanulmány az Oktatási Hivatal megbízásából.

GYŐRI T. – EGRI Z. (2020): A munkanélküliek - mint potenciális munkaerő-tartalék - térszerkezetének vizsgálata Békés megyében. Studia Mundi Economica 7(2), pp. 2-17.

KÁPOSZTA J. – TÓTH T. (2014): Regionális és vidékfejlesztési ismeretek. Gödöllő, Szent István Egyetemi Kiadó. 168 p. ISBN 978-963-269-402-3

KISPÁLNÉ HORVÁTH M. (2015): A felnőttképzés hatékony módszertana a tanulói elvárások tükrében. In: Kispálné Horváth Mária (szerk.) Módszertani irányok a pedagógusképzés fejlesztésében Nyugat-Dunántúlon. Szombathely, Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ, pp. 39-50.

KONCZ G. – SZŰCS A. – NAGYNÉ DEMETER D. (2018): A gazdaság térszerkezetének változásai Észak-Magyarországon az ezredforduló után. = Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 13(1-2), pp. 139-149.

LIVINGSTONE, D. W. (2010). Job requirements and workers’ learning: formal gaps, informal closure, systemic limits. Journal of Education and Work 23(3), pp. 207–231. doi: 10.1080/13639081003785732

NIJHOF, W. J. (2005). Lifelong learning as a European skill formation policy. Human resource development review 4(4), pp. 401-417.

NILSSON, S. (2010b). On the Meaning of Higher Education in Professional Practice: the case of physicians and engineers. Journal of Education and Work 23(3), pp. 255–274. doi: 10.1080/13639080.2010.486397

NILSSON, S. – NYSTRÖM, S. (2013): Adult learning, education, and the labour market in the employability regime. European Journal for Research on the Education and Learning of Adults 4(2), pp. 171-187. DOI 10.3384/rela.2000-7426.rela9007

POLÓNYI I. (2018): A felnőttképzés megtérülései. In: Fodorné, Tóth Krisztina (szerk.) A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás – fejlesztés – innováció. Debrecen, MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület, pp. 99-113.

SIPOSNÉ NÁNDORI E. (2016): A munkaerőpiaci hátrányok területi vonatkozásai Észak-Magyarországon. Területi Statisztika 56(4), pp. 438-454.