“Grenzfragen der Unwirksamkeit” – schwebende Grenzen im Problemfeld der Nichtigkeit und Unwirksamkeit
DOI:
https://doi.org/10.46941/2022.e1.148-161Schlagworte:
Unwirksamkeit,, Nichtigkeit,, relative Nichtigkeit,, Deckungsvertrag,, Konsens/ Dissens,, nicht vorhandenes Rechtsgeschäft,, Rechtsgeschäfts-/VertragswilleAbstract
In diesem Beitrag befassen wir uns mit den grundlegenden, konzeptionellen Fragen der Nichtigkeit und Unwirksamkeit im Zivilrecht. Der Begriff „schwebende Grenzen“ soll den Übergang zwischen den Definitionen, die unscharfe Abgrenzung verdeutlichen. In der Studie gehe ich auf die Problematik „nicht vorhandener“ (non existens) Verträge ein, indem ich die theoretischen und praktischen Reaktionen kurz vorstelle. Wir untersuchen die wichtigsten Rechtsphänomene, die sich aus der Kombination der beiden Begriffe ergeben, in erster Linie die Fälle der relativen Unwirksamkeit, zum Beispiel den Fall der Nichtigkeit aufgrund persönlicher Verstöße wegen Verletzung eines Deckungsvertrages (actio Pauliana) und des Vorkaufsrechts. Wir gehen auf einige Besonderheiten der Regulierung durch Generalklauseln ein und weisen dabei auf den Zusammenhang hin, der zwischen der Nichtigkeit eines gegen die guten Sitten verstoßenden Vertrages und den Grundprinzipien des Zivilrechts, vor allem dem Grundsatz von Treu und Glauben besteht.
Literaturhinweise
LITERATURVERZEICHNIS
Beck S. (1928). Jog és igazság viaskodása: a magánjogi törvénykönyv visszhangja, Polgári Jog, Jg. 4, Nr. 8, S. 157–162a.
Benedek K. (2002). XIX. fejezet. A képviselet. In: Gellért Gy. (ed.). A Polgári Törvénykönyv magyarázata 1. Budapest: KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., S. 754–765.
Eörsi Gy. (1983). Kötelmi jog. Általános rész. Budapest: Tankönyvkiadó.
Fehérváry J. (1941). Magyar magánjog kistükre. Budapest: Budai Nyomda.
Harasztosi Király F. (1935). Kitöltetlen jogszabályok gazdasági jogunkban, különösen a karteljogban. Magyar jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, Jr. III, Nr. 11 (Juli 1935), S. 309–337.
Lábady T. (2017). A magánjog általános tana. Budapest: Szent István Társulat.
Leszkoven L. (2020). A generálklauzulákról – a jóerkölcsbe ütköző szerződések semmissége kapcsán. Gazdaság és Jog, Jg. 28, Nr. 11–12, S. 40–43.
Nizsalovszky E. (1933). Az érdekkutató jogtudomány a magánjogban. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. Osztályának Kiadványai. Band 5, Nr. 7, S. 1–31. (Im Folgenden Nizsalovszky 1933a)
Nizsalovszky E. (1933). Fogyatékos jogügyletek. Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb tanulmányok, Jg. I, Nr. 2 (April 1933), S. 149–179. (Im Folgenden Nizsalovszky 1933b)
Szászy I. (1947). A magyar magánjog általános rész. II. kötet (Band 2). Budapest: Egyetemi Nyomda.
Szladits K. (1933). Tárgyi kiterjedés. In: Szladits K. (Hrsg.). Glossza Grosschmid Béni Fejezetek kötelmi jogunk köréből című művéhez (Glosse zu Béni Grosschmids Kapitel aus dem Bereich unseres Schuldrechts). Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata, S. 545–566. (Im Folgenden Szladits 1933a)
Szladits K. (1933). A magyar magánjog vázlata. II. rész (2. Teil). Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata. (Im Folgenden Szladits 1933b)
Török T. (2020). Az érdekellentét, az álképviselet, a vélelmezett képviselet és a látszaton alapuló képviselet. Gazdaság és Jog, Jg. 28, Nr. 1, S. 1–9.
Vékás L. (2019). Szerződési jog. Általános rész. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Vékás L. (2018). Bevezető rendelkezések. In: Vékás L. – Gárdos P. (Hrsg.). Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez. I. kötet (Band 1). Budapest: Wolters Kluwer, S. 45–62.
