The invalidity of asset management contracts
DOI:
https://doi.org/10.46941/2022.e1.70-83Kulcsszavak:
validity,, invalidity,, nullity,, contestability,, national property,, asset management contractAbsztrakt
The paper addresses the issue of validity and invalidity of the asset management contract of national property. The definition of ‘national property’ covers both state property and municipal property, therefore the asset management contract is regulated by Act CXCVI of 2011 on the national property, Act CVI of 2007 on state property, and Act CLXXXIX of 2011 on Hungary’s local governments. Those must be taken also other legal acts into consideration such as Act V of 2013 on the Civil Code because the above-mentioned legal acts use certain legal terms regulated by the Civil Code. The contract shall be considered as
a contract on the borderline of private law and public law; one must pay attention to every aspect of this contract. One aspect of it is the validity and invalidity of the contract.
I will outline the issue of validity primarily along the grounds for invalidity regulated by the Civil Code. However, certain grounds cannot be taken into account. They are, in principle, related to the performance of a public task as the purpose of the asset management contract, or to the subjects of this contract, or the contract is valid due to other special features.
Hivatkozások
REFERENCES
Auer Á. (2018). Betudás elve. In: Dúl J. et al. (eds.). Társasági jogi lexicon. Budapest: Dialóg Campus.
Auer Á. (2012). Lehet-e semmis a közbeszerzési szabályok megsértésével megkötött szerződés? Közbeszerzési Szemle, Vol. 2, No. 12, pp. 47–57.
Auer Á. (2018a). Megjegyzések a tilos szerződések polgári jogi dogmatikájához a közbeszerzési szerződés kapcsán. Jogtudományi Közlöny, Vol. 73, No. 11, pp. 486–494.
Auer Á. (2018b). Versengő közérdekek a közbeszerzési szerződés semmissége kapcsán. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, Vol. 6, No. 4, pp. 4–25.
Auer Á. (2021). Gondolatok a nemzeti vagyon visszterhes áturházásának értékarányosságáról. Gazdaság és Jog, Vol. 29, No. 9, pp. 1–5.
Barzó T. et al. (2015). Kötelmi jog. Miskolc: Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért.
Bende-Szabó G. (2014). A vagyongazdálkodás jogi keretei. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Bende-Szabó G. (2014). Állami vagyonjog – civilisztika. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Boros A. (2018). Az állami és az önkormányzati vagyongazdálkodás kapcsolódási pontjai az aktualitások tükrében. In: Auer Á., Boros A., Szólik E. (eds.). Az önkormányzati vagyongazdálkodás aktuális kérdései. Budapest: Dialóg Campus, pp. 65–76.
B. Szabó G. et al. (2018). A bizalmi vagyonkezelés. 2nd edition. Budapest: HVG-Orac.
Csehi Z. (2001–2002). A vagyonkezelés jogi formái és az önállósuló vagyontömege. Jogállam, Vol. 9, No. 1–4, pp. 103–152.
Diczházi B. – Macher Á. (eds.) (2000). Állami vagyonkezelés Európában és Magyarországon: Utak és lehetőségek. Budapest: GJW-CONSULTATIO konzorcium.
Drinóczi T. – Frank Á. (2008). Az állami vagyon kezelésének egységesülő jogi szabályozása. Közjogi Szemle, Vol. 1, No. 4, pp. 14–22.
Dúl J. (2019). A vagyonkezelési szerződés fogalmáról. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, Vol. 7, No. 4, pp. 46–79.
Fábián A. (2021). Kommentár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényhez. (Wolters Kluwer Jogtár), 109. §,
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/337/id/A13Y1324.KK/ (Accessed: 15 December 2021).
Gellén K. (2005). Jogelméleti Szemle, Vol. 6, No. 4, http://jesz.ajk.elte.hu/gellen24.html (Accessed: 15 December 2021).
Gellén, K. (2006). A színlelt jogügyletek kauzalitása. Jogelméleti Szemle, Vol. 7, No. 1, https://jesz.ajk.elte.hu/2006_1.html (Accessed: 15 December 2021)
Gellén K. (2008). A színlelt szerződés. Szeged: Pólay Elemér Alapítvány.
Kiss G. – Sándor I. (2014). A szerződések érvénytelensége. Budapest: HVGOrac.
Menyhárd A. (1999). Az uzsorás szerződésről. In: Kisfaludi A. – Peschka V. (eds.). Liber amicorum. Studia L. Vékás dedicata. Ünnepi tanulmányok Vékás Lajos hatvanötödik születésnapjára és egyetemi oktatói működésének harmincötödik évfordulójára. Budapest: ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, pp. 223–240.
Németh A. – Sík L. (1997). A vagyonkezelési szerződések típusai és biztosítékai. Pénzügyi Szemle, Vol. 42, No. 2, pp. 97–112.
Osztovits A. – Hajnal Zs. (2014). VI. cím Az érvénytelenség. In: Osztovits A. (ed.). A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, III. kötet. Budapest: Opten, pp. 209–292.
Siklósi I. (2014). A semmisség és a megtámadhatóság distinkciójához a magyar polgári jogban, különös tekintettel e distinkció csorbulásának legújabb tendenciáira. Magyar Jog, Vol. 61, No. 6, pp. 329–333.
Téglási A. (2013). A tulajdonhoz való jog korlátozása és elvonása magyar és nemzetközi tekintetben. In: Antal T. – Papp T. (eds.). Az alapjogvédelem nemzeti, nemzetközi és jogösszehasonlító aspektusai. Szeged: Pólay Elemér Alapítvány, pp. 67–80.
Vékás L. (2018). Szerződési jog: Általános rész. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
