Partial invalidity in Hungarian contract law

Szerzők

  • Ágnes Juhász Department of Civil Law, Faculty of Law, University of Miskolc,

DOI:

https://doi.org/10.46941/2022.e1.123-136

Kulcsszavak:

partial invalidity,, application of legal consequences of invalidity,, hypothetical contractual intention,, severability

Absztrakt

The study aims at reviewing certain questions relating to a legal institution, partial invalidity, which is rarely examined by the contemporary civil law literature. After a short historical overview, examinations focus on the provisions on partial invalidity contained by the Hungarian civil code in force. These examinations cover both the problems of assessment of the legal institution’s legal nature and the difficulties of its application in the judicial practice. Concerning the question of the divisibility or separability of the contract which is a preliminary question when assessing partial invalidity, foreign regulatory  examples are also reviewed. The last part of the study attempts to reveal the parties’ contractual intention during the assessment of the partial or full  invalidity of the contract, outlines the difficulties of interpretation, and drafts the potential interpretation methods.

Hivatkozások

REFERENCES

Beyer, J-U. (1988). Salvatorische Klauseln: Bedeutung, Zweckmässigkeit, Formulierungsvorschlag. Steuer, Wirtschaft und Recht 47, Bergisch Gladbach: Eul Verlag.

Baur, J. F. (1995). Salvatorischen Klauseln. In: Baur, J. F. (ed.). Festschrift für Ralf Vieregge zum 70. Geburtstag am 6. November. Berlin–New York: Walter De Gruyter, pp. 31–42.

Darázs, L. (2016). Entstehung der Teilnichtigkeitsproblematik in den antiken Rechstordnungen. MTA Law Working Papers, Vol. 3, No. 8, pp. 1–35.

Darázs L. (2019). A hipotetikus szerződési akarat. In: Lamm V. – Sajó A. (eds.). Studia in honorem Lajos Vékás. Budapest: HVG-Orac, pp. 79–86.

Eörsi Gy. (1981). Kötelmi jog. Általános rész. Budapest: Tankönyvkiadó.

Harmathy A. (2002). Semmisség és megtámadhatóság. In: Gellért Gy. (ed.). A polgári törvénykönyv magyarázata. Vol. 1. Budapest: KJK-KERSZÖV, pp. 785–814.

Juhász Á. (2020). A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXVIII, No. 2, pp. 187–211.

https://doi.org/10.32978/sjp.2020.036

Kemenes I. (2016a). Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályozása a Polgári Törvénykönyvben. Part II. Gazdaság és Jog, Vol. 24, No. 2, pp. 9–12.

Kemenes I. (2016b). A részleges érvénytelenségről – másképpen. Polgári Jog (online periodica), No. 7–8,

Marchand, S. (2008). Clauses contractuelles. Du bon usage de la liberté contractuelle. Basel: Helbing Lichtenhahn Verlag.

Menyhárd A. (2021). A szerződés érvénytelensége mint jogvédelmi eszköz. Miskolci Jogi Szemle, Vol. 16, No. 3, pp. 7–23.

https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.3.1015

Nordhues, P. (2011) Salvatorische Klauseln – Funktionsweise und Gestaltung. Juristische Arbeitsblätter, Vol. 43, No. 3, pp. 211–216.

Osztovits A. (2014). VI. Fejezet. Több kötelezett a kötelemben. In: Osztovits A. (ed.). A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. I. kötet. Budapest: Opten, pp. 84–92.

Perez, V. (2019). La nullité partielle et l'invalidation partielle du contrat – L'art. 20 al. 2 CO et sa portée en droit suisse des obligations principalement, en général et à travers l'invalidation pour vice du consentement ou pour lesion. Thèse de doctorat: Univ. Genève, no. D. 983.

Petersen, J. (2010). Die Teilnichtigkeit. Juristische Ausbildung, Vol. 32, No. 6, pp. 419–421.

Pierer von Esch, H. (1968). Teilnichtige Rechtsgeschäfte. Das Verhältnis von Parteiwille und Rechtssatz im Bereich des § 139 BGB. Köln–Berlin–Bonn–München: Carl Heymanns Verlag.

Siklósi I. (2009). A szerződés részleges érvénytelenségének problémájához a klasszikus római jogban. Jog, Állam, Politika, Vol. 1, No. 4. pp. 43–69.

Szladits K. (1938). A magánjogi tényállások. In: Szladits K. (ed.). Magyar magánjog. I. kötet. Általános rész. Személyi jog. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata, pp. 244–373.

Tamáné N. E. (2016). A részleges érvénytelenség jogi természete. Magyar Jog, Vol. 63, No. 5, pp. 306–311.

Tomás, G. (2016). Utile per inutile non vitiatur: can favor contractus be considered a European regula iuris? European Review of Contract Law, Vol. 12, No. 3, pp. 259–286.

Török T. (2020). A részleges érvénytelenség alapvető kérdései. Gazdaság és Jog, Vol. 28, No. 7–8, pp. 12–19.

Tóth L. (1938). Magyar magánjog. Kötelmi jog. Budapest: MTA Jogtudományi Bizottság kiadványai 8.

Wellmann Gy. (2014). Az érvénytelenség. In: Wellmann Gy. (ed.). Az új Ptk. magyarázata V/VI. Kötelmi jog. Első és Második Rész. Budapest: HVG-Orac.

Zimmermann, R. (1979). Richterliches Moderationsrecht oder Totalnichtigkeit? Die rechtliche Behandlung anstößig – übermäßiger Verträge. Berlin: Duncker & Humblot Verlag.

##submission.downloads##

Megjelent

2023-06-28

Hogyan kell idézni

Juhász, Ágnes. (2023). Partial invalidity in Hungarian contract law. European Integration Studies, 18(1), 123–136. https://doi.org/10.46941/2022.e1.123-136