Beküldések

Bejelentkezés vagy Regisztráció a beküldéshez.

Ellenőrzőlista a benyújtás előkészítéséhez

A benyújtási folyamat része, hogy a szerzők ellenőrizzék le a benyújtandó anyaguk mindenben megfelel az alábbi listában szereplő elvárásoknak, és azokat a beadványokat, amelyek nem tartják be a az útmutatóban leírtakat, azokat vissza lehet küldeni a szerzőnek.
  • A beküldött anyag nem lett korábban publikálva, és megelőzően egy másik folyóiratnál sem lett lektorálva (bővebb magyarázatot lásd a Megjegyzések a szerkesztőnek résznél).
  • A benyújtott fájl OpenOffice, Microsoft Word, RTF, dokumentum fájlformátum.
  • A szöveg egyes sorközzel; 12 pontos betűmérettel; használjon dőlt formázást az aláhúzott kiemelés helyett (kivéve az URL címek); és minden illusztráció, ábra és táblázat a helyére kerüljön és ne a szöveg végére.
  • Az irodalomjegyzékben feltüntetett szakirodalmi forrásoknál (amennyiben rendelkezik vele az adott mű) a DOI-t számot is feltüntette (a szakirodalmak bibliográfiai adatai után, zárójelben). A DOI azonosítók meghatározásához az alábbi link használatát javasoljuk: https://doi.crossref.org/simpleTextQuery.
  • A szöveg betartja azokat a stiláris és bibliográfiai követelményeket, amelyek a Szerzői útmutatóban szerepelnek.
  • Ahol lehetséges, ott megadott URL-es hivatkozásokat.

Szerzői útmutatók

A kézirat benyújtása

A Szerkesztőség arra kéri a szerzőket, hogy a Miskolci Jogi Szemlének közlésre ajánlott kéziratokat elektronikus formátumban nyújtsák be az alábbi címre: jogi.szemle@gmail.com Kérjük a szerzőket, hogy külön oldalon (külön file-ban) tüntessék fel az alábbi adatokat:

  • a szakcikk teljes címe; 
  • a szakcikk típusa (nem kötelező); 
  • szerző(k); 
  • intézményi hovatartozás (ahogy a szerző a folyóiratban szeretné feltüntetni); 
  • a szerző teljes címe, beleértve a telefonszámot és az e-mail címet;
  • a szerző ORCID (Open Researcher and Contributor ID) azonosítóját (nem kötelező).

Kérjük a szerzőket, hogy a kézirat benyújtásakor tegyenek nyilatkozatot arról, hogy az érintett írást még nem ajánlották közlésre más kiadónak, és hogy az nem is jelent meg korábban (lényegileg hasonló formában). A Miskolci Jogi Szemle nem fogad be olyan kéziratokat, amelyek nem felelnek meg ennek a feltételnek. További részletek a folyóirat publikációs etikai szabályzatában.

Néhány formai követelmény

A cikk elejére egy 400-600 leütés terjedelmű angol és azzal azonos tartalmú és terjedelmű magyar nyelvű összefoglalót is kérünk beilleszteni, továbbá angolul és magyarul legalább négy-négy kulcsszó feltüntetése is szükséges.

Magyar nyelvű cikkek esetében a cím angol fordítása is feltüntetendő.

A kéziratok minimális terjedelme 30.000 leütés, maximális terjedelme 60.000 leütés lehet.

A negyven szónál hosszabb idézeteket kérjük kiemelni - vagy a margók behúzásával, vagy kisebb betűméret alkalmazásával. Kérjük, használjanak kettős idézőjelet a közvetlen idézeteknél, és egyes idézőjelet az idézetekben szereplő idézeteknél, valamint a sajátos értelemben szereplő szavaknál és kifejezéseknél.

Kérjük a szerzőket, hogy lábjegyzeteket, ne pedig végjegyzeteket használjanak. A jegyzeteket sorba rendezett arab számokkal kell jelezni a szövegben. A szöveg eredetére utaló hivatkozást csillaggal jelölve, a cím mellett kérjük megadni. Ugyanitt kérjük feltüntetni a személyeknek és ösztöndíjalapoknak címzett köszönetnyilvánításokat. Ezt a jegyzetet az első oldal alján kérjük elhelyezni.

A forrásokra való teljes hivatkozást az első említés alkalmával kell megadni. Erre vonatkozóan a következő hivatkozási rendszer alkalmazását kérjük a szerzőktől:

1. A könyvekre való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző teljes nevét, a címet (kurziválva), a publikálás évét, a kiadót, a kiadás helyét, alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példákban megjelölt rend szerint: 

  • Peschka Vilmos: A jogszabályok elmélete, Budapest, Akadémiai, 1979, 50. o. 
  • Herbert Hart: A jog fogalma, Budapest, Osiris, 1995.

2. A szerkesztett gyűjteményben megjelent szövegekre való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, a hivatkozott írás címét, a szerkesztő nevét, a gyűj- temény címét (kurziválva), a kiadó nevét, a kiadás helyét és évszámát, alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint: 

  • Hans Kelsen: Tiszta jogtan és analitikus jogelmélet, in: Jog és filozófia: Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből (szerk.: Varga Csaba), Budapest, Szent István Társulat, 2001, 173. o.

3. A periodikákban megjelent írásokra való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, az írás címét, a publikálás évét, a periodika teljes nevét (kurziválva), a kötetszámot, a lapszámot (ahol ennek helye van), alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint: 

  • Frederick Schauer: Rules and the Rule of Law, Harvard Journal of Law and Public Policy, 14 (1991) 3., 650. o.

4. Az ismételt hivatkozások esetében az alábbi megoldásokat kérjük alkalmazni: 

  • Peschka: i.m. 116. o. 
  • Peschka: A jogszabályok elmélete 116. o.

Az i.m. megjelölést csak abban az esetben szabad használni, ha a szakcikk az adott szerzőnek csak egyetlen művére hivatkozik. Ha az ismételt hivatkozás az előző jegyzetben hivatkozott írásra vonatkozik, a következő jelöléseket kérjük alkalmazni:

  • Uo. 116. o. 
  • Lásd uo. 116. o.

5. A szöveghez külön irodalomjegyzéket kell csatolni. Az irodalomjegyzék szigorúan a felhasznált, azaz a lábjegyzetben feltüntetett és ténylegesen meghivatkozott irodalmi művekre korlátozódjon. Amennyiben lehetséges, a hivatkozott művek DOI számát is kérjük itt feltüntetni. A DOI azonosító meghatározásához az alábbi linken elérhető ingyenes szolgáltatás nyújt segítséget: https://doi.crossref.org/simpleTextQuery 

6. A szövegeken belüli fejezet- és alfejezetcímek egységesítése érdekében kérjük a szerzőket, hogy arab számozást használjanak.

 

A lektorálási folyamat

A Miskolci Jogi Szemle Szerkesztősége a benyújtott kéziratokról minden esetben kikéri két lektor véleményét. A folyóirat nem jelentet meg olyan szakcikket, amely nem kapott legalább egy támogató lektori véleményt. Ugyanakkor a Szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy támogató lektori vélemények ellenére is visszautasítson kéziratokat.

A lektorok a kéziratok anonimizált változatáról nyilvánítanak véleményt. Ezért arra kérjük a szerzőket, hogy nevüket és intézményi hovatartozásukat külön lapon jelöljék meg. Az önazonosító idézetek és hivatkozások helyét hagyják üresen a kézirat első benyújtásakor. A szerzők felelőssége, hogy az önazonosító idézeteket és hivatkozásokat a kézirat végső változatának elkészítésekor helyezzék vissza a szövegbe.

A Szerkesztőség a lektori véleményekről (ugyancsak anonimizált formában), a befogadásról vagy annak elutasításáról szóló értesítéssel egyidejűleg, tájékoztatást ad a szerzőknek.

A szerzőket a cikk elfogadása után megkérjük, hogy adják át a cikk szerzői jogait a Miskolci Jogi Szemle kiadójának.

További Információk

A Miskolci Jogi Szemlében való publikálással kapcsolatos további kérdésekben az alábbi címen kérhető tájékoztatás: jogi.szemle@gmail.com

 
Melléklet az útmutatóhoz

 
I. Bírósági döntésekre való hivatkozások általában:

  • A nemzeti bíróságok döntései esetében célszerű lenne a helyben irányadó formát alkalmazni, pl.
    • A magyar AB döntéseinél: 23/1990. (X. 31.) AB határozat, ABH 1990, 88, 90
    • Amerikai LB: Planned Parenthood of Southeastern PA. v. Casey, 505 U.S. 833 (1992) 
    • Német alkotmánybíróság: BVerfGE 1, 97 (1951
  • Az esetjogot ismertető szövegek gyakran név szerint hivatkoznak egy-egy jogesetre. Ilyen esetben javasoljuk a kötőjeles forma (pl. Szabó-ügy) alkalmazását.

 

II. Az Európai Unió joganyagára és bírósági esetjogára vonatkozó hivatkozások formája (példák):

 Elsődleges jog:
 

  • Az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 
  • Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 
  • Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról  
  • Az Európai Unió Alapjogi Chartája 

 Másodlagos jog:

  •  A Tanács 1998. május 3-i 974/98/EK rendelete az euró bevezetéséről (HL L 139., 1998.05.11., 1.o.) 
  • A Tanács 1988. június 24-i 88/361/EGK irányelve a Szerződés 67. cikkének végrehajtásáról (HL L 178., 1988.07.08., 5.o.)  

  • A Tanács 2000. szeptember 29-i 2000/604/EK határozata a gazdaságpolitikai bizottság összetételéről és alapszabályáról (HL L 257., 2000.10.11., 28.o.) 

  • Az Európai Tanács 1997. június 17-i állásfoglalása a Stabilitási és növekedési egyezményről (HL C 236., 1997.08.02., 1.o.) 

     

Joggyakorlat:

 

  • Európai Közösségek Bírósága
    • A Bíróság C-417/04.sz., Regione Siciliana kontre Bizottság ügyben 2006. május 2-án hozott ítélete (EBHT 2006., I-3881.o.)
  • Elsőfokú Bíróság/Törvényszék
  • Az Elsőfokú Bíróság a T-310/01.sz. és a T-77/02. sz. Schneider Electric kontra Bizottság ügyekben 2002. október 22-án hozott ítéletei (EBHT 2002., II-4071.o.) és (EBHT 2002., II-4201.o.)

 

III. Hivatkozáspéldák a magyar jogra (CD Jogász, Complex Jogtár és Igazságügyi Közlöny)

 

Egyéb jogszabályok:

 

  • 1996. évi XLVIII. törvény indokolása a közraktározásról
  • 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról
  • Budapest Főváros XV. Kerület, Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő testületének 19/1999. (VI. 3.) Önk. rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
  • I-2580/2002. számú PSZÁF határozat Telephely megszüntetésének engedélyezése a Kereskedelmi és Hitelbank Rt
  • 12/1996. (MK 29. szám) IKM nemzetközi szerződés Megállapodás a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás módosításáról
  • 7001/2002. (PK. 7.) PM Irányelv a pénzmosásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos útmutatóiról

 

A Legfelsőbb Bíróság döntései:

 

  • Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelv a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 
  • XXV. számú polgári elvi döntés az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről vagy
  • XXV. számú PED az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről
  • 1/2005. PJE szám a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata vagy 
  • 1/2005. (PJE szám) a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi határozata vagy
  • 1/2005. PJE h. a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi határozata vagy
  • 1/1999. Polgári jogegységi határozat a kezes felelőssége a jogelőd közös vállalat tartozásaiért.
  • GK 65. szám kollégiumi állásfoglalás vagy 
  • GK 65. vagy GK 65. szám
  • 2005. BH 9. szám LB PK kollégiumi vélemény I.
  • PK BH 2000/549 Bírósági meghagyás ellen előterjesztett perújítási kérelem elbírálásánál a bizonyítás körének meghatározása.
  • BH1994. 637

Adatvédelmi nyilatkozat

A folyóiratnál megadott nevek és email címek kizárólag annál a folyóiratnál lesznek felhasználva, más célokra, harmadik félnek nem kerül átadásra.