A perelhúzás megakadályozásának eszközei az 1911. évi I. törvénycikk rendszerében

Kristóf Szívós

doi:10.32980/MJSz.2023.1.55

Szerzők

Szívós Kristóf

DOI:

https://doi.org/10.32980/MJSz.2023.1.55

Kulcsszavak:

bírósági visszautasítási jog, joggal való visszaélés, megfelelő időbeliség, perelhúzási szándék

Absztrakt

Az első modern magyar polgári perrendtartás (1911. évi I. törvénycikk) közel harminc éven keresztül tartó kodifikációt követően 1915. január 1-jével törvényszéki szinten is bevezette azt a szóbeliségen és közvetlenségen alapuló pervitelt, amelyet a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. törvénycikk (Se.) járásbírósági szinten húsz évvel azelőtt megtett. A Pp. a formalizmusokkal terhelt írásbeli perrendet felváltva paradigmaváltást jelentett nemcsak a féli előadásokkal szembeni időbeli követelményekben, hanem ezzel összefüggésben a perelhúzás megakadályozásában is. Tekintettel arra, hogy a hatályos perrendtartás preambuluma kiemeli a magyar perjogi hagyományok fontosságát, indokolt az 1911. évi Pp. által, a perelhúzás megakadályozása érdekében bevetett eszközök vizsgálata a korabeli szakirodalom és joggyakorlat elemzésén keresztül, ezek előnyeinek és hátrányainak feltárásával.

Hivatkozások

Bacsó Jenő: A polgári perrendtartás tankönyve, Budapest, Grill, 1917, 98. o. Ld. bővebben Szivós Kristóf: Az eshetőségi elv alkalmazásának dogmatikai alapjai a polgári peres eljárásban, Iustum Aequum Salutare, 17 (2021) 4., 281–300. o.

Czoboly Gergely: A perelhúzódás megakadályozásának eljárási eszközei, Pécs, PhD-értekezés (kézirat), 2014, 140–147. o.

Éless Tamás: A tárgyalás szerkezete, perfelvétel, perhatékonyság, Közjegyzők Közlönye, 64 (2017) 5., 17–18. o.; Éless Tamás – Döme Attila: A keresetváltoztatás kérdéséhez, in: Egy új polgári perrendtartás alapjai (szerk.: Németh János – Varga István), Budapest, HVG-Orac, 2014, 424–425. o.

Franz Klein: Pro futuro. Betrachtungen über Probleme der Civilprocessreform in Oesterreich, Wien/Leipzig, Franz Deuticke, 1891, 71. o.

Friedrich Stein: Grundriß des Zivilprozeßrechts und des Konkursrechts, Tübingen, Mohr Siebeck, 1928, 192. o.

Gaár Vilmos: A magyar polgári perrendtartás (1911. évi I. t.-cz.) magyarázata I., Budapest, Athenaeum, 1911, 151. o.; Magyary Géza: Magyar polgári perjog, Budapest, Franklin, 1924, 267. o.

Haendel Vilmos: A perbeli cselekmények koncentrációja a magyar perjogi fejlődés szolgálatában, Miskolc, Ifj. Ludvig és Janovits Könyvnyomdája, 1932, 1–2. o.

Herceg Lajos: Az 1911:I. tcz. 222. §-ához, Jogtudományi Közlöny, 48 (1913) 17.

Hugo Schauer: A szóbeli tárgyalás elhalasztása, Jogtudományi Közlöny, 46 (1911) 47., 397. o.

Josef Kaserer: Das Gesetz vom 27. April 1873 über das Verfahren in geringfügigen Rechtssachen (Bagatellverfahren) mit Materialien, Wien, Alfred Hölder, 1873, 77. o.

Kengyel Miklós: A bírói hatalom és a felek rendelkezési joga a polgári perben, Budapest, Osiris, 2003, 149. o.; Varga Norbert: The Basic Principles of Code of Civil Procedure in Cartel Law in the 20th Century, in: Görög Márta – Hegedűs Andrea (szerk.): Lege duce, comite familia. Ünnepi tanulmányok Tóthné Fábián Eszter tiszteletére, jogászi pályafutásának 60. évfordulójára, Szeged, Iurisperitus, 2017, 509. o.

Kiss Károly: A sommás eljárás (1893. évi XVIII. t.-czikk.) kapcsolatban a fizetési meghagyásról szóló és a törvénykezési bélyegekre és illetékekre vonatkozó törvényekkel (1893:XIX. t.-cz. 1894:XXVI. t.-cz.), Nagy-Kikinda, Kiadói Nyomda, 1894, 66. o.

Materialien zu den neuen österreichischen Civilprozessgesetzen. Bd. I., Wien, Manz, 1898, 261–262. o.

Meszlény Artur: Visszaélés a joggal. Polgári Jog, 9 (1933) 1., 8–9. o.

Pap József: Perjogi elvek a magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatában. Budapest, Márkus Samu, 1901, 80–81. o.

Paul Oberhammer – Tanja Domej: Delay in Austrian Civil Procedure and the Legislator’s Response, in: Within a Reasonable Time: The History of Due and Undue Delay in Civil Litigation (szerk.: C. H. van Rhee), Berlin, Duncker & Humblot, 2010, 268. o. https://doi.org/10.2307/j.ctv1q69scv.15

Plósz Sándor: Der Bau des Prozesses in erster Instanz nach der ungarischen ZPO, in: Zwei Vorträge aus dem ungarischen Zivilprozessrecht, Berlin, Otto Liebmann, 1917, 47. o.; Alföldy Ede: A polgári perrendtartás egyszerűsítése. Jogtudományi Közlöny. 55 (1920) 14., 104–105. o.

Raban Freiherr Von Canstein: Die rationellen Grundlagen des Civilprozesses und deren Durchführung in den neuesten Civilprozeß-Gesetzentwürfen Oesterreichs und Deutschlands, sowie in der Civilprozeß-Ordnung für das deutsche Reich. Bd. 2, Wien, Manz, 1877, 245–246. o.

Szladits Károly: A magánjogi tényállások, in: Magyar magánjog I. (szerk.: Szladits Károly), Budapest, Grill, 1941, 367. o.

Udvary Sándor: Új Pp. – új perszerkezet, Advocat, 20 (2017), 1-2., 7. o.

Varga Norbert: Adalékok a kartellmegállapodások ügyleti érvényességéhez az 1931. évi kartelltörvény hatálybalépését követően, in: Bódiné Beliznai Kinga – Gosztonyi Gergely (szerk.): Jogtörténeti parerga III. Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 70. születésnapja tiszteletére, Budapest, Orac, 2023, 387. o.;

Varga Norbert: Introduction to the Hungarian Cartel Regulation in the Interwar Period, Krakowskie Studia z Historii Państwa i Prawa, 15 (2022) 2., 215–216. o.; https://doi.org/10.4467/20844131KS.22.015.15718

Pétervári Máté: A kivételes hatalom magánjogi viszonyokra gyakorolt hatása és a csődönkívüli kényszeregyezség bevezetése Magyarországon, in: Farkas Ádám – Kelemen Roland (szerk.): Szkülla és Kharübdisz között – Tanulmányok a különleges jogrend elméleti és pragmatikus kérdéseiről, valamint nemzetközi megoldásairól, Budapest, Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság, 2020, 150–151. o.

Wopera Zsuzsa: Az új polgári perrendtartás elvi alapjai, Jogtudományi Közlöny, 72 (2017) 4., 155. o.