Az ítéleti bizonyosság és  a szakvélemények értéke

Andrea Kuhl

doi:10.32980/MJSz.2023.1.90

Szerzők

Kuhl Andrea

DOI:

https://doi.org/10.32980/MJSz.2023.1.90

Kulcsszavak:

Bizonyítás, büntető eljárásjog, ítéleti bizonyosság, valószínűségi szakvélemény, valószínűségszámítási koncepciók, logikai módszerek, szakvélemények értéke és értékelése, megalapozott döntéshozatal, gazdasági büntetőeljárás

Absztrakt

A tanulmány a bizonyosság és a szakvélemények bizonyító ereje vizsgálatára irányul, beleértve a szakvélemények bizonyítási eszközként történő alkalmazásával kapcsolatos joggyakorlat és jogelméleti kérdések vizsgálatát. A kérdés az, hogy létezik-e olyan általános, objektív bizonyossági szint a megalapozott és igazságos ítéletekhez, amely a valószínűségi módszerek alkalmazásával biztosítható, és hogy a bírák miért használják inkább a valószínűségi szakértői véleményeket? Összegezve, a szakvéleményeket részbizonyítéknak kell tekinteni, és téves az az elképzelés, hogy a szakvélemények jobbak, mint más bizonyítási eszközök; a szakvélemények vizsgálatában mindig központi szerepet játszik az ismeretszerzés módszere és az alkalmazott eljárási technika. Így még a legjobb szakértői vélemény is csak annyit ér, amennyit a bíróság megért belőle.

Hivatkozások

Bakonyi Mária: A szakvélemény szabályozása az új büntetőeljárási törvényben, Büntetőjogi szemle, 2018. https://ujbtk.hu/dr-bakonyi-maria-a-szakvelemeny-szabalyozasa-az-uj-buntetoeljarasi-torvenyben

Bérces Viktor: A szakvélemények büntetőperbeli felhasználásának elvi és gyakorlati kérdéseiről, https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.9.4

Bérces Viktor: A büntetőeljárás reformja és a bizonyítás alapkérdései, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2021.

Béyácz Iván- Daubner Katalin: Logikai valószínűség, bizonytalanság, beruházási döntések, Gazdaság és Pénzügy, 7. évf. 1. sz. 2020. március, http://doi.org/10.33926/GP.2020.1.1.

Boves, Koolwaaij: On Decision Making in Forensic Casework. The International Journal of Speech, Language and the Law Vol. 6. No. 2., 1999. 242-264. o. https://doi.org/10.1558/sll.1999.6.2.242

Broeders, A. P. A.:Some Observations on the Use of Probability Scales in Forensic Identification. The International Journal of Speech, Language and the Law Vol. 6. No. 2., 1999, 228-241. https://doi.org/10.1558/sll.1999.6.2.228

Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban, Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2007.

Elek Balázs: To the Recommendation of using „Linguistic fingerprints” in the criminal procedure, Comparative Legilinguistics, 28/2016. https://doi.org/10.14746/cl.2016.28.6.

Erdei Árpád: Tények és kilátások: tanulmányok Király Tibor tiszteletére, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1995.

Erdei Árpád: Tény és jog a szakvéleményben, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987.

Finszter Géza: A kriminalisztika elmélete és a praxis a büntetőeljárási reform tükrében, Budapest, 2005 – 2007, 26. o. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:tTuFtHUs65oJ:users.atw.hu/be/letoltes/Krimjegyzet.doc+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu (2021. július 30-i letöltés)

Gálig Péter: A kihallatás etikája és taktikája, Jogi Fórum, 2011. https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/galik_peter__a_kihallgatas_etikaja_es_taktikaja%5bjogi_forum%5d.pdf (2020. 03. 20-i letöltés)

Hengl Melinda: Szakértés, szakvélemény, szakértő, (gazdasági) bűnügyek, Büntetőjogi Szemle, 2015/1-2., 50-53. o.

Herke Csongor – Fenyvesi Csaba – Tremmel Flórián: A büntetőeljárásjog elmélete, Pécs–Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2012.

Herke Csongor – Fenyvesi Csaba – Tremmel Flórián: Kriminalisztika – Tankönyv és Atlasz. Budapest, Pécs: Dialóg Campus Kiadó. 2005.

Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2000.

Kúria: Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos szabályozás és feladatok, lehetséges eszközök az eljárás gyorsítása érdekében, https://birosag.hu/sites/default/files/2018-08/24_dok.pdf (2022. 10. 06-i letöltés)

Kúria: Az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdései, Büntető-Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumai, Joggyakorlat- Elemző Csoport, Összefoglaló vélemény, Budapest, 2017. https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefogl_velemeny_iteleti_bizonyossag.pdf (2021. 02. 14-i letöltés)

Kúria: Joggyakorlat-elemző csoport, Összefoglaló vélemény, A szakértői bizonyítás a bírósági eljárásban (Tanulmányok a szakértői bizonyítás témaköréből)

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_2.pdf (2022. 10. 06-i letöltés)

Madarász Tiborné- Pólós László- Rúzsa Imre: A logika elemei, Osiris Kiadó. Budapest, 1999.

Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara: Szakértők a bíróságokon, 2021. január 18. https://miszk.hu/index.php/678-szakertok-a-birosagokon (2022. 10. 06-i letöltés)

Orbán József: Bayes – hálók a bűnügyi tudományokban, PhD értekezés, 2017, 17. o. (2022. 10. 06-i letöltés)

Orbán József: Bevezetés a likelihood kriminalisztikai alkalmazásához, https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.2.3.

Orbán József: Kriminalisztikai valószínűségi becslés Bayes-hálókkal, Magyar rendészet 2014. file:///C:/Users/User/Downloads/nemesanita,+mr_2014_4+08+Orb+%C3%ADn.pdf (2022. 10. 06-i letöltés.)

Várdai Viktória: A szakértői vélemények megbízhatósága és validitása, JÁDE, 2017. 1-7. o.