Kísérlet a már egyszer népszavazással elutasított egészségügyi és egészségbiztosítási magánosítás újbóli bevezetésére az ezzel szemben álló szociális töltésű alternatíva tükrében
DOI:
https://doi.org/10.32980/MJSz.2023.2.58Kulcsszavak:
fizetéses egészségügy, privát gyógykezelés, szociális piacgazdaság, üzemi biztosítás, kétpilléres biztosítási rendszerAbsztrakt
A tanulmány kritikai éllel elemzi a hazai neoliberális irányzat liberálissá és fizetésessé tenni akaró egészségügyi reformtervét, amely a 2022. évi tavaszi parlamenti tavaszi választások előtt fogalmazódott meg ellenzéki kampánytémaként és amely azóta is az ellenzék árnyékkormányának megvalósítandó programjaként szerepel. Ezzel összefüggésben kimutatja a szerző, hogy ez az egészségügyi és egészségbiztosítási koncepció több mint a 2007. és a 2008. évi akkori kormány által a magyar társadalomra bevezetni tervezett egészségügyi és egészségbiztosítási reformkoncepció, mert ebben már nyoma sincs a szociális szempontoknak. A szerző kimutatja a koncepció összes ellentmondását és hogy kivitelezése drasztikus élettartam-csökkenéshez vezetne, ami a gazdaságot is teljese tönkre tenné. A szerző állást foglal a szociális piacgazdaság időszakában kialakult egészségügyi és egészségbiztosítási rendszer mellett, amit részben a magyar állam is követ, de amit ennek alapján teljessé kellene tenni.
Hivatkozások
Barta Judit (2001): A chilei és a magyar nyugdíjrendszer ismertetése, Magyar Jog, 2001/5. sz.298-300. o.
Elek Nikoletta — Máté Patrik (2022/1.): Egészségügy: riogató a múlt árnya (A baloldali kormányok elátkozott politikáját hozná vissza Márki-Zay Péter). Magyar Nemzet, 2022.január 29. sz. p. 5.Elek Nikoletta –Máté Patrik (2022/2): Az egészségügyben a mult réme fenyeget. Magyar Nemzet. 2022. január 29. p. 1. és 4. + U. ők:Riasztó a mult árnya. (Út a halálba, megcsonkított kórházak, Egészségügy a cégek markában. p. 5.
Homacher, Joseph (1989): Krankenversicherungsschutz im Ausland, 46/1989. Beilage 15 D. 8-9.
Komáromi Zoltán nyilatkozatai a 2022. áprilisi választások előtt a Magíyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben, valamint a Népszavában, majd az Árnyékkormány megalakulását követően a Népszavában és a Magyar Nemzetben
Kun Attila (2009): A multinacionális vállalatok szociális felelőssége. Ad Librum Kft. Budapest-
Metzner Alfred (Hrsg.) (1989): Versicherung im internationalem Vergleich. Deutsche Gewerkschaftsverband für Gesundheitsweswesen. 1989
Prugberger Tamás (2007): Egészségbiztosítási reform és az alkotmányosság. Polgári Szemle, p. 39-40.
Prugberger Tamás (2008): Egészségbiztosítási reform és alkotmányosság. Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Iuridica et Politica. Tomus XXVI/2. Miskolc, University Press. p. 415-416.
Prugberger Tamás (2008): Az európai szociális jog vázlata. Debreceni Egyetem ÁJK—Lícium Art Könyvkiadó, Debrecen. p. 65-96.
Prugberger Tamás (1998): Érdekegyeztetés, de hogyan? Valóság, 1998/11. p.1-2.
Prugberger Tamás — Pongrác Aladár (2001): Magyar és európai összehasonlító társadalombiztosítási jog. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 29-43. o.
Prugberger Tamás – Barta Judit (2015): A foglalkoztatást elősegítő nyugdíj megszervezésének és finanszírozásának útjai az Európai Gazdasági Térség államaiban és Magyarországon. In: Lentner Csaba (szerk.): Adózási pénzügytan és államháztartási gazdálkodás. Közpénzügyek és államháztartástan. II. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Budapest, 2015. p. 532-566.