A mobbing gazdaságra káros hatásai

Mária Garami

doi:10.32980/MJSz.2023.2.222

Szerzők

Garami Mária PhD-hallgató, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.32980/MJSz.2023.2.222

Kulcsszavak:

pszichoszociális kockázat, munkahelyi stressz, mobbing, pénzügyi, gazdasági vonzat

Absztrakt

Ahhoz, hogy megértsük mekkora problémát jelent gazdasági szempontból a munkahelyi zaklatás, mint munkahelyi pszichoterror, vagy más néven mobbing, meg kell vizsgálnunk a munkahelyeken előforduló pszichoszociális kockázati tényezőket, majd a mobbing által okozott munkahelyi stressz fogalmát, kialakulását, milyen tüneteket és betegségeket okoz a munkavállalónak, valamint ez milyen hatással van a munkáltatóra. Szeretném áttekinteni, Európai Uniós és Magyarországi viszonylatban milyen mértéke és kimutatható gazdasági, pénzügyi vonzata van a mobbingnak és az abból eredő munkahelyi stressznek és következtetéseket levonni milyen pénzügyi jogi vonzata van az Európai Unióra és Magyarországra nézve.

Hivatkozások

Cox, T. and Griffiths, A.: The nature and measurement of work-related stress: Theory and practice, in J.R. Wilson and N. Corlett (eds), Evaluation of Human Work, 3rd edn, CRS Press, London, 2005.

Dávid Imre – Fülöp Márta – Pataky Nóra – Rudas János: Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2014.

László Gyula: Munkaerő-piaci politikák. PTK KTK, Pécs, 2007.

Selye János: Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.