Provisions of the Golden Bull Relating to Salt
DOI:
https://doi.org/10.32980/MJSz.2024.1.5Keywords:
Golden Bull, salt regal, mining regal, salt distributionAbstract
Significant salt mining took place in Hungary during the time of the Árpád Dynasty. In 1222, two articles of the Golden Bull sought to limit the king’s rights in the field of salt distribution. The Church played a significant role in the distribution of salt; some Church institutions received permission from the king to transport and store salt. Thus, salt officers could buy back the salt from the Church at a higher price. During the time of András II, they wanted to exclude the Church from the sale of salt and wanted to store the salt in the royal salt warehouses. Thus, the Church would have lost significant income. Therefore, article XXV prohibited the use of the royal salt warehouses. Article XXIV stipulated that the salt cellars should be Hungarian nobles instead of Jewish and Saracen tenants. The aforementioned tenants sought to increase their income and tried to push the Church out of the salt distribution.
References
Beluszky Pál: A település története, in Tokaj településfejlesztésének földrajzi alapjai (szerk.: Berényi István), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980, 23–30. o.
Csetényi Imre: A magyar zsidóság az Aranybulla korában. Magyar Zsidó Szemle, 49 (1932) 113–115. o.
Dőry Ferenc: Az aranybulla XVI. századi magyar fordítása, Magyar Nyelv, 2 (1906) 2., 448–454. o.
Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig, Budapest, Irodalmi, Művészeti és Tudományos Intézet, 1946.
Erdélyi László: Az Aranybulla társadalma, in: Emlékkönyv Fejérpataky László éltének hatvanadik évfordulója emlékére (szerk.: Szentpétery Imre), Budapest, Franklin-Társulat, 1917, 82–108. o.
Gedeon Magdolna: Abszolutisztikus törekvések a magyarországi ércbányászat és kohászat terén a 18. században, Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2020.
György Irén: Szalacs, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, Szalacsi Polgármesteri Hivatal, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 2003.
Heiner Lück: Die Entwicklung des deutschen Bergrechts und der Bergbaudirektion bis zum Allgemeinen (preußischen) Berggesetz 1865, in Geschichte des deutschen Bergbaus, Bd. 2: Salze, Erden und Kohlen. Der Aufbruch in die Moderne im 18. und frühen 19. Jahrhundert (Hrg.: Wolfhard Weber), Münster, Aschendorff Verlag, 2015, 111–216. o.
Hóman Bálint: A Magyar Királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában, Budapest, Nap Kiadó, 2003.
Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000–1325, Budapest, MTA, 1916.
Hóman Bálint: Magyar történet. I. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1935.
Iványi Béla: Két középkori sóbánya-statutum, Századok, 45 (1911), 10–30. o.
Izsó István: A magyar bányászat kronológiája (1000–2000), A magyar bányászat évezredes története V. Zalaegerszeg – Rudabánya, Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, 2014.
Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (1000–1526), Rudabánya, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, 2006.
Knauz, Ferdinandus: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis, tom. 1., Strigonii, Aegydius Horák, 1874.
Knauz Nándor: II. Endre szabadságlevelei, Pest, Eggenberger Ferdinánd magy. akad. könyvárus, 1869.
Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) „fővárossá” alakulásának kezdetei, in Tanulmányok Budapest múltjából 18. (szerk.: Tarjányi Sándor), Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 1971.
Lányi Bertalan: A bányajog alapelvei, Budapest, Grill Károly Könyvkereskedés, 1897.
Lederer Emma: Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon, Századok, 83 (1949) 79–105. o.
Márkus Dezső (szerk.): Magyar Törvénytár, I., Budapest, Franklin-Társulat, 1899.
Nádor Orsolya: A magyar nyelv politikai státusváltozásai és az oktatás. Adalékok a magyar nyelv tanításának történetéhez, Anyanyelv-pedagógia, (2009) 2.
Papp László: Magyar nyelvű levelek és okiratok formulái a XVI. században, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964.
Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1977.
Paulinyi Oszkár: A sóregále kialakulása Magyarországon, in: Gazdag föld, szegény ország (szerk.: Buza János, Draskóczy István), Budapest, Corvinus Egyetem, 2005, 11–26. o.
Reizner János: Szeged története, Szeged, Szeged szab. kir. város közönsége, 1899.
Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája I., Deés, Szolnok-Dobokavármegye Közönsége, 1901.
Virág Benedek: II. András Aranybullája. Pest, 1805. http://www.mek.oszk.hu/05900/05919/html/ gmiiendre0002.html
Weisz Boglárka: Az erdélyi sókamarák ispánjai a 14. század végéig, in: Certamen IV.: Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában (szerk.: Egyed Emese et al.), Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) 2017, 241–256. o.
Weisz Boglárka: Megjegyzések az Árpád-kori sóvámolás és –kereskedelem történetéhez. Acta Historica (Szeged), 126 (2007) 1., 43–57. o. ttps://doi.org/10.51384/cert-04.18.
Wenzel Gusztáv (szerk.): Árpádkori Új Okmánytár. X., Budapest, Eggenberger, 1873.
Wenzel: Árpádkori Új Okmánytár, XI., Budapest, Eggenberger, 1873.
Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest, MTA, 1880.
Zsámboki László: Bányászat a szatmári béke és a kiegyezés között (1711–1867), in A magyar bányászat évezredes története. I., (szerk.: Zsámboki László et al.): Budapest, OMBKE, 1997, 198–250. O.
Zsámboki László: Bányászat az Árpádok korában (896–1301), in A magyar bányászat évezredes története. I., (szerk.: Zsámboki László et al.), Budapest, OMBKE, 1997, 29–71. o.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
