Az Aranybulla sóval kapcsolatos rendelkezései
DOI:
https://doi.org/10.32980/MJSz.2024.1.5Kulcsszavak:
Aranybulla, sóregálé, bányaregálé, sóforgalmazásAbsztrakt
Magyarországon már az Árpád-ház idején jelentős sóbányászat folyt. Az Aranybulla két cikkelye 1222-ben a király bevételeit kívánta korlátozni a sóforgalmazás területén. Az egyház ugyanis jelentős szerepet játszott a só forgalmazásában, néhány egyházi intézmény engedélyt kapott a királytól a só szállítására és tárolására. Így a sótisztek az egyháztól magasabb áron vásárolhatták vissza a sót. II. András idején – az egyházat a sóforgalmazásból kihagyva – a sót a királyi sóraktárakban kívánták tárolni. Így az egyház jelentős jövedelemtől esett volna el. Ezért a XXV. cikkely megtiltotta a királyi sóraktárak használatát. A XXIV. cikkely előírta, hogy a sókamarások zsidó és szaracén bérlők helyett magyar nemesek legyenek. Ezek a bérlők ugyanis bevételeik növelésére törekedtek, és az egyházat megpróbálták a sóforgalmazásból kiszorítani.
Hivatkozások
Beluszky Pál: A település története, in Tokaj településfejlesztésének földrajzi alapjai (szerk.: Berényi István), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980, 23–30. o.
Csetényi Imre: A magyar zsidóság az Aranybulla korában. Magyar Zsidó Szemle, 49 (1932) 113–115. o.
Dőry Ferenc: Az aranybulla XVI. századi magyar fordítása, Magyar Nyelv, 2 (1906) 2., 448–454. o.
Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig, Budapest, Irodalmi, Művészeti és Tudományos Intézet, 1946.
Erdélyi László: Az Aranybulla társadalma, in: Emlékkönyv Fejérpataky László éltének hatvanadik évfordulója emlékére (szerk.: Szentpétery Imre), Budapest, Franklin-Társulat, 1917, 82–108. o.
Gedeon Magdolna: Abszolutisztikus törekvések a magyarországi ércbányászat és kohászat terén a 18. században, Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2020.
György Irén: Szalacs, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, Szalacsi Polgármesteri Hivatal, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 2003.
Heiner Lück: Die Entwicklung des deutschen Bergrechts und der Bergbaudirektion bis zum Allgemeinen (preußischen) Berggesetz 1865, in Geschichte des deutschen Bergbaus, Bd. 2: Salze, Erden und Kohlen. Der Aufbruch in die Moderne im 18. und frühen 19. Jahrhundert (Hrg.: Wolfhard Weber), Münster, Aschendorff Verlag, 2015, 111–216. o.
Hóman Bálint: A Magyar Királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában, Budapest, Nap Kiadó, 2003.
Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000–1325, Budapest, MTA, 1916.
Hóman Bálint: Magyar történet. I. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1935.
Iványi Béla: Két középkori sóbánya-statutum, Századok, 45 (1911), 10–30. o.
Izsó István: A magyar bányászat kronológiája (1000–2000), A magyar bányászat évezredes története V. Zalaegerszeg – Rudabánya, Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, 2014.
Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (1000–1526), Rudabánya, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, 2006.
Knauz, Ferdinandus: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis, tom. 1., Strigonii, Aegydius Horák, 1874.
Knauz Nándor: II. Endre szabadságlevelei, Pest, Eggenberger Ferdinánd magy. akad. könyvárus, 1869.
Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) „fővárossá” alakulásának kezdetei, in Tanulmányok Budapest múltjából 18. (szerk.: Tarjányi Sándor), Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 1971.
Lányi Bertalan: A bányajog alapelvei, Budapest, Grill Károly Könyvkereskedés, 1897.
Lederer Emma: Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon, Századok, 83 (1949) 79–105. o.
Márkus Dezső (szerk.): Magyar Törvénytár, I., Budapest, Franklin-Társulat, 1899.
Nádor Orsolya: A magyar nyelv politikai státusváltozásai és az oktatás. Adalékok a magyar nyelv tanításának történetéhez, Anyanyelv-pedagógia, (2009) 2.
Papp László: Magyar nyelvű levelek és okiratok formulái a XVI. században, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964.
Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1977.
Paulinyi Oszkár: A sóregále kialakulása Magyarországon, in: Gazdag föld, szegény ország (szerk.: Buza János, Draskóczy István), Budapest, Corvinus Egyetem, 2005, 11–26. o.
Reizner János: Szeged története, Szeged, Szeged szab. kir. város közönsége, 1899.
Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája I., Deés, Szolnok-Dobokavármegye Közönsége, 1901.
Virág Benedek: II. András Aranybullája. Pest, 1805. http://www.mek.oszk.hu/05900/05919/html/ gmiiendre0002.html
Weisz Boglárka: Az erdélyi sókamarák ispánjai a 14. század végéig, in: Certamen IV.: Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában (szerk.: Egyed Emese et al.), Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) 2017, 241–256. o.
Weisz Boglárka: Megjegyzések az Árpád-kori sóvámolás és –kereskedelem történetéhez. Acta Historica (Szeged), 126 (2007) 1., 43–57. o. ttps://doi.org/10.51384/cert-04.18.
Wenzel Gusztáv (szerk.): Árpádkori Új Okmánytár. X., Budapest, Eggenberger, 1873.
Wenzel: Árpádkori Új Okmánytár, XI., Budapest, Eggenberger, 1873.
Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest, MTA, 1880.
Zsámboki László: Bányászat a szatmári béke és a kiegyezés között (1711–1867), in A magyar bányászat évezredes története. I., (szerk.: Zsámboki László et al.): Budapest, OMBKE, 1997, 198–250. O.
Zsámboki László: Bányászat az Árpádok korában (896–1301), in A magyar bányászat évezredes története. I., (szerk.: Zsámboki László et al.), Budapest, OMBKE, 1997, 29–71. o.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
