A GYERMEKMUNKA KLASSZIKUS ÉS UNIKÁLIS FORMÁIVAL SZEMBENI ÁLLAMI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

Szerzők

  • Kriston Edit egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Intézeti Tanszék
  • Mélypataki Gábor egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK Civilisztikai Tudományok Intézete Munkajogi és Agrárjogi Intézeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.32978/sjp.2024.021

Kulcsszavak:

gyermekmunka, munkajog, gyermeki jogok, sharenting, kidfluenszerek

Absztrakt

A gyermekek jogairól szóló New York-i egyezmény 32. cikke kiemeli, hogy a gyermekeket meg kell védeni a gazdasági kizsákmányolástól. Ez magában foglalja a kényszermunka tilalmát és a megfelelő munkafeltételek biztosításának a követelményét is. A jogalkotó kötelezettségévé teszi az életkori határok megállapítását és a megfelelő munkafeltételek jogi alapjának a szabályozását. Miért van szükség arra, hogy ezt a XXI. század első évtizedeiben is külön kiemeljük? Azért, mert a gyermekmunka mai napig is létezik. A hiedelemmel ellentétben nemcsak a harmadik világ országaiban, hanem akár az Európai Unió országaiban is. Az illegális gyermekmunka klasszikus formáit a szakemberek régóta ismerik. A kiváltó oka lehet a szegénység, migrációs  kényszerhelyzet vagy akár a háború is. Azonban fontos kiemelnünk, hogy véleményünk szerint a klasszikus formák mellett a digitális platformok is olyan új terepet jelenthetnek, amely akár (ha csak virtuálisan is, de) helyszíne lehet a gyermekek kizsákmányolásának, a gyermeki jogok sérelmének.  Tanulmányunkban éppen ezért a klasszikus helyzetek bemutatása és munkajogi szempontú elemzése mellett az új formákat is próbáljuk beemelni,  bemutatni és javaslatot tenni a megfelelő jogi védelmi eszközök kialakítására.

Hivatkozások

Crystal ABIDIN: #familygoals: Family Influencers, Calibrated Amateurism, and Justifying Young Digital Labor. Social Media + Society April–June 2017, 1–15.

BANKÓ Zoltán: Gyermekek és fiatalok foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi és magyar munkajogi szabályok. In: Pál Lajos – Petrovics Zoltán (szerk.): Visegrád 15.0: A XV. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásai. Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2018, 173–188.

Brian BERCUSON: European Labour Law. Cambridge University Press, Cambridge, 2009.

Biswajit CHATTERJEE – Runa RAY: Economics of Child Labour. Springer, Singapore, 2019. https://doi.org/10.1007/978-981-13-8199-7_3

Rachel FISBEIN: Growing up Viral: “Kidfluencers” as the New Face of Child Labor and the Need for Protective Legislation in the United Kingdom. The George Washington International Law Review 128–155. https://149801758.v2.pressablecdn.com/wp-content/uploads/jle_54-1_Fishbein.pdf.

GÁL Emese Dorottya: Sharenting és gyermekjogok – a szülők közösségimédia- használatának a gyermekre gyakorolt káros hatásai. Családi jog 2020/4., 19–25.

Eloise R. GERMIC – Stine ECKERT – Fred VULTEE: The Impact of Instagram Mommy Blogger Content on the Perceived Self-Efficacy of Mothers. Social Media + Society July–September 2021, 1–19.

Alexandra RUIZ-GÓMEZ: Digital Fame and Fortune in the age of Social Media: A Classification of social media influencers. aDResearch ESIC No. 19, Vol. 19, Primer semestre, enero–junio 2019, 8–29.

KRISTON Edit: Gyermekvédelem. Novotni Kiadó, Miskolc, 2020.

KRISTON Edit – TÓTH Dávid Attila: A képmáshoz és hangfelvételhez való jog aktualitásai, különös tekintettel a gyermekeket érintő „sharenting” jelenségére.

Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica 2023/2., 85–97.

Edit KRISTON: The regulation background of „Sharenting” in Hungary. Forum Acta Juridica et Politica 2023/2., 59–66.

MARTUS Bettina: Hol van a (kor)határ? A gyermekmunka következményei és megoldási lehetőségei. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek 2013/2., 100–115.

MÉLYPATAKI Gábor: Munkahelyi biztonság és kockázatértékelés. In: Barta Judit (szerk.): Biztosítás több szem-szögéből. Ünnepi kötet Újváriné dr. Antal Edit c. egyetemi docens 65. születésnapja tiszteletére. Patrocinium Kiadó, Miskolc, 2019, 87–94.

DEÁKY Zita: A gyermekmunka első kérdőíves vizsgálata Magyarországon. In: Jakab Albert Zsolt – Kinda István (szerk.): Tanulmányok Pozsony Ferenc tiszteletére. Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT), Kolozsvár, 2015, 509–520.

PETROVICS Zoltán: A munkafeltételek egységes szabályozása. In: Dudás Katalin – Petrovics Zoltán – Hungler Sára – Gellérné Lukács Éva: Az Európai

Unió szociális és munkajoga. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2020.

SZEIBERT Orsolya: A szülői felügyelet gyakorlásának elvei. In: Gárdos Péter – Vékás Lajos (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez. 2023. évi Jogtár-formátumú kiadás.

Bernadett SZEKERES: Der Begriff der arbeitnehmerähnlichen Personen in Deutschland. In: Szabó Miklós (szerk.): Doktoranduszok Fóruma: Állam- és Jogtudományi Kar Szekciókiadványa. Miskolc, 2015/1., 287–290.

M. DE VEIRMAN – V. CAUBERGHE – L. HUDDERS: Marketing through Instagram Influencers: the impact of number of followers and product divergence on brand attitude. International Journal of Advertising 2017/5., 798–828.

##submission.downloads##

Megjelent

2024-12-06

Hogyan kell idézni

Kriston, E., & Mélypataki, G. (2024). A GYERMEKMUNKA KLASSZIKUS ÉS UNIKÁLIS FORMÁIVAL SZEMBENI ÁLLAMI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica Et Politica, 42(2.), 176–189. https://doi.org/10.32978/sjp.2024.021

Folyóirat szám

Rovat

CIVILISZTIKAI TUDOMÁNYOK KÖRÉBE TARTOZÓ TANULMÁNYOK