Alkotmányos identitás: pajzs, kard vagy párbeszéd? Széljegyzetek egy fogalom történetéhez II.
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2021.005Kulcsszavak:
alkotmányos identitás, alkotmánybíróságok, alkotmányos párbeszéd, Franciaország, Németország, OlaszországAbsztrakt
Az alkotmányos identitás problematikája évtizedek óta közjogi és politikai viták tárgyát képezi az Európai Unió és az egyes tagállamok relációjának vonatkozásában. Jelen kétrészes tanulmány az alkotmányos identitás szerepét három meghatározó alapító tagállam, Franciaország, Németország és Olaszország példáján vizsgálja, kitérve a joggyakorlatra – főként az alkotmánybíróságok (illetve Franciaországnál az Alkotmánytanács) szerepére –, valamint az alkotmányos identitás fogalmának fejlődésére. A második részben a tagállami alkotmánybíróságok legújabb releváns döntéseinek tárgyalása képezi az elemzési szempontot.
Hivatkozások
Chiara AMALFITANO: Il dialogo tra giudice comune, corte di giustizia e corte costituzionale dopo l’obiter dictum della sentenza n. 269/2017. Osservatorio Sulle Fonti 2019/2., 1–29.
BLUTMAN László: Szürkületi zóna: Az Alaptörvény és az uniós jog viszonya. Közjogi Szemle 2017/1., 1–14.
CHRONOWSKI Nóra: Fordulópont az európai bírói párbeszédben: a Német Szövetségi Alkotmánybíróság PSPP-döntése. Közjogi Szemle 2020/2., 74–79.
Giacomo DI FEDERICO: Identità nazionale e controlimiti l’inapplicabilità della ‘regola Taricco’ nell’ordinamento italiano e il mancato ricorso (per ora) all’art. 4, par. 2, TUE. Federalismi.it 20 February 2019, https://www.federalismi.it/nv14/articolo-documento.cfm?Artid=38091, 2020. június 27.
DRINÓCZI Tímea: A tagállami identitás védelme. In: Internetes Jogtudományi Enciklopédia (EU-jog rovat, rovatszerkesztő: Varju Márton, Horváthy Balázs) (szerk.: Jakab András – Fekete Balázs), 2018, http://ijoten.hu/ szocikk/a-tagallami-identitas-vedelme, 2020. június 5.
Daniele GALLO: La Corte costituzionale chiude la “saga Taricco”: tra riserva di legge, opposizione de facto del controlimite e implicita negazione dell’effetto diretto. European Papers 2018/2., 885–895. https://doi.org/10.15166/2499-8249/229.
Vincenzo GIGLIO: La Consulta sul caso Taricco: analisi dell’ordinanza n. 24/2017. Filodiritto.com 3 Februray 2017, https://www.filodiritto.com/laconsulta-sul-caso-taricco-analisi-dellordinanza-n-242017, 2020. június 26.
Stefan GRILLER – Andreas ORATOR: Everything under Control? The “Way Forward” for European Agencies in the Footsteps of the Meroni Doctrine. European Law Review 2010/1., 3–35.
GRÓSZ Laura: Jogértelmezési dilemmák az Alaptörvény hetedik módosításának európai integrációt érintő rendelkezéseivel kapcsolatban. Közjogi Szemle 2019/3., 48–53.
András JAKAB – Pál SONNEVEND: The Bundesbank is under a legal obligation to ignore the PSPP Judgment of the Bundes-verfassungs-gericht. Verfassungsblog.
de 25 May 2020, https://verfassungsblog.de/the-bundesbank-isunder-a-legal-obligation-to-ignore-the-pspp-judgment-of-the-bundesverfassungsgericht/, 2020. június 28., https://doi.org/10.17176/20200526-013433-0.
KECSKÉS László: Az EU-csatlakozás magyar alkotmányjogi problémái. Magyar Tudomány 2006/9., 1081–1089.
KÉRI Veronika – POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Az Alkotmánybíróság határozata az Alaptörvény E) cikkének értelmezéséről. Az alapjogi fenntartás, a szuverenitásvédelem és az alkotmányos identitás dilemmái. Jogesetek Magyarázata 2017/1–2., 5–15.
Theodore KONSTADINIDES: Constitutional Identity as a Shield and as a Sword: The European Legal Order within the Framework of National Constitutional Settlement, Cambridge Yearbook of European Legal Studies Vol. 13, 2011, 195–218., https://doi.org/10.5235/152888712801753031.
KRUZSLICZ Péter Pál: A nemzeti alkotmányosság tagállami alapjai: a nemzeti szuverenitás és a nemzeti alkotmányos önazonosság, különös tekintettel a francia jogelméletre és a magyar joggyakorlatra (doktori értekezés). SZTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Szeged, 2019. http://doktori.bibl.uszeged.hu/10156/, 2020. szeptember 24., https://doi.org/10.14232/phd.10156.
KUKORELLI István: Az Alaptörvény és az Európai Unió. In: Ünnepi tanulmányok Rácz Attila 75. születésnapja tiszteletére (szerk.: Cserny Ákos). Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, Budapest, 2013, 287–295.
Sebastian LEUSCHNER: Ein Vertrags-verletzungs-verfahren als Deeskalations-instrument? Verfassungsblog.de 17 May 2020, https://verfassungsblog.de/ein-vertragsverletzungsverfahren-als-deeskalationsinstrument/, 2020. június 28., https://doi/10.17176/20200518-013141-0.
Anne LEVADE: Identités constitutionnelles et hiérarchies. Annuaire international de justice constitutionnelle 2010/26., 453–486.
Bertrand MATHIEU: A jog a demokrácia ellen? (ford.: Kisari Miklós), Századvég Kiadó, Budapest, 2018.
Pierre MAZEAUD: Voeux du président du Conseil constitutionnel, M. Pierre Mazeaud, au Président de la République. Cahiers du Conseil constitutionnel n° 18, juillet 2005, https://www.conseil-constitutionnel.fr/node/3038/pdf, 2020. május 16.
Yves MERSCH: In the spirit of European cooperation. Introductory remarks, Salzburg Global webinar, 2 July 2020. https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2020/html/ecb.sp200702~87ce377373.en.html, 2020. július 5.
Hoai-Thu NGUYEN – Merijn CHAMON: The ultra vires decision of the German Constitutional Court Time to fight fire with fire? Hertie School Jacques Delors Centre, 28 May 2020, https://tinyurl.com/ybethks9, 2020. június 27.
ORBÁN Endre: Államszervezet és szubszidiaritás mint az alkotmányos identitás sarokpontjai az Európai Unióban. PhD-értekezés, PPKE Jog- és Államtudományi
Doktori Iskola, 2019, https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Orban_Endre_dolgozatv1.pdf, 2020. május 25.
POKOL Béla: A jurisztokratikus állam. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2017.
Simona POLIMENI: Il caso Taricco e il gioco degli scacchi: l’evoluzione dei controlimiti attravesrso il „dialogo” tra le Corti, dopo la sent. n. 115/2018. Osservatorio costituzionale 2018/2., 1–26.
Antonio RUGGERI: Dopo Taricco: Identità costituzionale e primato della costituzione o della corte costituzionale? Osservatorio Sulle Fonti 2018/3., 1–21.
Francesco SAVERIO MARINI: I diritti europei e il rapporto tra le Corti: le novità della sentenza n. 269 del 2017. Federalismi.it 14 February 2018,
Alkotmányos identitás: pajzs, kard vagy párbeszéd? Széljegyzetek egy fogalom történetéhez II. 137 https://www.sipotra.it/old/wp-content/uploads/2018/02/I-diritti-europei-e-ilrapporto-tra-le-Corti-le-novit%C3%A0-della-sentenza-n.-269-del-2017.pdf, 2020. június 28.
SULYOK Márton: Nemzeti és alkotmányos identitás a nemzeti alkotmánybíróságok gyakorlatában. In: Nemzeti identitás és alkotmányos identitás az Európai
Unió és a tagállamok viszonyában (szerk.: Jakó Mira Anna), SZTE ÁJK, Szeged, 2014, 44–62.
SULYOK Tamás – DELI Gergely: A magyar nemzeti identitás az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Alkotmánybírósági Szemle 2019/1., 57–59.
SZAKÁLY Zsuzsa – TRIBL Norbert: Örökkévaló identitás? Lehetséges kapcsolataz alkotmányos identitás és az örökkévalósági klauzulák között. Pro Futuro 2018/4., 9–25., https://doi.org/10.26521/Profuturo/2018/4/2875.
SZEGEDI László: A falon innen és a falon túl – Hatáskör-átruházási dilemmák a német Szövetségi Alkotmánybíróság bankuniót értékelő döntésében. Jogtudományi Közlöny 2020/2., 96–100.
SZEGEDI László: Közigazgatási bírói jogvédelem uniós átalakulás alatt – Eltérő jogvédelmi mércék az EU jogának tagállami és uniós végrehajtás során. HVG-Orac, Budapest, 2019.
SZENTE Zoltán: A 2011. évi Alaptörvény és a történeti alkotmány összekapcsolásának mítosza. Közjogi Szemle 2019/1., 1–7.
TRÓCSÁNYI László: Az alkotmányozás dilemmái – Alkotmányos identitás és európai integráció. HVG-Orac, Budapest, 2014.
Ariane VIDAL-NAQUET: Comment se forge l'identité constitutionnelle? Le rôle du législateur et du juge. Revue generale de droit international public 2014/3., 517–539.
VINCZE Attila: A német szövetségi alkotmánybíróság döntése a PSPPügyben: az európai integráció jogi és fiskális határainak feszegetése. Jogtudományi Közlöny 2020/7–8., 323–330.
