Alkotmányos identitás: pajzs, kard vagy párbeszéd? Széljegyzetek egy fogalom történetéhez I.
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2020.031Kulcsszavak:
alkotmányos identitás, szupremácia, alkotmánybíróságokAbsztrakt
Az alkotmányos identitás problematikája évtizedek óta közjogi és politikai viták tárgyát képezi az Európai Unió és az egyes tagállamok relációjának vonatkozásában. Jelen kétrészes tanulmány az alkotmányos identitás szerepét három meghatározó alapító tagállam, Franciaország, Németország és Olaszország példáján vizsgálja, kitérve a joggyakorlatra – főként az alkotmánybíróságok (illetve Franciaországnál az Alkotmánytanács) szerepére –, valamint az alkotmányos identitás fogalmának fejlődésére. Az első részben az alkotmányos identitás fogalmának tárgyalását követően a normahierarchia és az uniós jog szupremáciája, majd az alkotmánybíróságok alkotmányos identitással kapcsolatos korai joggyakorlata képezi az összehasonlítás alapját.
Hivatkozások
BLUTMAN László: Szürkületi zóna: Az Alaptörvény és az uniós jog viszonya. Közjogi Szemle 2017/1., 1–14.
Christian CALLIESS: Constitutional Identity in Germany. In: Constitutional Identity in a Europe of Multilevel Constitutionalism (ed. Christian Calliess – Gerhard van der Schyff), Cambridge University Press, Cambridge, 2020, 153–181, DOI: 10.1017/9781108616256.008.
CHRONOWSKI Nóra – VINCZE Attila: Önazonosság és európai integráció – az Alkotmánybíróság az identitáskeresés útján. Jogtudományi Közlöny 2017/3., 117–132.
DRINÓCZI Tímea: A tagállami identitás védelme. In: Internetes Jogtudományi Enciklopédia (EU-jog rovat, rovatszerkesztő: Varju Márton, Horváthy Balázs) (szerk.: Jakab András – Fekete Balázs), 2018 http://ijoten.hu/szocikk/a-tagallami-identitas-vedelme, 2020. június 5.
Oriana FALLACI: A harag és a büszkeség. Művelt Nép Kiadó, Budapest, 2016.
Niall FERGUSON: Civilizáció – A Nyugat és a többiek. Scolar Kiadó, Budapest, 2016.
Samuel P. HUNTINGTON: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Kiadó, Budapest, 2019.
II. JÁNOS PÁL: Emlékezet és azonosság. Beszélgetések az ezredfordulón. Európa Kiadó, Budapest, 2005.
András JAKAB – Pál SONNEVEND : The Bundesbank is under a legal obligation to ignore the PSPP Judgment of the Bundes-verfassungs-gericht (Verfassungsblog.
de, 25 May 2020) https://verfassungsblog.de/the-bundesbankis-under-a-legal-obligation-to-ignore-the-pspp-judgment-of-the-bundesverfassungsgericht/, 2020. június 28. DOI: 10.17176/20200526-013433-0.
Gilles KEPEL: Dzsihád. Európa Kiadó, Budapest, 2007.
KŐHALMI Barbara – NAGY-NÁDASDI Anita Rozália: Kimentés helyett kibúvás: nemzeti identitás és szolidaritás a relokalizációs határozat tükrében. Fundamentum 2017/1–2., 45–51.
KRUZSLICZ Péter Pál: A nemzeti alkotmányosság tagállami alapjai: a nemzeti szuverenitás és a nemzetialkotmányos önazonosság, különös tekintettel a francia jogelméletre és a magyar joggyakorlatra (doktori értekezés). SZTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Szeged, 2019, 156–157. http://doktori.bibl.u-szeged.hu/10156/, 2020. szeptember 24. DOI: 10.14232/phd.10156.
LÁNCOS Petra Lea: Szuverenitás és szupremácia – a tagállami integrációs klauzulákban tükrözött szuverenitáskoncepciók és alkotmányjogi jelentőségük. Pázmány Law Working Papers 2011/17., http://plwp.eu/docs/wp/2012/2011-17.pdf, 2020. június 20.
Michel LASCOMBE et al.: Code constitutionnel et des droits fondamentaux: annoté, commenté en ligne. Dalloz, Paris, 2020.9
Anne LEVADE: Identités constitutionnelles et hiérarchies. Annuaire international de justice constitutionnelle 2010/26., 453–486.
MARTONYI János: Nyitás és identitás. Iurisperitus Kiadó, Szeged, 2018.
Pierre MAZEAUD: Voeux du président du Conseil constitutionnel, M. Pierre Mazeaud, au Président de la République (Cahiers du Conseil constitutionnel – n° 18, juillet 2005.) https://www.conseil-constitutionnel.fr/node/3038/pdf, 2020. május 16.
Andrea MORRONE: I mutamenti costituzionali derivanti dell’integrazione europea (Federalismi.it, 24 October 2018), https://www.federalismi.it/nv14/articolo-documento.cfm?Artid=37235, 2020. május 5.
ORBÁN Endre: Államszervezet és szubszidiaritás mint az alkotmányos identitás sarokpontjai az Európai Unióban (PhD-értekezés) (PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola, 2019) 43., https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Orban_Endre_dolgozatv1.pdf , 2020. május 25.
Giuseppe PALMA: L’incompatibilità tra costituzione italiana e trattati dell’unione europea (Diritto.it, 2015) https://www.diritto.it/l-incompatibilita-tra-costituzione-italiana-e-trattati-dell-unione-europea/, 2020. május 25.
Monika POLZIN: Irrungen und Wirrungen um den pouvoir constituant – Die Entwicklung des Konzepts der Verfassungsidentität im deutschen Verfassungsrecht seit 1871. Der Staat 2014/1., 61–94, DOI: 10.3790/staa.53.1.61.
Tilman RADEMACHER: Die „Verfassungsidentität” als Grenze der Kompetenzübertragung auf die Europäische Union. Europarecht 2018/2., 140–158, DOI: 10.5771/0531-2485-2018-2-140.
Andrea RICCARDI: Együttélés. Európa Kiadó, Budapest, 2009.
Dominique ROUSSEAU: L’identité constitutionnelle, bouclier de l’identité nationale ou branche de l’étoile européenne? In: L’identité constitutionnelle saisie par les juges en Europe (éd.: Laurence Burgorgue-Larsen), Pedone, Paris, 2011, 89–100.
SULYOK Márton: Nemzeti és alkotmányos identitás a nemzeti alkotmánybíróságok gyakorlatában. In: Nemzeti identitás és alkotmányos identitás az Európai Unió és a tagállamok viszonyában (szerk.: Jakó Mira Anna), SZTE ÁJK, Szeged, 2014, 44–62.
Alexander THIELE: Friendly or Unfriendly Act? The “Historic” Referral of the Constitutional Court to the ECJ Regarding the ECB’s OMT Program. German Law Journal 2015/2., 241–264, DOI: 10.1017/S2071832200002935.
TRIBL Norbert: Az alkotmányos identitás fogalomrendszere jogelméleti megközelítésben. Jogelméleti Szemle 2018/1., 151–165.
TRIBL Norbert: A nemzeti alkotmányok funkcionális változásai. Miskolci Jogi Szemle 2019/1., 113–123.
TRÓCSÁNYI László: Az alkotmányozás dilemmái – Alkotmányos identitás és európai integráció. HVG-Orac, Budapest, 2014.
Ariane VIDAL-NAQUET: Comment se forge l'identité constitutionnelle? Le rôle du législateur et du juge. Revue generale de droit international public 2014/3., 517–539.
VÖRÖS Imre: Csoportkép Laokoónnal – a magyar jog és az alkotmánybíráskodás vívódása az európai joggal. HVG-Orac, Budapest, 2012.
