A glifozát környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos jogi kérdések
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2020.039Kulcsszavak:
EU-ügynökségek, glifozát, IARC, Monsanto, rákkeltő anyagok, USA-ügynökségek, WHOAbsztrakt
A glifozát az 1970-es évek óta a meghatározó hatóanyaga a piacvezető gyomirtóknak, növényvédő szereknek. Esetleges rákkeltő volta a mai napig tudományos viták tárgya, amely viták nem mentesek a tudományelméleti ellentmondások, módszertani különbségek és a kapcsolódó iparág befolyása okozta kételyektől. Míg az EU és az USA hatáskörrel bíró ügynökségei és bizonyos nemzetközi entitások is tagadják rákkeltő voltát, addig az International Agency for Research on Cancer (IARC) ezzel ellentétes állásponton van. Szintén a rákkeltő jelleget hajlamos elfogadni az EU-n belül Ausztria, Németország és részben Franciaország, az USA-ban pedig Kalifornia állam. A tanulmány az előbbiek ismertetésén túl ismerteti a mindezekkel kapcsolatos jogi természetű kérdéseket és problémákat az EU-ban, ill. részben az USA-ban.
Hivatkozások
BÁNÁTI Diána: Az EU élelmiszer politikájának változása. In: Élelmiszerbiztonság a nemzetközi kereskedelemben (szerk.: Popp József – Bánáti Diána). Agrárgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2006, 29–38.
Charles M. BENBROOK: How did the US EPA and IARC reach diametrically opposed conclusions on the genotoxicity of glyphosate-based herbicide? Environmental Science Europe 2019/2., 1–16.
Emanuela BOZZINI: Pesticide Policy and Politics in the European Union: Regulatory Assessment, Implementation and Enforcement. Spinger eBooks, New York, 2017.
DARVAS Béla: A glyphosate-ügy. Élet és Irodalom 2018/8., Elérhető: https://www.es.hu/cikk/2018-02-23/darvas-bela/a-glyphosate-ugy.html, 2019. október 31.
KÁLMÁN János: Az európai ügynökségek és a Meroni-doktrína. De iuresprudentia et iure publico 2013/3., 1–17.
János KÁLMÁN: The Reform of the Financial Supervisory System of the European Union. International Relations Quarterly 2014/2., 1–20.
Philipp J. LANDRIGAN – Fiorella BELPOGGI: The need for independent research on the health effects of glyphosate-based herbicides. Environmental Health 2018/51., 1–4.
OLAJOS István: Az élelmiszerlánc jogi rendszere. In: Agrárjog – a magyar agrárjog fejlődése az EU keretei között (szerk.: Csák Csilla), Novotni Alapítvány, Miskolc, 2010, 441–471.
REITERER Zoltán: Az élelmiszerlánc szabályozásának célja és szervezeti kérdései. In: Tavaszi Szél 2014 konferenciakötet II (szerk.: Csiszár Imre – Kőmíves Péter Miklós). DOSZ, Debrecen, 2014, 200–223.
Caer SMYTH: What counts as expertise? The case of glyphosate and Jasanoff’s ‘three-body problem’. Environmental Law Review 2017/3., 168–182.
László SZEGEDI: Challenges of Direct European Supervision of Financial Markets. Public Finance Quarterly 2012/2., 347–357.
SZEGEDI László: Az európai közigazgatás fejlődése és szabályozása. Dialóg Campus, Budapest, 2018.
András SZÉKÁCS – Béla DARVAS: Re-registration Challenges of Glyphosate in the European Union. Frontiers in Environmental Science 2018/78., 1–35.
SZILÁGYI János Ede: Az agrárjog dogmatikai alapvetései. In: Agrárjog – a magyar agrárjog fejlődése az EU keretei között (szerk.: Csák Csilla). Novotni Alapítvány, Miskolc, 2010, 17–44.
Jose V. TARAZONA – Daniele COURT‑MARQUES – Manuela TIRAMANI – Hermine REICH – Rudolf PFEIL – Frederique ISTACE – Federica CRIVELLENTE: Glyphosate toxicity and carcinogenicity: a review of the scientific basis of the European Union assessment and its differences with IARC. Archives of Toxicology 2017/91., 2723–2743.
Ellen VOS: European Agencies and the Composite EU Executive. In: European Agencies in between Institutions and Member States (eds.: Michelle EVERSON – Cosimo MONDA – Ellen VOS), Wolters Kluwer International BV, Deventer, 2014, 11–49.
