Constitutional identity: shield, sword or dialogue? Some remarks on the history of an idea – part II
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2021.005Keywords:
constitutional identity, constitutional courts, constitutional dialogue, France, Germany, ItalyAbstract
The phenomenon of constitutional identity has been a subject of public law and political debates for decades regarding the relationship between the European Union and its member states. The present two-part study examines the role of constitutional identity through the example of three key founding member states: France, Germany and Italy. It highlights the evolution of the concept in the recent case law of the three respective constitutional courts (in France, the Constitutional Council) in a comparative approach. In the second part, the recent decisions of the constitutional courts on constitutional identity serve as basis of comparison.
References
Chiara AMALFITANO: Il dialogo tra giudice comune, corte di giustizia e corte costituzionale dopo l’obiter dictum della sentenza n. 269/2017. Osservatorio Sulle Fonti 2019/2., 1–29.
BLUTMAN László: Szürkületi zóna: Az Alaptörvény és az uniós jog viszonya. Közjogi Szemle 2017/1., 1–14.
CHRONOWSKI Nóra: Fordulópont az európai bírói párbeszédben: a Német Szövetségi Alkotmánybíróság PSPP-döntése. Közjogi Szemle 2020/2., 74–79.
Giacomo DI FEDERICO: Identità nazionale e controlimiti l’inapplicabilità della ‘regola Taricco’ nell’ordinamento italiano e il mancato ricorso (per ora) all’art. 4, par. 2, TUE. Federalismi.it 20 February 2019, https://www.federalismi.it/nv14/articolo-documento.cfm?Artid=38091, 2020. június 27.
DRINÓCZI Tímea: A tagállami identitás védelme. In: Internetes Jogtudományi Enciklopédia (EU-jog rovat, rovatszerkesztő: Varju Márton, Horváthy Balázs) (szerk.: Jakab András – Fekete Balázs), 2018, http://ijoten.hu/ szocikk/a-tagallami-identitas-vedelme, 2020. június 5.
Daniele GALLO: La Corte costituzionale chiude la “saga Taricco”: tra riserva di legge, opposizione de facto del controlimite e implicita negazione dell’effetto diretto. European Papers 2018/2., 885–895. https://doi.org/10.15166/2499-8249/229.
Vincenzo GIGLIO: La Consulta sul caso Taricco: analisi dell’ordinanza n. 24/2017. Filodiritto.com 3 Februray 2017, https://www.filodiritto.com/laconsulta-sul-caso-taricco-analisi-dellordinanza-n-242017, 2020. június 26.
Stefan GRILLER – Andreas ORATOR: Everything under Control? The “Way Forward” for European Agencies in the Footsteps of the Meroni Doctrine. European Law Review 2010/1., 3–35.
GRÓSZ Laura: Jogértelmezési dilemmák az Alaptörvény hetedik módosításának európai integrációt érintő rendelkezéseivel kapcsolatban. Közjogi Szemle 2019/3., 48–53.
András JAKAB – Pál SONNEVEND: The Bundesbank is under a legal obligation to ignore the PSPP Judgment of the Bundes-verfassungs-gericht. Verfassungsblog.
de 25 May 2020, https://verfassungsblog.de/the-bundesbank-isunder-a-legal-obligation-to-ignore-the-pspp-judgment-of-the-bundesverfassungsgericht/, 2020. június 28., https://doi.org/10.17176/20200526-013433-0.
KECSKÉS László: Az EU-csatlakozás magyar alkotmányjogi problémái. Magyar Tudomány 2006/9., 1081–1089.
KÉRI Veronika – POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Az Alkotmánybíróság határozata az Alaptörvény E) cikkének értelmezéséről. Az alapjogi fenntartás, a szuverenitásvédelem és az alkotmányos identitás dilemmái. Jogesetek Magyarázata 2017/1–2., 5–15.
Theodore KONSTADINIDES: Constitutional Identity as a Shield and as a Sword: The European Legal Order within the Framework of National Constitutional Settlement, Cambridge Yearbook of European Legal Studies Vol. 13, 2011, 195–218., https://doi.org/10.5235/152888712801753031.
KRUZSLICZ Péter Pál: A nemzeti alkotmányosság tagállami alapjai: a nemzeti szuverenitás és a nemzeti alkotmányos önazonosság, különös tekintettel a francia jogelméletre és a magyar joggyakorlatra (doktori értekezés). SZTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Szeged, 2019. http://doktori.bibl.uszeged.hu/10156/, 2020. szeptember 24., https://doi.org/10.14232/phd.10156.
KUKORELLI István: Az Alaptörvény és az Európai Unió. In: Ünnepi tanulmányok Rácz Attila 75. születésnapja tiszteletére (szerk.: Cserny Ákos). Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, Budapest, 2013, 287–295.
Sebastian LEUSCHNER: Ein Vertrags-verletzungs-verfahren als Deeskalations-instrument? Verfassungsblog.de 17 May 2020, https://verfassungsblog.de/ein-vertragsverletzungsverfahren-als-deeskalationsinstrument/, 2020. június 28., https://doi/10.17176/20200518-013141-0.
Anne LEVADE: Identités constitutionnelles et hiérarchies. Annuaire international de justice constitutionnelle 2010/26., 453–486.
Bertrand MATHIEU: A jog a demokrácia ellen? (ford.: Kisari Miklós), Századvég Kiadó, Budapest, 2018.
Pierre MAZEAUD: Voeux du président du Conseil constitutionnel, M. Pierre Mazeaud, au Président de la République. Cahiers du Conseil constitutionnel n° 18, juillet 2005, https://www.conseil-constitutionnel.fr/node/3038/pdf, 2020. május 16.
Yves MERSCH: In the spirit of European cooperation. Introductory remarks, Salzburg Global webinar, 2 July 2020. https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2020/html/ecb.sp200702~87ce377373.en.html, 2020. július 5.
Hoai-Thu NGUYEN – Merijn CHAMON: The ultra vires decision of the German Constitutional Court Time to fight fire with fire? Hertie School Jacques Delors Centre, 28 May 2020, https://tinyurl.com/ybethks9, 2020. június 27.
ORBÁN Endre: Államszervezet és szubszidiaritás mint az alkotmányos identitás sarokpontjai az Európai Unióban. PhD-értekezés, PPKE Jog- és Államtudományi
Doktori Iskola, 2019, https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Orban_Endre_dolgozatv1.pdf, 2020. május 25.
POKOL Béla: A jurisztokratikus állam. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2017.
Simona POLIMENI: Il caso Taricco e il gioco degli scacchi: l’evoluzione dei controlimiti attravesrso il „dialogo” tra le Corti, dopo la sent. n. 115/2018. Osservatorio costituzionale 2018/2., 1–26.
Antonio RUGGERI: Dopo Taricco: Identità costituzionale e primato della costituzione o della corte costituzionale? Osservatorio Sulle Fonti 2018/3., 1–21.
Francesco SAVERIO MARINI: I diritti europei e il rapporto tra le Corti: le novità della sentenza n. 269 del 2017. Federalismi.it 14 February 2018,
Alkotmányos identitás: pajzs, kard vagy párbeszéd? Széljegyzetek egy fogalom történetéhez II. 137 https://www.sipotra.it/old/wp-content/uploads/2018/02/I-diritti-europei-e-ilrapporto-tra-le-Corti-le-novit%C3%A0-della-sentenza-n.-269-del-2017.pdf, 2020. június 28.
SULYOK Márton: Nemzeti és alkotmányos identitás a nemzeti alkotmánybíróságok gyakorlatában. In: Nemzeti identitás és alkotmányos identitás az Európai
Unió és a tagállamok viszonyában (szerk.: Jakó Mira Anna), SZTE ÁJK, Szeged, 2014, 44–62.
SULYOK Tamás – DELI Gergely: A magyar nemzeti identitás az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Alkotmánybírósági Szemle 2019/1., 57–59.
SZAKÁLY Zsuzsa – TRIBL Norbert: Örökkévaló identitás? Lehetséges kapcsolataz alkotmányos identitás és az örökkévalósági klauzulák között. Pro Futuro 2018/4., 9–25., https://doi.org/10.26521/Profuturo/2018/4/2875.
SZEGEDI László: A falon innen és a falon túl – Hatáskör-átruházási dilemmák a német Szövetségi Alkotmánybíróság bankuniót értékelő döntésében. Jogtudományi Közlöny 2020/2., 96–100.
SZEGEDI László: Közigazgatási bírói jogvédelem uniós átalakulás alatt – Eltérő jogvédelmi mércék az EU jogának tagállami és uniós végrehajtás során. HVG-Orac, Budapest, 2019.
SZENTE Zoltán: A 2011. évi Alaptörvény és a történeti alkotmány összekapcsolásának mítosza. Közjogi Szemle 2019/1., 1–7.
TRÓCSÁNYI László: Az alkotmányozás dilemmái – Alkotmányos identitás és európai integráció. HVG-Orac, Budapest, 2014.
Ariane VIDAL-NAQUET: Comment se forge l'identité constitutionnelle? Le rôle du législateur et du juge. Revue generale de droit international public 2014/3., 517–539.
VINCZE Attila: A német szövetségi alkotmánybíróság döntése a PSPPügyben: az európai integráció jogi és fiskális határainak feszegetése. Jogtudományi Közlöny 2020/7–8., 323–330.
