A közösségi finanszírozásról, különös tekintettel a medical crowdfunding intézményére
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2025.019Kulcsszavak:
közösségi finanszírozás, közösségi finanszírozás az egészségügyben, Jobs ActAbsztrakt
A Lehman Brothers amerikai nagybank csődje nyomán 2008 végén kirobbant pénzügyi válság az 1930-as évek eleji nagy gazdasági világválság óta világszerte a legsúlyosabb gazdasági visszaesést eredményezte,1 mely maga után vont egy az államok, a vállalkozások és a lakosság számára is kritikus és embert próbáló időszakot, amelyben a csökkenő kereslettel, regionálisan eltérő mértékű ámde növekvő munkanélküliséggel és a válság végét megelőző több mint fél évtizedes gazdasági stagnálással kellett szembenézni.
A cikkünk témájául szolgáló „Crowdfunding”, vagyis közösségi finanszírozás a 2008-as válság következtében kialakult forráshiány révén vált elterjedtté, először az Egyesült Államokban. Az intézmény lényegében a 21. századi gazdasági sokkok közepette a technológiai fejlődés és a tőkepiaci egyensúlytalanságok eredőjeként alakult ki vállalkozásfinanszírozási innovációként. Az intézmény kellő szinten történő bemutatása és tudásanyagának elmélyítése érdekében tanulmányunkat két fő részre osztottuk. Így az első rész elsődleges célja, hogy átfogó képet adjon a vizsgált finanszírozási formáról, meghatározva az alapvető fogalmakat és kifejezéseket, bemutatva a konstrukció legnépszerűbb, a hagyományos banki és tőkepiaci finanszírozási formáktól eltérő modelljeit, elfogulatlanul megvizsgálva annak minden előnyét és hátrányát, valamint górcső alá véve az Európai Bizottság és az Európai Bankhatóság témában íródott állásfoglalásait. Kiemelendően fontos részt képez az amerikai JOBS Act és az Európai Unió szabályozási törekvéseiből született rendeletek és irányelvek és azok hatásainak tanulmányozása, ezzel megteremtve a kellő elméleti hátteret, mely a tanulmány további részének megértését teszi lehetővé. A második rész az egészségügyi szektorban megjelenő medical crowdfunding elemzését kísérli meg, kitérve az egészségügyi kiadásokra létrehozott közösségi finanszírozás megjelenésének okaira, legfontosabb megjelenési formáira és a Magyarországra jellemző egyetlen egészségbiztosítási alappal rendelkező és erősen centralizált egészségügyi rendszer mellett betöltött szerepére.
Hivatkozások
Ágnes LUBLÓY: Medical crowdfunding in a healthcare system with universal coverage: an exploratory study. BMC Public Health 2020, 1–20.
BETHLENDI András – VÉGH Richárd: Közösségi finanszírozás – valós lehetősége a hazai kisvállalatok számára? Hitelintézeti Szemle 2014, 103, 114–116.
BÍRÓ Anikó – PRINZ Dániel: A foglalkoztatottak egészsége. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2020/12/mt_2019_113-118.pdf, 2025. február 21. 113–118
Drue H. BARRETT – Leonard W. ORTMANN – Natalie BROWN – Barbara R. DECAUSEY – Carla SAENZ – Angus DAWSON: Public Health Ethics: Cases Spanning the Globe. Springer Open 2016. https://doi.org/10.1007/978-3-319-23847-0
GÁBOSSY Ákos: Újabb irányzatok a közösségi finanszírozásban. Pénzügyi Szemle 2016/4., 544–555.
GARAJ Erika – NOVÁK Tamás: Az egészségügy finanszírozása és főbb gazdasági módszerei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020.
Helen K. LIU: The wisdom of the crowd A new typology for crowdsourcing. https://researchoutreach.org/wp-content/uploads/2021/07/Helen-K-Liu.pdf, 2025. február 10.
HORVÁTH András: Hogyan szolgálja a közösségi finanszírozás a fenntarthatóságot? A kriptovaluták szerepe a fenntartható gazdaságban. XVI. Soproni Pénzügyi Napok Konferenciakötet, Soproni Egyetem Kiadó Sopron, 2022, 340–341.
JAKAB Nóra – MÉLYPATAKI Gábor – RÁCZ Zoltán – SOLYMOSI-SZEKERES Bernadett – TÓTH Hilda: Társadalombiztosítási jog. ME-ÁJK Agrár- és Munkajogi Intézeti Tanszék, 2023.
JUHÁSZ Zita: A közösségi finanszírozás csoportalakító szerepe. Gazdaság, Társadalom V. In: Társadalmi csoportok jövője. (Szerkesztette: Tóth Attiláné) Arisztotelész Bt., 2018, 1–143.
KUTI Mónika – HORNYÁK Miklós: A technológiai közösségi finanszírozás trendjei, Külgazdaság LXI., 2017. május–június, 28–45.
MÁRKUS Mónika: Mérlegen a hazai start-upok. Logisztika-Informatika-Menedzsment Nemzetközi Tudományos Konferencia, BGE GTK, Zalaegerszeg, 2016, 195–208.
Matthew J. RENWICK – Elias MOSSIALOS: Crowdfunding our health: Economic risks and benefits. Social Science & Medicine, ScienceDirect 2023, 48–56.
Mónika KUTI – Gábor MADARÁSZ: Crowdfunding. Public Finance Quarterly 2014/3., 355–366.
Nora KENWORTHY: Crowded Out: The True Costs of Crowdfunding Healthcare, May 24, 2024, https://www.uwb.edu/news/2024/05/24/the-unseen-layers-of-medical-crowdfunding 2025.június 15.
Ron KITCHENS – Phillip D. TORRENCE: The JOBS Act – Crowdfunding and beyond. Economic Development Journal Volume 11, Number 4, Fall 2012, 42–47.
Gabriele ROSAT: Is KYC Mandatory? A Perspective on the Legal Requirements by Country, 19. 05. 2025, AML & KYC Education, https://www.fourthline.com/blog/is-kyc-mandatory, 2025. június 15.
Shen YANG – Xiwang KE – Cheng CHENG: A matter of life and death: The power of personal networks for medical crowdfunding performance, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0277953623003258, 2025. március 21.
Susana BERNARDINO – J. Freitas SANTOS: Crowdfunding: An Exploratory Study on Knowledge, Benefits and Barriers Perceived by Young Potential Entrepreneurs. Journal of Risk and Financial Managament 2020, 1–24.
Jeremy SNYDER: Crowdfunding for medical care:Ethical Issues in an Emerging Health Care Funding Practice. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27875643/, 2025.február 20.
Crowdfunding’s Potential for the Developing World. The World Bank. Information for Development Program Washington DC, 2013, 1–103.
An assessment of interactions between global health initiatives and country health systems. World Health Organization Maximizing Positive Synergies Collaborative Group. Health Policy Vol. 373, June 20, 2009, 2137–2169.
ZSARNÓCZKY-DULHÁZI Fanni – KOPPER Bence – ZSARNÓCZKY Martin – DÁVID Lóránt Dénes: A közösségi finanszírozás helye és szerepe a mai társadalmakban, különös tekintettel hazánkra és az egészségügyi kiadásokra. Civil Szemle 2022/1., 8, 43–49.
