A négynapos munkahét bevezetésének jogi és gazdasági dilemmái

Authors

  • Gábor Mélypataki Egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézete, Munka- és Agrárjogi Intézeti Tanszék
  • Katalin Lipták Tanszékvezető egyetemi docens, Miskolci Egyetem GTK, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, Munkaerőpiac és Foglalkoztatáspolitika Tanszék
  • Krisztina Varga Egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem GTK, Vezetéstudományi Intézet, Szervezeti Magatartás Tanszék
  • Zsolt Harangozó Mesteroktató, Miskolci Egyetem GTK, Vezetéstudományi Intézet, Szervezeti Magatartás Tanszék

Keywords:

munkaidő, zöld gazdaság, fenntartható munkaerőpiac, négynapos munkahét

Abstract

A munkával hivatalosan töltött idő az elmúlt évszázadban folyamatosan csökkent. Jelentős vívmányként lehetett értékelni a 40 órás munkahetet a kezdeti „vadkapitalista” időkhöz képest, amikor a tőkések aránytalan erőfölénnyel rendelkeztek a munkavállalókkal szemben. Az állami beavatkozás korszaka és az első szocialista alkotmányok megalapozták a ma használt a munkajogi kódexben is szabályozott munkaidőkeret alapját. Azonban már ebben az időszakban is felmerültek jóslatok a munkaidő további rövidüléséről. John Maynard Keynes Economic Possibilities for our Grandchildren című sokat idézettesszéjében a 15 órás munkahétről értekezik. Az tény, hogy a technológiai fejlődés olyan mértékben könnyítette meg a munkavállalók egy jelentős részének a munkáját, hogy a munkaidő további csökkentése ugyanolyan hatékonyság miatt már realitás, de itt is apró lépésekkel kell haladni. Tanulmányunkban épp ezt a következő lépést szeretnénk bemutatni. 

Downloads

Published

2022-12-16

How to Cite

Mélypataki, G., Lipták, K., Varga, K., & Harangozó, Z. (2022). A négynapos munkahét bevezetésének jogi és gazdasági dilemmái. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica Et Politica, 40(2.), 295–308. Retrieved from https://ojs.uni-miskolc.hu/index.php/juridicaetpolitica/article/view/2607

Issue

Section

Articles