Az Európai Bizottság: az európai integráció motorja vagy fékezője? I.
DOI:
https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.5.1498Kulcsszavak:
európai integráció, Maastrichti Szerződés, uniós intézményrendszer, szuverenitás, vámunió, közös piac, egységes piac, Lisszaboni Szerződés, Európai BizottságAbsztrakt
Az 1992-ben megkötött Maastrichti Szerződéssel létrehozott Európai Unió a világtörténelemben példa nélkül álló, európai nemzetállamok közötti együttműködést valósított és valósít meg. Az EU nem klasszikus nemzetközi szervezet, de nem is föderális állam, hanem valahol a két közjogi kategória között van. Az elsőtől több, mert a tagállamok átruházták rá a szuverenitásuk egy részét, a másodiktól pedig kevesebb, mert nem a teljes szuverenitás átruházása történt meg. Ugyanilyen különleges közjogi helyzet mutatható ki az uniós intézményrendszer-, és különösen az Európai Bizottság esetében is, hiszen jogalkotó, végrehajtó és bírósági feladat- és hatáskört egy személyben ellátó szervezetről van szó. Az értekezés bemutatja a Bizottság történetét, feladat- és hatáskörének változásait, szervezeti struktúráját és működését, továbbá jogállásának sajátosságait az európai integrációt elmélyítő különböző szerződések tükrében. Arra keresi - és hitünk szerint találja is meg - a választ, amire a cím utal: a Bizottság az integráció motorja, vagy inkább annak fékezője? A munka – terjedelmi okok miatt – két részből áll. A második rész a Lap következő számában fog megjelenni.