Privacy at work
DOI:
https://doi.org/10.32980/MJSz.2022.2.2007Kulcsszavak:
alapvető jogok, munkaszerződés, magánélet, esetjogAbsztrakt
Ma már széles körben elismerik az alapvető jogok horizontális hatását. A munkaszerződés a demokratikus rendszerekben mindenütt az alkotmányos normák és értékek hatékonyságának kialakításához szükséges természetes keretet jelentette, azzal az igénnyel, hogy választ kellett adni arra a kérdésre, hogy a munkáltató hatalmának alapját képező érdekek szükségessé teszik-e - és ha igen, milyen mértékben - a munkavállaló szabadságának korlátozását. A portugál Munka Törvénykönyve a 14. és az azt követő cikkekben kifejezetten elismeri az ember bizonyos alapvető jogait a munkahelyén, beleértve a magánélethez való jogot is. A munkavállalónak joga van ahhoz, hogy elvárja a magánéletének bizonyos fokú tiszteletben tartását a munkahelyén, ahol kapcsolatainak egy fontos részét alakítja ki. Ezt a jogot azonban egyensúlyba kell hozni a munkáltató egyéb jogaival és jogos érdekeivel, különösen a vállalkozás hatékony irányításához való jogával, és különösen azzal, hogy a munkáltató megvédje magát a munkavállaló tevékenysége következtében felmerülő felelősségtől vagy károktól.
Az ítélkezési gyakorlat - nevezetesen a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata - befolyásolta a munkajog fejlődését, hozzájárulva a törvény értelmezéséhez és egyes vitás munkajogi kérdések megoldásához, például az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdésekben is. E cikk utolsó részében arra törekszünk, hogy rövid áttekintést adjunk néhány innovatív esetről, amelyeket a portugál Legfelsőbb Bíróság Szociális Tanácsa hozott, különösen a portugál Munka Törvénykönyve 2003. évi hatálybalépését követően.