Méhek, méz és mézes bor a római jogi forrásokban

Szerzők

  • Sáry Pál

DOI:

https://doi.org/10.32980/MJSz.2022.2.2027

Kulcsszavak:

római jog, állatok, foglalás, visszatérési hajlam, felszerelés, hagyomány, dologegyesülés, feldolgozás

Absztrakt

Az uratlan méheken a római jog szerint okkupációval lehetett tulajdont szerezni, ami azok kasokba zárásával valósult meg. A méhek feletti tulajdonjog mindaddig fennmaradt, amíg azok nem vesztették el visszatérési hajlamukat. A kasok és a méhek a telek felszereléséhez tartoztak. A telek feletti haszonélvezeti jog a méhekre is kiterjedt. Hagyományrendelés esetén a méz élelemnek, a mézes bor édességnek minősült. A mézes bor készítését bizonyos esetekben dologegyesülésnek, más esetekben feldolgozásnak tekintették. Diocletianus meghatározta a különböző fajtájú mézek maximális piaci árát.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-12-20

Hogyan kell idézni

Sáry , P. (2022). Méhek, méz és mézes bor a római jogi forrásokban. Miskolci Jogi Szemle, 17(2), 375–383. https://doi.org/10.32980/MJSz.2022.2.2027