Méhek, méz és mézes bor a római jogi forrásokban
DOI:
https://doi.org/10.32980/MJSz.2022.2.2027Kulcsszavak:
római jog, állatok, foglalás, visszatérési hajlam, felszerelés, hagyomány, dologegyesülés, feldolgozásAbsztrakt
Az uratlan méheken a római jog szerint okkupációval lehetett tulajdont szerezni, ami azok kasokba zárásával valósult meg. A méhek feletti tulajdonjog mindaddig fennmaradt, amíg azok nem vesztették el visszatérési hajlamukat. A kasok és a méhek a telek felszereléséhez tartoztak. A telek feletti haszonélvezeti jog a méhekre is kiterjedt. Hagyományrendelés esetén a méz élelemnek, a mézes bor édességnek minősült. A mézes bor készítését bizonyos esetekben dologegyesülésnek, más esetekben feldolgozásnak tekintették. Diocletianus meghatározta a különböző fajtájú mézek maximális piaci árát.
##submission.downloads##
Megjelent
2022-12-20
Hogyan kell idézni
Sáry , P. (2022). Méhek, méz és mézes bor a római jogi forrásokban. Miskolci Jogi Szemle, 17(2), 375–383. https://doi.org/10.32980/MJSz.2022.2.2027
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok