Drávaszög (és Bácska) elcsatolása a népszámlálás(ok) tükrében

Absztrakt

Jelen tanulmányban az 1910. évi állami népszámlálás és az 1919. évi szerb megszálló hatóságok által lebonyolított ún. szerb népszámlálás adatait elemezzük. A párizsi békekonferencián a belgrádi delegáció nem ismerte el az 1910. évi magyar népszámlálást, ezért megszálló hatóságként saját népszámlálást folytatott le. A népszámlálás célja az volt, hogy a Pécs-Baja-Szabadka térségben élő délszláv lakosság számát növelje, illetve a magyarság arányát csökkentse, majd a német lakosságot is megnyerje a saját oldalára. Mivel a békekonferencián az egyes területek etnikai viszonyait tekintették mérvadónak, ezért követelte a belgrádi delegáció a „szerb népszámlálás” alapján a Délvidék, illetve annak egyes részeinek elcsatolását Magyarországtól. Ez a cél Bácska és Baranya egyes területein sikerrel járt, így a trianoni békeszerződés kimondta azok délszláv államhoz való hozzácsatolását.