Rászorultság, vétlenség, státusz – A nőtartás háromfeltételes modellje a magyar jogtörténetben

Ibolya Katalin Koncz

doi:10.32980/MJSz.2025.3.257

Authors

Ibolya Katalin Koncz Egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Jogtörténeti Intézeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.32980/MJSz.2025.3.257

Keywords:

legal history, alimony, legal capacity, special laws, Curia practice, natural law, need, blamelessness, status

Abstract

The study examines the historical development of women’s private law status at the turn of the 19th and 20th centuries, with particular focus on the institution of alimony. It explores how patriarchal social structures restricted women’s legal capacity and how “special laws” emerged in the dichotomy of legal and active capacity. The tripartite model developed in the jurisprudence of the Hungarian Curia – need, blamelessness, and status – served as a vehicle for applying aequitas (equity), dignitas humana (human dignity), and bonum commune (the common good). The concluding analysis highlights that the evolution of alimony exemplifies a broader truth: legal development can only be considered just if it simultaneously secures legal certainty, equity, and the protection of human dignity.

References

Alföldy Ede: A munka nem ajándék? Jogtudomány Közlöny, 40. évf., 1905. 18. szám, 152.

Blau György: Két téma 1. Nőtartás. Jogállam Jog- és államtudományi Szemle, XXVII., 1928, 16-17.

Hajnal Henrik A M.Kir. Kuria legujabb gyakorlata köteléki és nőtartási perekben (anyagi jog) (A Polgári Jog" könyvtára 21. szám. Admiral" nyomdai műintézet nyomása, Budapest, 1936.

Herger, Csabáné: „The Introduction of Secular Divorce Law in Hungary, 1895-1918: Social and Legal Consequences for Women”, Journal on European History of Law, 2012/2., 138-148.

Kiss, Albert: „A mostoha anya özvegyi joga a kir. Curia ujabb gyakorlatában”, Jogtudományi Közlöny, 47 (1909) 44. sz., 191-192.

Koncz, Ibolya Katalin: „Végleges nőtartásdíj alóli mentesülés a Kúria gyakorlata alapján a 20. század első felében”, Jogtörténeti Szemle, 14. évf., 4. sz. (2012), 1–5.

Mandel Pál: „Nőtartás”, Jogtudományi Közlöny, 40 (1905) 25. sz., 208–210.

Petrasovszky, Anna: „Ius in sacra vs. ius circa sacra: Az állam és egyházak viszonya a 19. századi természetjog szerint”, Miskolci Jogi Szemle, 14. évf. (2019) 1. sz., 2. köt., 34–48.

Petrasovszky, Anna: „A természeti erőforrások állami védelmének megalapozása a 19. századi természetjogban”, Agrár- és Környezetjog / Journal of Agricultural and Environmental Law, 12. évf., 23. sz. (2017), 117–147. https://doi.org/10.21029/JAEL.2017.23.117

Štenpien, Erik: „Adalékok a Bohuslav-féle döntvénytár történetéhez”, Jogtörténeti Szemle, 2016/4., 36-42.

Stipta, István: „A tiszaeszlári per és a korabeli büntető eljárásjog”, Jogtörténeti Szemle, 2012/4., 22-34.