Rászorultság, vétlenség, státusz – A nőtartás háromfeltételes modellje a magyar jogtörténetben

Ibolya Katalin Koncz

doi:10.32980/MJSz.2025.3.257

Szerzők

Koncz Ibolya Katalin Egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Jogtörténeti Intézeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.32980/MJSz.2025.3.257

Kulcsszavak:

jogtörténet, nőtartás, cselekvőképesség, különjogok, kúriai gyakorlat, természetjog, rászorultság, vétlenség, státusz

Absztrakt

A tanulmány a nők magánjogi helyzetének jogtörténeti alakulását vizsgálja a 19–20. század fordulóján, különös tekintettel a nőtartás intézményére. Az elemzés bemutatja, miként korlátozta a patriarchális társadalmi struktúra a nők cselekvőképességét, és hogyan jelentek meg a „különjogok” a jogképesség-cselekvőképesség dichotómiájában. A kúriai ítélkezésben kialakult háromfeltételes modell – rászorultság, vétlenség, státusz – egyszerre szolgálta a méltányosság (aequitas), az emberi méltóság (dignitas humana) és a közösségi érdek (bonum commune) érvényesítését. A kutatás zárókövetkeztetése szerint a nőtartás példája bizonyítja: a jogfejlődés csak akkor tekinthető igazságosnak, ha egyszerre képes biztosítani a jogbiztonságot, a méltányosságot és a méltóság védelmét. Jelen tanulmány a korábbi kutatásokra, feltárt kúriai döntésekre építve készült.

Hivatkozások

Alföldy Ede: A munka nem ajándék? Jogtudomány Közlöny, 40. évf., 1905. 18. szám, 152.

Blau György: Két téma 1. Nőtartás. Jogállam Jog- és államtudományi Szemle, XXVII., 1928, 16-17.

Hajnal Henrik A M.Kir. Kuria legujabb gyakorlata köteléki és nőtartási perekben (anyagi jog) (A Polgári Jog" könyvtára 21. szám. Admiral" nyomdai műintézet nyomása, Budapest, 1936.

Herger, Csabáné: „The Introduction of Secular Divorce Law in Hungary, 1895-1918: Social and Legal Consequences for Women”, Journal on European History of Law, 2012/2., 138-148.

Kiss, Albert: „A mostoha anya özvegyi joga a kir. Curia ujabb gyakorlatában”, Jogtudományi Közlöny, 47 (1909) 44. sz., 191-192.

Koncz, Ibolya Katalin: „Végleges nőtartásdíj alóli mentesülés a Kúria gyakorlata alapján a 20. század első felében”, Jogtörténeti Szemle, 14. évf., 4. sz. (2012), 1–5.

Mandel Pál: „Nőtartás”, Jogtudományi Közlöny, 40 (1905) 25. sz., 208–210.

Petrasovszky, Anna: „Ius in sacra vs. ius circa sacra: Az állam és egyházak viszonya a 19. századi természetjog szerint”, Miskolci Jogi Szemle, 14. évf. (2019) 1. sz., 2. köt., 34–48.

Petrasovszky, Anna: „A természeti erőforrások állami védelmének megalapozása a 19. századi természetjogban”, Agrár- és Környezetjog / Journal of Agricultural and Environmental Law, 12. évf., 23. sz. (2017), 117–147. https://doi.org/10.21029/JAEL.2017.23.117

Štenpien, Erik: „Adalékok a Bohuslav-féle döntvénytár történetéhez”, Jogtörténeti Szemle, 2016/4., 36-42.

Stipta, István: „A tiszaeszlári per és a korabeli büntető eljárásjog”, Jogtörténeti Szemle, 2012/4., 22-34.