A kézirat benyújtása

A Szerkesztőség arra kéri a szerzőket, hogy a Miskolci Jogi Szemlének közlésre ajánlott kéziratokat elektronikus formátumban nyújtsák be az alábbi címre: mjsz@uni-miskolc.hu. Kérjük a szerzőket, hogy külön oldalon (külön file-ban) tüntessék fel az alábbi adatokat:

 

• a szakcikk teljes címe;
• a szakcikk típusa (nem kötelező);
• szerző(k);
• intézményi hovatartozás (ahogy a szerző a folyóiratban szeretné feltüntetni);
• a szerző teljes címe, beleértve a telefonszámot és az e-mail címet;
• a szerző ORCID (Open Researcher and Contributor ID) azonosítóját (nem kötelező).

Kérjük a szerzőket, hogy a kézirat benyújtásakor tegyenek nyilatkozatot arról, hogy az érintett írást még nem ajánlották közlésre más kiadónak, és hogy az nem is jelent meg korábban (lényegileg hasonló formában). A Miskolci Jogi Szemle nem fogad be olyan kéziratokat, amelyek nem felelnek meg ennek a feltételnek. További részletek a folyóirat publikációs etikai szabályzatában.

 

Általános formai követelmények

A lektorok a kéziratok anonimizált változatáról nyilvánítanak véleményt. Ezért arra kérjük a szerzőket, hogy nevüket és intézményi hovatartozásukat külön lapon jelöljék meg. Az önazonosító idézetek és hivatkozások helyét hagyják üresen a kézirat első benyújtásakor. A szerzők felelőssége, hogy az önazonosító idézeteket és hivatkozásokat a kézirat végső változatának elkészítésekor helyezzék vissza a szövegbe.

A cikk elejére egy 400-600 leütés terjedelmű angol és azzal azonos tartalmú és terjedelmű magyar nyelvű összefoglalót is kérünk beilleszteni, továbbá angolul és magyarul legalább négy-négy kulcsszó feltüntetése is szükséges. Javasoljuk, hogy a kulcsszavak ne egyezzenek a címmel. Javasoljuk, hogy az absztraktban röviden ne csak a kutatási hipotéziseket érintsék, hanem összegezzék az eredményeket és a kutatási módszertant is.

Magyar nyelvű cikkek esetében a cím angol fordítása is feltüntetendő.

A kéziratok minimális terjedelme 30.000 leütés, maximális terjedelme 60.000 leütés lehet.

A szöveg egyes sorközzel; 12 pontos betűmérettel készüljön. Használjon dőlt formázást az aláhúzott kiemelés helyett (kivéve az URL címek); és minden illusztráció, ábra és táblázat a helyére kerüljön és ne a szöveg végére.

A negyven szónál hosszabb idézeteket kérjük kiemelni - vagy a margók behúzásával, vagy kisebb betűméret alkalmazásával. Kérjük, használjanak kettős idézőjelet a közvetlen idézeteknél, és egyes idézőjelet az idézetekben szereplő idézeteknél, valamint a sajátos értelemben szereplő szavaknál és kifejezéseknél.

A cikkbe illesztett ábrák, táblázatok, azok adattartalma, továbbá a képek forrását pontosan fel kell tüntetni, azok felhasználása jogszerűségét a szerzőnek minden esetben ellenőriznie kell.

Kérjük a szerzőket, hogy lábjegyzeteket, ne pedig végjegyzeteket használjanak. A jegyzeteket sorba rendezett arab számokkal kell jelezni a szövegben. A szöveg eredetére utaló hivatkozást csillaggal jelölve, a cím mellett kérjük megadni. Ugyanitt kérjük feltüntetni a személyeknek és ösztöndíjalapoknak címzett köszönetnyilvánításokat. Ezt a jegyzetet az első oldal alján kérjük elhelyezni.

A forrásokra való teljes hivatkozást az első említés alkalmával kell megadni. Erre vonatkozóan a következő hivatkozási rendszer alkalmazását kérjük a szerzőktől:

1. A könyvekre való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző teljes nevét, a címet (kurziválva), a publikálás évét, a kiadót, a kiadás helyét, alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példákban megjelölt rend szerint:

Peschka Vilmos: A jogszabályok elmélete, Budapest, Akadémiai, 1979, 50. o.

Herbert Hart: A jog fogalma, Budapest, Osiris, 1995.

2. A szerkesztett gyűjteményben megjelent szövegekre való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, a hivatkozott írás címét, a szerkesztő nevét, a gyűj- temény címét (kurziválva), a kiadó nevét, a kiadás helyét és évszámát, alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint:

Hans Kelsen: Tiszta jogtan és analitikus jogelmélet, in: Jog és filozófia: Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből (szerk.: Varga Csaba), Budapest, Szent István Társulat, 2001, 173. o.

3. A periodikákban megjelent írásokra való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, az írás címét, a publikálás évét, a periodika teljes nevét (kurziválva), a kötetszámot, a lapszámot (ahol ennek helye van), alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint:

Frederick Schauer: Rules and the Rule of Law, Harvard Journal of Law and Public Policy, 14 (1991) 3., 650. o.

4. Az ismételt hivatkozások esetében az alábbi megoldásokat kérjük alkalmazni:

Peschka: i.m. 116. o.

Peschka: A jogszabályok elmélete 116. o.

Az i.m. megjelölést csak abban az esetben szabad használni, ha a szakcikk az adott szerzőnek csak egyetlen művére hivatkozik. Ha az ismételt hivatkozás az előző jegyzetben hivatkozott írásra vonatkozik, a következő jelöléseket kérjük alkalmazni:

Uo. 116. o.

Lásd uo. 116. o.

5. A szöveghez külön irodalomjegyzéket kell csatolni. Az irodalomjegyzék szigorúan a felhasznált, azaz a lábjegyzetben feltüntetett és ténylegesen meghivatkozott irodalmi művekre korlátozódjon. Amennyiben lehetséges, a hivatkozott művek DOI számát is kérjük itt feltüntetni. A DOI azonosító meghatározásához az alábbi linken elérhető ingyenes szolgáltatás nyújt segítséget: https://doi.crossref.org/simpleTextQuery
6. A szövegeken belüli fejezet- és alfejezetcímek egységesítése érdekében kérjük a szerzőket, hogy arab számozást használjanak.