Szerzői útmutató

A kézirat benyújtása

A Szerkesztőség arra kéri a szerzőket, hogy a Miskolci Jogi Szemlének közlésre ajánlott kéziratokat elektronikus formátumban nyújtsák be az alábbi címre: jogi.szemle@gmail.com Kérjük a szerzőket, hogy külön oldalon (külön file-ban) tüntessék fel az alábbi adatokat:

  • a szakcikk teljes címe;
  • a szakcikk típusa (nem kötelező);
  • szerző(k);
  • intézményi hovatartozás (ahogy a szerző a folyóiratban szeretné feltüntetni);
  • a szerző teljes címe, beleértve a telefonszámot és az e-mail címet;
  • a szerző ORCID (Open Researcher and Contributor ID) azonosítóját (nem kötelező).

Kérjük a szerzőket, hogy a kézirat benyújtásakor tegyenek nyilatkozatot arról, hogy az érintett írást még nem ajánlották közlésre más kiadónak, és hogy az nem is jelent meg korábban (lényegileg hasonló formában). A Miskolci Jogi Szemle nem fogad be olyan kéziratokat, amelyek nem felelnek meg ennek a feltételnek. További részletek a folyóirat publikációs etikai szabályzatában.

 

Általános formai követelmények

A lektorok a kéziratok anonimizált változatáról nyilvánítanak véleményt. Ezért arra kérjük a szerzőket, hogy nevüket és intézményi hovatartozásukat külön lapon jelöljék meg. Az önazonosító idézetek és hivatkozások helyét hagyják üresen a kézirat első benyújtásakor. A szerzők felelőssége, hogy az önazonosító idézeteket és hivatkozásokat a kézirat végső változatának elkészítésekor helyezzék vissza a szövegbe.

A cikk elejére egy 400-600 leütés terjedelmű angol és azzal azonos tartalmú és terjedelmű magyar nyelvű összefoglalót is kérünk beilleszteni, továbbá angolul és magyarul legalább négy-négy kulcsszó feltüntetése is szükséges. Javasoljuk, hogy a kulcsszavak ne egyezzenek a címmel. Javasoljuk, hogy az absztraktban röviden ne csak a kutatási hipotéziseket érintsék, hanem összegezzék az eredményeket és a kutatási módszertant is.

Magyar nyelvű cikkek esetében a cím angol fordítása is feltüntetendő.

A kéziratok minimális terjedelme 30.000 leütés, maximális terjedelme 60.000 leütés lehet.

A szöveg egyes sorközzel; 12 pontos betűmérettel készüljön. Használjon dőlt formázást az aláhúzott kiemelés helyett (kivéve az URL címek); és minden illusztráció, ábra és táblázat a helyére kerüljön és ne a szöveg végére.

A negyven szónál hosszabb idézeteket kérjük kiemelni - vagy a margók behúzásával, vagy kisebb betűméret alkalmazásával. Kérjük, használjanak kettős idézőjelet a közvetlen idézeteknél, és egyes idézőjelet az idézetekben szereplő idézeteknél, valamint a sajátos értelemben szereplő szavaknál és kifejezéseknél.

A cikkbe illesztett ábrák, táblázatok, azok adattartalma, továbbá a képek forrását pontosan fel kell tüntetni, azok felhasználása jogszerűségét a szerzőnek minden esetben ellenőriznie kell.

Kérjük a szerzőket, hogy lábjegyzeteket, ne pedig végjegyzeteket használjanak. A jegyzeteket sorba rendezett arab számokkal kell jelezni a szövegben. A szöveg eredetére utaló hivatkozást csillaggal jelölve, a cím mellett kérjük megadni. Ugyanitt kérjük feltüntetni a személyeknek és ösztöndíjalapoknak címzett köszönetnyilvánításokat. Ezt a jegyzetet az első oldal alján kérjük elhelyezni.

A forrásokra való teljes hivatkozást az első említés alkalmával kell megadni. Erre vonatkozóan a következő hivatkozási rendszer alkalmazását kérjük a szerzőktől:

  1. A könyvekre való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző teljes nevét, a címet (kurziválva), a publikálás évét, a kiadót, a kiadás helyét, alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példákban megjelölt rend szerint:

Peschka Vilmos: A jogszabályok elmélete, Budapest, Akadémiai, 1979, 50. o.

Herbert Hart: A jog fogalma, Budapest, Osiris, 1995.

  1. A szerkesztett gyűjteményben megjelent szövegekre való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, a hivatkozott írás címét, a szerkesztő nevét, a gyűj- temény címét (kurziválva), a kiadó nevét, a kiadás helyét és évszámát, alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint:

Hans Kelsen: Tiszta jogtan és analitikus jogelmélet, in: Jog és filozófia: Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből (szerk.: Varga Csaba), Budapest, Szent István Társulat, 2001, 173. o.

  1. A periodikákban megjelent írásokra való hivatkozásoknak tartalmazniuk kell a szerző nevét, az írás címét, a publikálás évét, a periodika teljes nevét (kurziválva), a kötetszámot, a lapszámot (ahol ennek helye van), alkalmasint pedig az oldalszámot, az alábbi példában megjelölt rend szerint:

Frederick Schauer: Rules and the Rule of Law, Harvard Journal of Law and Public Policy, 14 (1991) 3., 650. o.

  1. Az ismételt hivatkozások esetében az alábbi megoldásokat kérjük alkalmazni:

Peschka: i.m. 116. o.

Peschka: A jogszabályok elmélete 116. o.

Az i.m. megjelölést csak abban az esetben szabad használni, ha a szakcikk az adott szerzőnek csak egyetlen művére hivatkozik. Ha az ismételt hivatkozás az előző jegyzetben hivatkozott írásra vonatkozik, a következő jelöléseket kérjük alkalmazni:

Uo. 116. o.

Lásd uo. 116. o.

  1. A szöveghez külön irodalomjegyzéket kell csatolni. Az irodalomjegyzék szigorúan a felhasznált, azaz a lábjegyzetben feltüntetett és ténylegesen meghivatkozott irodalmi művekre korlátozódjon. Amennyiben lehetséges, a hivatkozott művek DOI számát is kérjük itt feltüntetni. A DOI azonosító meghatározásához az alábbi linken elérhető ingyenes szolgáltatás nyújt segítséget: https://doi.crossref.org/simpleTextQuery
  2. A szövegeken belüli fejezet- és alfejezetcímek egységesítése érdekében kérjük a szerzőket, hogy arab számozást használjanak.

Melléklet az útmutatóhoz

1. Bírósági döntésekre való hivatkozások általában:
A nemzeti bíróságok döntései esetében célszerű lenne a helyben irányadó formát alkalmazni, pl.
A magyar AB döntéseinél: 23/1990. (X. 31.) AB határozat, ABH 1990, 88, 90
Amerikai LB: Planned Parenthood of Southeastern PA. v. Casey, 505 U.S. 833 (1992)
Német alkotmánybíróság: BVerfGE 1, 97 (1951

Az esetjogot ismertető szövegek gyakran név szerint hivatkoznak egy-egy jogesetre. Ilyen esetben javasoljuk a kötőjeles forma (pl. Szabó-ügy) alkalmazását.

2. Az Európai Unió joganyagára és bírósági esetjogára vonatkozó hivatkozások formája (példák):

 Elsődleges jog:
Az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ)
Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ)
Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról 
Az Európai Unió Alapjogi Chartája

 Másodlagos jog:
 A Tanács 1998. május 3-i 974/98/EK rendelete az euró bevezetéséről (HL L 139., 1998.05.11., 1.o.)
A Tanács 1988. június 24-i 88/361/EGK irányelve a Szerződés 67. cikkének végrehajtásáról (HL L 178., 1988.07.08., 5.o.) 
A Tanács 2000. szeptember 29-i 2000/604/EK határozata a gazdaságpolitikai bizottság összetételéről és alapszabályáról (HL L 257., 2000.10.11., 28.o.)
Az Európai Tanács 1997. június 17-i állásfoglalása a Stabilitási és növekedési egyezményről (HL C 236., 1997.08.02., 1.o.)

Joggyakorlat:
Európai Közösségek Bírósága: A Bíróság C-417/04.sz., Regione Siciliana kontre Bizottság ügyben 2006. május 2-án hozott ítélete (EBHT 2006., I-3881.o.)
Elsőfokú Bíróság/Törvényszék: Az Elsőfokú Bíróság a T-310/01.sz. és a T-77/02. sz. Schneider Electric kontra Bizottság ügyekben 2002. október 22-án hozott ítéletei (EBHT 2002., II-4071.o.) és (EBHT 2002., II-4201.o.)

3. Hivatkozáspéldák a magyar jogra

Egyéb jogszabályok:
1996. évi XLVIII. törvény indokolása a közraktározásról
303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról
Budapest Főváros XV. Kerület, Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő testületének 19/1999. (VI. 3.) Önk. rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
I-2580/2002. számú PSZÁF határozat Telephely megszüntetésének engedélyezése a Kereskedelmi és Hitelbank Rt
12/1996. (MK 29. szám) IKM nemzetközi szerződés Megállapodás a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás módosításáról
7001/2002. (PK. 7.) PM Irányelv a pénzmosásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos útmutatóiról

A Kúria döntései:
Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelv a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról
XXV. számú polgári elvi döntés az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről vagy XXV. számú PED az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről
1/2005. PJE szám a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata vagy 1/2005. (PJE szám) a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi határozata vagy 1/2005. PJE h. a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi határozata vagy 1/1999. Polgári jogegységi határozat a kezes felelőssége a jogelőd közös vállalat tartozásaiért
GK 65. szám kollégiumi állásfoglalás vagy GK 65. vagy GK 65. szám
2005 BH 9. szám LB PK kollégiumi vélemény I.
PK BH 2000/549 Bírósági meghagyás ellen előterjesztett perújítási kérelem elbírálásánál a bizonyítás körének meghatározása.
BH1994. 637