AZ ADÓHATÓSÁGOK DIGITALIZÁCIÓJÁNAK EGYES SZEGMENSEI MAGYARORSZÁGON ÉS VILÁGVISZONYLATBAN. AZ ONLINE PÉNZTÁRGÉP SZABÁLYAI

Absztrakt

Az adóhatóságok digitalizációjának kérdéskörére fókuszáló regionális, illetve
univerzális felméréseket jellemzően a különböző nemzetközi gazdasági szervezetek végzik.
Kiváló példa erre a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet1 2018 júniusában,
Budapesten megrendezett kétnapos konferenciája, amely keretében huszonnyolc ország
képviselői, valamint az Adóigazgatás Európai Szervezetének2 munkatársai folytattak egymással eszmecserét. Az értekezleten részt vevő szakértők a kerekasztal-beszélgetések és a
szekcióülések során azt igyekezték felmérni, milyen lehetőségek és kihívások rejlenek az
online pénztárgépek rendszerében. Említésre méltó, hogy a projektvezető Orosz Szövetségi
Adószolgálat azért kérte fel hazánkat a tanácskozás megszervezésére, mert az akkor már öt
éve hatékonyan működő magyar módszert tartotta az egyik legeredményesebbnek a nemzeti költségvetések védelmét szolgáló intézkedések közül.3
Az ilyen jellegű adatgyűjtés jelentőségét a statisztikai célú elemzések lehetővé tételén
túl az adja, hogy – a digitalizációban élen járó országok sajátos megoldásait alapul véve –
elősegíti egy mindenki által követendő, „közös jó gyakorlat” kialakítását, valamint hozzájárul az olyan stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásához, melyek azon államok számára
lehetnek hasznosak, akik újonnan – vagy esetleg még nem – tértek rá a digitális társadalommá válás felé vezető útra.
Mivel az egyes nemzeti adórendszerek működési sajátosságainak bemutatása és összehasonlítása terjedelmi szempontból meghaladná e cikk korlátait, ezért először általános
áttekintést kívánunk adni a példaként tekintett online pénztárgép magyar szabályozásáról,
majd a Dél-afrikai Köztársaságban található North-West University kutatócsoportja által a
témában publikált 2020-as tanulmányt
elemezzük.