A magyar földjogi szabályozás egyes sarkalatos kérdései

Absztrakt

A magyar földjog az 1989-90-es rendszerváltást követően komoly átalakulásokon ment keresztül. A földtulajdon kárpótláson keresztül történő újrarendezése mellett, 1994-ben új szabályozást is kapott a termőföldről szóló törvény képében. Ekkor vált a magyar földjog lényegi elemévé a jogi személyek földtulajdon-szerzésének általános tilalma. Ezt követően fontos kérdés volt, hogy a magyar földjog milyen koncepciót alakít ki Magyarország uniós tagállammá válásának idejére. Ekkoriban a magyar szakértők, köztük Prugberger Tamás is, sokat foglalkoztak más, már uniós országok földjogával. A magyar földjog eltért abban egyes átfogóan és szigorúan szabályozó uniós tagországok földjogához képest, hogy eleinte nem ismerte még a mezőgazdasági üzem földforgalmi szempontú kategóriáját, és hogy nem tartalmazott speciális szabályokat a törvényes öröklésre. Az utóbbi években azonban e területeket érintően több jogszabályt is elfogadtak. Jelen tanulmány e változásokat ismerteti röviden