A tulajdonjog természetjogi értelmezése a klasszikus jogelméletben: velünk született vagy szerzett jog-e?

Szerzők

  • Petrasovszky Anna Egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet, Jogtörténeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.32980/MJSz.2025.3.285

Kulcsszavak:

tulajdonjog, veleszületett jog, szerzett jog, Hobbes, Locke, Rousseau, Kant, Fichte, Zeiller, Szibenliszt, természetjog

Absztrakt

A tanulmány a tulajdonjog természetjogi értelmezését vizsgálja a klasszikus jogelméletben. Hobbes, Locke, Rousseau, Kant és Fichte eltérő válaszokat adtak arra, hogy a tulajdon velünk született alapjog-e vagy szerzett, társadalmi konstrukció. Hobbesnál a tulajdon csak az állam által biztosítható, Locke a munkából vezeti le, Rousseau pedig az egyenlőtlenség forrását látja benne. Kant a tiszta ész következtetéseiből igazolja, míg Fichte a szabadság kibontakozásának feltételeként értelmezi. A magyar jogelméletben Szibenliszt Mihály képviselt köztes álláspontot: szerinte a tulajdon nem velünk született, de nem is csupán az állami konstrukció, hanem a személyiségi jogból fakadó szerzett jog. A tanulmány bemutatja, hogy ez a felfogás hogyan illeszkedik a 18-19. századi természetjogi vitákba, és miként járult hozzá a modern jogállamiság eszméjéhez.

Hivatkozások

Andorkó Imre: A tulajdonhoz való jog védelmének kialakulása, In: Debreceni Jogi Műhely 2013, (X. évfolyam) 1. szám (január) 1-23. https://ojs.lib.unideb.hu/DJM/article/download/5994/5604; https://doi.org/10.24169/DJM/2013/1/1

Frivaldszky János: John Locke: A kormányzat a tulajdonjog biztosítására jött létre megbízási szerződéssel, In: A jogi gondolkodás mérföldkövei, Szent István Társulat, Budapest, 2016. 224-253. https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2711

Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződés vagy a politikai jogtudomány alapelvei, fordította: Mikó Imre, Bibliotheca Könyvkiadó, Budapest, 1959.

Jean-Jacques Rousseau: Az emberek közötti különbségek, fordította: Bodánfy Ödön, Franklin-Társulat Nyomdája, Budapest, 1905.

Johan Olsthoorn: Hobbes on justice, property rights and self-ownership, In History of Political Thought 36 (3), 471-498.

Laurens van Apeldoorn: Hobbes on Property: Between Legal Certainty and Sovereign Discretion, In Hobbes Studies 34 (1) 58-79. (2011) https://philpapers.org/rec/VANHOP-5; https://doi.org/10.1163/18750257-bja10024

Lawrence C. Becker: The Labor Theory of Property Acquisition, In: The Journal of Philosophy Vol. 73. No. 18. (1976), 685-702. https://doi.org/10.2307/2025823.

Nagy Levente: Thomas Hobbes és a természeti állapot dilemmái I. In: METSZETEK 9 (3), 2020 15-16.; https://doi.org/10.18392/metsz/2020/3/1

Szabó Imre: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980, 43-44.

Szibenliszt Mihály: Institutiones. Tomus I. Liber I. Caput.70-76. §§. 76-85., Vö: Zeiller-Egger: Jus naturae privatum 59-62. §§. 63.

Thomas Hobbes: Leviatán, Kossuth Könyvkiadó. Budapest 1999

##submission.downloads##

Megjelent

2025-12-22

Hogyan kell idézni

Petrasovszky, A. (2025). A tulajdonjog természetjogi értelmezése a klasszikus jogelméletben: velünk született vagy szerzett jog-e?. Miskolci Jogi Szemle, 20(3), 285–294. https://doi.org/10.32980/MJSz.2025.3.285