A perelhúzás megakadályozásának eszközei az 1911. évi I. törvénycikk rendszerében

Kristóf Szívós

doi:10.32980/MJSz.2023.1.55

Authors

Szívós Kristóf

DOI:

https://doi.org/10.32980/MJSz.2023.1.55

Keywords:

judicial right of rejection, abuse of rights, due course, intention to procrastinate

Abstract

The first modern Hungarian code of civil procedure (Act I of 1911) introduced such a procedural system after thirty years of codification in regional courts on 1 January 1915, with which the local courts had been familiarising after the enactment of the summary procedure (Act XVIII of 1893) twenty years earlier. The Act was a paradigm shift from the formalistic written procedure not only in the temporal requirements of the submissions of the parties, but in the tools against undue delay as well. Since the preamble of the current code of civil procedreu highlights the importance of the Hungarian procedural traditions, the study examines these tools, exploring their advantages and their disadvantages as well with the help of the jurisprudence and the judicial practice of the courts.

References

Bacsó Jenő: A polgári perrendtartás tankönyve, Budapest, Grill, 1917, 98. o. Ld. bővebben Szivós Kristóf: Az eshetőségi elv alkalmazásának dogmatikai alapjai a polgári peres eljárásban, Iustum Aequum Salutare, 17 (2021) 4., 281–300. o.

Czoboly Gergely: A perelhúzódás megakadályozásának eljárási eszközei, Pécs, PhD-értekezés (kézirat), 2014, 140–147. o.

Éless Tamás: A tárgyalás szerkezete, perfelvétel, perhatékonyság, Közjegyzők Közlönye, 64 (2017) 5., 17–18. o.; Éless Tamás – Döme Attila: A keresetváltoztatás kérdéséhez, in: Egy új polgári perrendtartás alapjai (szerk.: Németh János – Varga István), Budapest, HVG-Orac, 2014, 424–425. o.

Franz Klein: Pro futuro. Betrachtungen über Probleme der Civilprocessreform in Oesterreich, Wien/Leipzig, Franz Deuticke, 1891, 71. o.

Friedrich Stein: Grundriß des Zivilprozeßrechts und des Konkursrechts, Tübingen, Mohr Siebeck, 1928, 192. o.

Gaár Vilmos: A magyar polgári perrendtartás (1911. évi I. t.-cz.) magyarázata I., Budapest, Athenaeum, 1911, 151. o.; Magyary Géza: Magyar polgári perjog, Budapest, Franklin, 1924, 267. o.

Haendel Vilmos: A perbeli cselekmények koncentrációja a magyar perjogi fejlődés szolgálatában, Miskolc, Ifj. Ludvig és Janovits Könyvnyomdája, 1932, 1–2. o.

Herceg Lajos: Az 1911:I. tcz. 222. §-ához, Jogtudományi Közlöny, 48 (1913) 17.

Hugo Schauer: A szóbeli tárgyalás elhalasztása, Jogtudományi Közlöny, 46 (1911) 47., 397. o.

Josef Kaserer: Das Gesetz vom 27. April 1873 über das Verfahren in geringfügigen Rechtssachen (Bagatellverfahren) mit Materialien, Wien, Alfred Hölder, 1873, 77. o.

Kengyel Miklós: A bírói hatalom és a felek rendelkezési joga a polgári perben, Budapest, Osiris, 2003, 149. o.; Varga Norbert: The Basic Principles of Code of Civil Procedure in Cartel Law in the 20th Century, in: Görög Márta – Hegedűs Andrea (szerk.): Lege duce, comite familia. Ünnepi tanulmányok Tóthné Fábián Eszter tiszteletére, jogászi pályafutásának 60. évfordulójára, Szeged, Iurisperitus, 2017, 509. o.

Kiss Károly: A sommás eljárás (1893. évi XVIII. t.-czikk.) kapcsolatban a fizetési meghagyásról szóló és a törvénykezési bélyegekre és illetékekre vonatkozó törvényekkel (1893:XIX. t.-cz. 1894:XXVI. t.-cz.), Nagy-Kikinda, Kiadói Nyomda, 1894, 66. o.

Materialien zu den neuen österreichischen Civilprozessgesetzen. Bd. I., Wien, Manz, 1898, 261–262. o.

Meszlény Artur: Visszaélés a joggal. Polgári Jog, 9 (1933) 1., 8–9. o.

Pap József: Perjogi elvek a magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatában. Budapest, Márkus Samu, 1901, 80–81. o.

Paul Oberhammer – Tanja Domej: Delay in Austrian Civil Procedure and the Legislator’s Response, in: Within a Reasonable Time: The History of Due and Undue Delay in Civil Litigation (szerk.: C. H. van Rhee), Berlin, Duncker & Humblot, 2010, 268. o. https://doi.org/10.2307/j.ctv1q69scv.15

Plósz Sándor: Der Bau des Prozesses in erster Instanz nach der ungarischen ZPO, in: Zwei Vorträge aus dem ungarischen Zivilprozessrecht, Berlin, Otto Liebmann, 1917, 47. o.; Alföldy Ede: A polgári perrendtartás egyszerűsítése. Jogtudományi Közlöny. 55 (1920) 14., 104–105. o.

Raban Freiherr Von Canstein: Die rationellen Grundlagen des Civilprozesses und deren Durchführung in den neuesten Civilprozeß-Gesetzentwürfen Oesterreichs und Deutschlands, sowie in der Civilprozeß-Ordnung für das deutsche Reich. Bd. 2, Wien, Manz, 1877, 245–246. o.

Szladits Károly: A magánjogi tényállások, in: Magyar magánjog I. (szerk.: Szladits Károly), Budapest, Grill, 1941, 367. o.

Udvary Sándor: Új Pp. – új perszerkezet, Advocat, 20 (2017), 1-2., 7. o.

Varga Norbert: Adalékok a kartellmegállapodások ügyleti érvényességéhez az 1931. évi kartelltörvény hatálybalépését követően, in: Bódiné Beliznai Kinga – Gosztonyi Gergely (szerk.): Jogtörténeti parerga III. Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 70. születésnapja tiszteletére, Budapest, Orac, 2023, 387. o.;

Varga Norbert: Introduction to the Hungarian Cartel Regulation in the Interwar Period, Krakowskie Studia z Historii Państwa i Prawa, 15 (2022) 2., 215–216. o.; https://doi.org/10.4467/20844131KS.22.015.15718

Pétervári Máté: A kivételes hatalom magánjogi viszonyokra gyakorolt hatása és a csődönkívüli kényszeregyezség bevezetése Magyarországon, in: Farkas Ádám – Kelemen Roland (szerk.): Szkülla és Kharübdisz között – Tanulmányok a különleges jogrend elméleti és pragmatikus kérdéseiről, valamint nemzetközi megoldásairól, Budapest, Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság, 2020, 150–151. o.

Wopera Zsuzsa: Az új polgári perrendtartás elvi alapjai, Jogtudományi Közlöny, 72 (2017) 4., 155. o.